A mesterséges tó vízfelülete egyébként összességében 137 hektáros.

A törvény köti a kezüket

„A tájképért aggódó helybélieket kérdezve azt látom, hogy egyáltalán nem rajonganak az ötletért, ahogy én magam sem. A projekt egyáltalán nem illik a mi világképünkbe, de nem igazán látjuk, hogy miként lehetne ezt megakadályozni” – fogalmazott a Székelyhonnak az elöljáró. Rámutatott,

Az urbanisztikai bizonylatot – a személyes adatok kitakarásával – a rendelkezésünkre bocsátotta a polgármester, amelyből kiderül, hogy egyebek mellett a víztározót ügykezelő Maros vízügyi hatóság, a környezetvédelmi szervek, az áramszolgáltató és az egészségügyi hatóság jóváhagyására, véleményezésére lesz szüksége a vállalkozónak. Mindemellett a beruházás kivitelezési terve is elengedhetetlen.

Ha ezeket a dokumentumokat nem szerzi be a cég, akkor nem kap építkezési engedélyt – jegyezte meg Nagy Attila. Közölte,

Ő egyébként úgy tudja, hogy más helyszíneken is hasonló beruházásokat tervez a Maros megyei cég.

Helyi érdekeltségű turisztikai zóna

Nagy Attila arról is beszélt lapunknak, hogy helyi érdekeltségű turisztikai zónának minősül a zeteváraljai víztározó, az új projekt pedig nem tenne jót az idegenforgalomnak. Közel nyolcszáz hivatalos szálláshely üzemel a községben, amely jelentős bevételforrást generál az érdekelteknek. Az ő jövedelmük is csökkenhet, amennyiben megváltozik a víztározó arculata. A polgármester szerint ugyanakkor a beruházás helyszíne eleve nem a legelőnyösebb, hiszen pont ott szoktak fotózkodni a kirándulók és nem biztos, hogy szívesen látnának napelemeket a háttérben.

– szögezte le az elöljáró. Hozzátette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de erre alkalmasabb helyszínt kell találni: legyen az egy épület teteje vagy akár a legelők.

Petíciót indítanak

A több mint 120 szállásadót és szolgáltatót képviselő Nagy Árpád felháborodását fejezte ki a tervezett beruházás okán, amit messze nem tart jó ötletnek. Közölte, divatossá vált ugyan a zöldenergia-termelés, de úgy érzi, hogy azzal nem igazán törődik senki, hogy egy adott projekt mekkora károkat okozhat. Példaként megemlítette: túrázóként számos alkalommal tapasztalta, hogy patakokat szabályoztak le egy-egy kisebb vízerőmű működtetése érdekében, ezzel pedig tönkretették az ottani élővilágot. Szerinte ugyanez történne a víztározónál is, ahol valaki profit reményében telepítene napelemeket. Attól tart, hogy bizonyos érdekek felülbírálhatják a hatóságok józan gondolkodását és gond nélkül megvalósulhat a projekt, aminek folytatása is lehet, és idővel még nagyobb vízfelületet fednek le.

– jegyezte meg.

A zeteváraljai projektet ellenezve online-petíciót szeretne indítani, ahol az emberek kinyilváníthatják véleményüket. Bízik benne, hogy ez hatásos lesz, hiszen ellenkező esetben drasztikusabb megoldásban kell gondolkodjanak a környezet megóvása érdekében – hangsúlyozta Nagy Árpád.

Hatástanulmány kellene

Mărmurean-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója kifejtette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de

„Legyen zöldenergia, de egyszer meg kellene vizsgálni, hogy mi fog történni a vízi élőlényekkel és növényekkel azon a háromhektáros területen, amelyet elzárnak a napfény elől” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ennek tisztázása érdekében egy átfogó, szakemberek által készített hatástanulmányra van szükség, amelyet „nem egy nap alatt állítanak össze, távol innen”. Ez alapján kellene kiállítani a környezetvédelmi engedélyt. Természetesen a témával kapcsolatos egyeztetésekből a horgászegyesület is kivenné a részét.

– nyilatkozta az igazgató. Szerinte arra sincs garancia, hogy a háromhektáros felület befedése után nem akar majd tovább terjeszkedni a vállalkozó. Utóbbi esetben még inkább háttérbe szorulnának az olyan turisztikai tevékenységek, mint például a horgászat. Éppen ezért az esetleges terjeszkedésre is ki kellene térjen a hatástanulmány. Az egyesület egyébként arra is készen áll, hogy ők maguk is összeállítsanak egy hasonló dokumentumot halszakértők (ichthiológusok) bevonásával.

– szögezte le.