Fotó: EMNT sajtóiroda
Csíkszeredában ülésezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése szombaton. A közel száz küldött áttekintette az elmúlt két év eseményeit, meghatározták a szervezet jövőbeli stratégiáját, a tisztújítások rendjén pedig újraválasztották a szervezet elnökének Tőkés Lászlót – számol be a szervezet sajtóirodája.
2019. október 26., 17:542019. október 26., 17:54
2019. október 26., 19:502019. október 26., 19:50
Solymosi Alpár unitárius lelkész gondolatébresztő köszöntőjét követően Tiboldi László, az EMNT alelnöke, házigazdaként szólt a megjelentekhez, rávilágítva arra, hogy az EMNT alapvető célja az erdélyi magyar közösség szerteágazó ügyének szolgálata, melyhez erőt, egészséget és bölcsességet kívánt.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözletét tolmácsolta, majd rámutatott: ahhoz, hogy a magunk mögött tudott diktatúrák rémképét végleg legyőzzük, nagy szükség van a mindennapi, alázatos szolgálatra, melyet a maga területén az EMNT is végez.
– jelentette ki a konzul.
„Nem akarok évfordulói történelmi visszaemlékezést tartani, ezért nem megyek bele mélyebben a múlt felidézésébe, hanem csak azt a vonatkozást emelem ki, hogy 1989-ben a romániai, erdélyi magyarság elérkezettnek látta az időt, hogy kezébe vegye sorsát. Első pillanattól kezdve a nemzeti önrendelkezés megvalósítását tűztük ki célul. A közösségi önrendelkezés ügyét foglaltuk programunkba, az autonómiát tűztük zászlónkra” – kezdte beszédét Tőkés László.
Fotó: EMNT sajtóiroda
Az EMNT elnöke rámutatott:
hogy egyetlen pillanatig se feledkezzenek meg létjogosultságunk legfőbb értelméről és tartalmáról – amiről egyébként igencsak hajlamosak vagyunk megfeledkezni azon opportunista politikai környezetben, amelyben vannak, akik már fel is adták, vagy olcsó párt- és anyagi érdekektől vezéreltetve akár el is árulták az erdélyi magyar és székely autonómiát.
– hangsúlyozta az EMNT elnöke.
Tőkés László elmondta: követelik a több szintű autonómiát, Székelyföld területi autonómiáját, visszautasítják a román szenátus által hallgatólagosan elfogadott Trianon-napi törvénytervezetet, elítélik és visszautasítják a mindenkori román kormányok által állampolitikai rangra emelt és gyakorolt intézményes magyarellenességet, követelik Beke István és Szőcs Zoltán feltétel nélküli, azonnali szabadon bocsátását, követelik a fennforgó jogsérelmek orvoslását az úzvölgyi katonai temető esetében és magyar anyanyelvünk és szimbólumaink használata tekintetében, valamint más, napirenden szereplő kisebbségi ügyekben, valamint követelik a magyar nyelvű oktatásnak az óvodától az egyetemig terjedő maradéktalan biztosítását, a magyar tanügyi autonómiát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem eredeti formájában való helyreállítását, a kommunizmus idején elkobzott iskoláink visszaadását és helyreállítását, és a romániai csángó magyarok saját nemzeti identitásukhoz való jogának a törvény általi, intézményes biztosítását.
– jelentette be Tőkés László, majd hozzátette: mindezek megvalósítása céljából elengedhetetlenül fontos a magyar politikai pártok és szervezetek, a polgári és az egyházi közélet szereplőinek új alapokra helyezett, teljes összefogása.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a küldöttgyűlésen rámutatott, rémisztő, hogy úgy tűnik, a legnagyobb erdélyi magyar politikai szervezet elszakadt a mindennapi, erdélyi magyar valóságtól. A politikus szerint a Néppárt, az EMNT, az SZNT és az MPP nemzeti szárnya által végzett munka nem csupán hiánypótló, hanem létkérdés is, nélküle pedig az erdélyi magyarság fő kérdései képviselet nélkül maradnának.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszéde elején az október 27-ei Székely Autonómia Napjára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Erdély és a Székelyföld számos településén fellobbannak majd ez alkalomból az őrtüzek. „Az eszük irányítsa és a szívük érezze át, hogy mit jelent a Székely Autonómia Napján őrtüzeket gyújtani és fényt árasztani. Mi legyünk ennek a fénye és a melege” – emelte ki Izsák Balázs.
A beszámolók rendjén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke részletesen ismertette elmúlt kétéves tevékenységét, Tiboldi László, az EMNT országos alelnöke pedig az EMNT Demokrácia Központok által végzett munka eredményéről számolt be. Tiboldi prezentációjából kiderült:
A megjelent küldöttek szavazás útján elfogadták az elhangzott beszámolókat.
Fotó: EMNT sajtóiroda
A tisztújítások rendjén egyhangúan újraválasztották az EMNT elnöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki így további két évig láthatja el elnöki feladatait. Ügyvezető elnöknek ismételten Sándor Krisztinát választották, országos alelnökök pedig Tiboldi László (székelyföldi régióelnök), Mátis Jenő (közép-erdélyi régióelnök), Nagy József Barna (partiumi régióelnök), Borbély Zsolt Attila és Kása Zsolt lettek. Az EMNT elnökségének továbbra is tagja a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Szilágyi Ferenc, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Fancsali Barna.
A tanácskozás végén a megjelent küldöttek kezdeményezték, hogy Románia Parlamentje foglalja ünnepi határozatba az 1989. december 15-én kezdődött és a következő napokban kiteljesedett temesvári népfelkelés történelmi jelentőségét. Ezzel együtt felkérték a román törvényhozást és igazságszolgáltatást a kommunista diktatúra és az 1989. december 22. utáni új államhatalom bűntetteinek teljes körű feltárására, a vétkesek felelősségre vonására, valamint az áldozatok méltányos kárpótlására.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A számok magukért beszélnek, négy órával urnazárás előtt így áll Székelyföld a részvétellel. Összehasonlításként: Kolozs megye 55 százaléknál tart, Bukarest pedig 48 százaléknál.
Sokkal nagyobb részvételt eredményez az államelnök-választás második fordulója, mint az első. Székelyudvarhelyen is egyértelműen a szavazókedv jelentős növekedését tapasztalják a szavazóbiztosok.
Folyamatos a mozgás a háromszéki megyeközpontban a választás napján: délután négy óráig a lakosság negyvenkét százaléka voksolt. Mindeközben nagyon sokan a Sepsi OSK idegenbeli meccsét figyelik a tévében. Van ok aggodalomra.
Úgy döntött, hogy tesz egy kört az autójával Csíkszeredában, amelyre kitűzte az egyik politikai párt jelképeit tartalmazó zászlót. Nem volt jó ötlet, a rendőrök meg is büntették.
Arról, hogy ki mennyire lelkiismeretes állampolgár, mindent elmond a személyazonossági igazolványának hátsó oldala. Ide ragasztják ugyanis minden választási részvétel után az aktuális dátummal ellátott Votat-matricát.
Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.
szóljon hozzá!