– jelentette ki a konzul.

„Nem akarok évfordulói történelmi visszaemlékezést tartani, ezért nem megyek bele mélyebben a múlt felidézésébe, hanem csak azt a vonatkozást emelem ki, hogy 1989-ben a romániai, erdélyi magyarság elérkezettnek látta az időt, hogy kezébe vegye sorsát. Első pillanattól kezdve a nemzeti önrendelkezés megvalósítását tűztük ki célul. A közösségi önrendelkezés ügyét foglaltuk programunkba, az autonómiát tűztük zászlónkra” – kezdte beszédét Tőkés László.

hogy egyetlen pillanatig se feledkezzenek meg létjogosultságunk legfőbb értelméről és tartalmáról – amiről egyébként igencsak hajlamosak vagyunk megfeledkezni azon opportunista politikai környezetben, amelyben vannak, akik már fel is adták, vagy olcsó párt- és anyagi érdekektől vezéreltetve akár el is árulták az erdélyi magyar és székely autonómiát.

– hangsúlyozta az EMNT elnöke.

Tőkés László elmondta: követelik a több szintű autonómiát, Székelyföld területi autonómiáját, visszautasítják a román szenátus által hallgatólagosan elfogadott Trianon-napi törvénytervezetet, elítélik és visszautasítják a mindenkori román kormányok által állampolitikai rangra emelt és gyakorolt intézményes magyarellenességet, követelik Beke István és Szőcs Zoltán feltétel nélküli, azonnali szabadon bocsátását, követelik a fennforgó jogsérelmek orvoslását az úzvölgyi katonai temető esetében és magyar anyanyelvünk és szimbólumaink használata tekintetében, valamint más, napirenden szereplő kisebbségi ügyekben, valamint követelik a magyar nyelvű oktatásnak az óvodától az egyetemig terjedő maradéktalan biztosítását, a magyar tanügyi autonómiát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem eredeti formájában való helyreállítását, a kommunizmus idején elkobzott iskoláink visszaadását és helyreállítását, és a romániai csángó magyarok saját nemzeti identitásukhoz való jogának a törvény általi, intézményes biztosítását.

– jelentette be Tőkés László, majd hozzátette: mindezek megvalósítása céljából elengedhetetlenül fontos a magyar politikai pártok és szervezetek, a polgári és az egyházi közélet szereplőinek új alapokra helyezett, teljes összefogása.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a küldöttgyűlésen rámutatott, rémisztő, hogy úgy tűnik, a legnagyobb erdélyi magyar politikai szervezet elszakadt a mindennapi, erdélyi magyar valóságtól. A politikus szerint a Néppárt, az EMNT, az SZNT és az MPP nemzeti szárnya által végzett munka nem csupán hiánypótló, hanem létkérdés is, nélküle pedig az erdélyi magyarság fő kérdései képviselet nélkül maradnának.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszéde elején az október 27-ei Székely Autonómia Napjára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Erdély és a Székelyföld számos településén fellobbannak majd ez alkalomból az őrtüzek. „Az eszük irányítsa és a szívük érezze át, hogy mit jelent a Székely Autonómia Napján őrtüzeket gyújtani és fényt árasztani. Mi legyünk ennek a fénye és a melege” – emelte ki Izsák Balázs.

A beszámolók rendjén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke részletesen ismertette elmúlt kétéves tevékenységét, Tiboldi László, az EMNT országos alelnöke pedig az EMNT Demokrácia Központok által végzett munka eredményéről számolt be. Tiboldi prezentációjából kiderült:

A megjelent küldöttek szavazás útján elfogadták az elhangzott beszámolókat.