Az építészi szakma talán legnagyobb rendezvénye, úgymond világfóruma a kétévente megrendezendő Velencei Építészeti Biennálé: a színvonalas, június 7. és november 23. között tartandó világkiállításon mintegy 60–70 ország képviselteti magát, a rendezvény több mint félmillió látogatót vonz. Az idei biennálén Magyarország pavilonjának kurátorai Márton László Attila anyaországi és Jakab Csaba erdélyi, farkaslaki származású építész lesz.

„Az ép szó teljességet jelent, tehát az építés minden olyan tevékenységre értendő, amely az épséget próbálja elérni. Ilyen értelemben az építés és az építészet szent szolgálat” –magyarázta Jakab Csaba. Ezen szellemiséget Kunkovács László Ősépítmények című képgyűjteményében, illetve a székely építésekben vélték felfedezni a szakemberek. „A székely kaláka közösségi igényre születik, ahol a laikusok és a szakmabeliek együttesen dolgoznak a köz érdekében” – mondta a kezdeményező. A kétszemélyes kuratórium tehát pályázatot írt ki Kárpát-medencei fiatal építészhallgatóknak: a felhívásra negyvennégy pályamunka érkezett, a nyertes munkát, a Szakállszárítót a velencei magyar pavilonban is megépíthetik a tervezők. „Jó kis székely válogatott képviseli majd Magyarországot Velencében, hisz mint kiderült, a hatfős nyertes csapat két tagja csíkszeredai” – tette hozzá Jakab Csaba. A magyar pavilon átriumában felépítendő szerkezet egyben performansz is lesz, hisz annak összeállítása a Biennálé megnyitóján is zajlik majd, így látogatók is besegíthetnek.

„Fél éven át tart nyitva a Biennálé, ez idő alatt is zajlik majd építés, hisz személyes üzenetekkel ellátott ruhacsipeszeket várunk a Kárpát-medence minden szegletéből. A csipeszekkel úgymond lehet üzenni a világnak” – tudtuk meg. Fél éven át zajlik tehát a „csipeszelés”: az üzenettel ellátott ruhacsipeszek begyűjtését a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálja, de gyűjtőpontok Székelyföldön is lesznek, ígérik a szervezők. A begyűjtött csipeszeknek utóéletük is lesz, hisz a magyar pavilon látogatói magukkal vihetik, kitűzhetik vagy az építménybe toldhatják azokat.

A 14. Velencei Építészeti Biennálé kiváló alkalom a Kárpát-medencei fiatal építészek bemutatására is, így a pályázatra beérkezett munkák felét a magyar pavilonban majd ki is állítják.
A székely kaláka szellemiségét színes, igényes katalógusban is bemutatják, a kiadvány összeállításában szakmai tanácsadóként Mihály János történész is közreműködött. „A kaláka, azaz a közösségi munka ezen formája már nagyon korán, már a 16. századot megelőzően jelen volt a székelyeknél, de a 21. századra sem tűnt el. A kalákának jelentős morális hozadéka, nevelő és közösségépítő hatása van, a tudás és a hagyományok átadásának színtere. Nem csak a székelyekre specifikus a közösségi munka, hiszen megtalálható máshol is a Kárpát-medencében, de nem ilyen formában: a székely kalákának erős közösségi jellege van” – magyarázta a történész.

A 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar pavilonjának előkészületeiről, illetve a „csipeszelésről” a pavilon hivatalos honlapján vagy Facebook-oldalán lehet olvasni.