Külföldi piacot keresnek a Hargita megyei húsmarháknak

A meghívott mintegy harminc megyei húsmarhatartó gazdából mindössze hatan jelentek meg azon a találkozón, amelyet a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete hívott össze, hogy a megyei élőállat-exportálás lehetőségeiről tanácskozzanak. Márton István, az említett egyesület elnöke és három megyei gazda egy korábbi, Karcagon tett látogatásuk során ugyanis egyeztettek egy vágóhíd tulajdonosával, aki jövő héten idelátogat, hogy az élőállat-exportról tárgyaljon a helyi gazdák képviselőivel. Emellett a megyei egyesület felvette a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel, amely a Törökországba való exportálás létrejöttéhez ígért segítséget.

Márton István a néhány megjelent gazdának vázolta, Hargita megyében 30–34 ezer borjú születik évente, ennek fele bika, így mintegy 10–12 ezer hízóállatot lehetne értékesíteni külföldi piacon. Az egyesületi elnök kiemelte, amennyiben a gazdák nyitottak az élőállat-exportra, akkor ki kell dolgozniuk, hogyan valósítható az meg. Ugyanis mindenképpen szükség lesz egy szövetkezet, cég létrehozására, később karanténistállók kialakítására és ügyintézőre, aki tartja a kapcsolatot a külföldi partnerrel és a helyi gazdákkal is.

Az egyesületi elnök rámutatott, egyrészt azért lenne fontos élni ezzel a lehetőséggel, mert napjainkban nagy gondot jelent az élőállat értékesítése az országban. „Másrészt pedig a tej árát úgy tudjuk szabályozni, ha minél több húsmarhát tartunk és a tejpiacot beszűkítjük. Mert ha 10–20 százalékkal csökkentjük a tejmennyiséget a megyében – megetetjük a borjakkal vagy feldolgozzuk –, akkor a felvásárlók nem dúskálnak majd a tejben, és lehet velük tárgyalni jobb árakról” – vélekedett Márton István.

A gazdák között jelen levő Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor kifejtette, gond, hogy hazai piacról gyakorlatilag nem lehet beszélni, mivel nagyon alacsony a marhahúsfogyasztás az országban. „Kizárólag exporttal lehet számolni az értékesítésben, ahol a legnagyobb probléma, hogy nem tudunk közvetlenül exportálni, hanem csak közvetítőkön keresztül” – mutatott rá a politikus.

A gazdák elmondták, mindenki panaszkodik, hogy nem tud túltenni állatain, ezért furcsállták, hogy olyan kevesen jelentek meg a találkozón. Az is elhangzott, hogy jelenleg mindössze 3 lejt kínálnak kilónként élősúlyban a vágómarháért, de van olyan kereskedő, aki még annyit sem ad. Tánczostól megtudtuk, hogy a vágásra hizlalt bikának jelenleg a nemzetközi piaci ára élősúlyban kilogrammonként 2 euró körül mozog. A szenátor meglátása szerint a szövetkezés által valósítható meg a piacon maradás, az a kulcsa, hogy nagyobb tételeket rendszeresen értékesíteni tudjanak.

Mivel a gazdák élnének az adódó új lehetőséggel, de kevesen voltak jelen a megbeszélésen, a tanácskozás végén abban maradtak, hogy a jövő héten érkező vágóhíd-tulajdonostól először megtudják, hogy milyen fajtákat vásárolna fel, havonta hány állatot, milyen áron és mennyire tartósra tervezi az együttműködést. Azt követően térségenként – Keresztúr, Gyergyó, Udvarhely és Csík környékén – megbeszélést szerveznének, ahová az állattartó egyesületek vezetői minden érintett gazdát elhívnának.