Állatkínzás: ritkán bizonyítható, nehezen büntethető

Vasárnap mintegy félezer állatvédő tüntetett Bukarestben azért, hogy nagyobb büntetéseket kapjanak azok, akik állatokat bántalmaznak. A tömeg azt követelte, hogy kettőről hét évre emeljék a kiszabható börtönbüntetést ilyen esetekben.

Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, ritkán fordulnak hozzájuk hasonló esetek miatt, különben is a megyei állat-egészségügyi igazgatóságnak kell jelezni ezeket. Éppen ezért a rendőrség nem is vezet statisztikát arról, hogy hány ilyen ügy volt a megyében. A szóvivő szerint azonban az ügyek megoldásához a rendőrség segítségét is kérheti a lakosság.

Két éve a kormány elfogadott egy határozatot, amely előírta az állat-egészségügyi rendőrségek létrehozását a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságokon, a részlegek feladata egyebek közt az állatjóléti előírások betartatása és ellenőrzése. Noha az állatvédelmi rendőrség nevű részleg Hargita megyében is létrejött, Püsök László, az igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy a részleg teljes személyzete egyetlen alkalmazottból áll.

Az illető állatorvos felel egyebek közt a megye kutyamenhelyeinek és a kóbor kutyák helyzetének ellenőrzéséért, de nem úgy kell elképzelni, mint egy rendőrt – mondta Püsök. Amennyiben valaki állatbántalmazásról kíván bejelentést tenni, azt csak írásban teheti meg az állat-egészségügyi igazgatóságnál. A beiktatott dokumentum előbb az intézmény igazgatójához kerül, aki azt egy alkalmazottjának továbbítja, hogy az kivizsgálja az ügyet, majd legkésőbb egy hónapon belül válaszoljon a panaszt tevő személynek – vázolta a procedúrát Püsök.

Mint elmondta, ritkán történik ilyen, olykor nem is valós eseteket jelentenek az igazgatóságon. A megtörtént esetek között megemlítette, hogy érkeztek panaszok olyan személyekre, akik sok kutyát tartanak rossz körülmények között, mások pedig hurokkal fogták meg a szomszéd házőrzőjét, de volt már panasz kutyakínzásra, és arra is, hogy a tömbházban élők etették a kóbor kutyákat.

Szép szóval is lehet változtatni az emberek viselkedésén – véli Kodolányi Enikő, a székelyudvarhelyi EbRemény Állatvédő Egyesület vezetője, aki elmondta, hogy több esetben is kérték segítségüket nem megfelelően tartott kutyák miatt, de olyan is volt, hogy megmérgezett eb ügyében fordultak hozzájuk. Az egyesület vezetője szerint ilyenkor igyekeznek pontos értesülések alapján beavatkozni, szép szóval, beszélgetéssel elérni a változást, ami eddig jó eredményeket hozott.

Kodolányi Enikő szerint nem találkoztak szélsőséges esetekkel, ennek ellenére tudják, hogy Udvarhelyszéken sok kutya nem megfelelő körülmények között él: sokszor a tűző napra kikötve, rövid láncon, víz nélkül tartják az ebeket gazdáik. „Gyerekcipőben jár nálunk az állattartás, sokan nem csippeltetik a kutyájukat, vagy nem regisztrálják. Gyakran részletesen el kell magyarázni a tulajdonosoknak a megfelelő állatgondozás feltételeit, sokszor a tudatlanság vezet az embertelen bánásmódhoz, a korábbi példákat követik, nem gondolják át tetteik következményeit” – véli.

A gyakorlatban sokszor még a kínzás tényét is körülményes bizonyítani. Gheorghe Filip elmondta, a bántalmazott póni esetében nem lehetett tudni, hogy a jószág miként sérült meg, és felmerült az is, hogy az állat hibájából történhetett. Püsök László is azt mondta, olykor alaptalan feljelentéseket tesznek az igazgatóságnál, ám amikor bebizonyosodik a bántalmazás, helyzettől függően büntetnek, rendszerint pénzbírságot rónak ki az elkövetőkre.