Az egyik legnagyobb probléma a „gátas” tömbházak lebontása. Terveiről, illetve a községbeli gondokról faggattuk a 2012-ben megválasztott településvezetőt.

– Mi a legégetőbb kérdés a községben, amire mihamarabb megoldást kell találni?

– Ez egyértelműen a birtokviszonyok rendezése. Ugyanakkor már szerződésünk van egy topográfus céggel, amely nagy lendülettel végzi a munkát. A községközpont területeinek hetven százalékát már kimérték, ezután következik Zeteváralja, Sikaszó stb. Nagyjából 5800 hektár területet kell még felmérni. A munkát bonyolítja, hogy a parcellák közül van, amit kollektivizáltak a rendszerváltozás előtt, és olyan is, amit nem. Nagyon rossz állapotokat örököltem az előző községvezetéstől, még nem tudtuk tisztázni a közvagyonok helyzetét. Az önkormányzatnak is vannak problémái a területekkel. Ha pályázni akarunk és fejleszteni, akkor előbb érvényes dokumentumok kellenek.

– Említette, hogy problémák voltak az előző községvezetéssel. Ön min változtatott?

– Az a négy év a katasztrófával volt egyenlő. Úgy gondoltam, hogy polgármesterségem alatt két év elég lesz rendet teremteni, de rá kellett jönnöm, hogy az adott időben el nem végzett munkáknak nagyon hosszú távú hatásai vannak. Jelenleg is folyamatosan tüzet oltunk, károkat hárítunk el, de még mindig esnek ki csontvázak a szekrényből. A legnagyobb problémát az úgynevezett gátas tömbházak okozzák, amiket az önkormányzat ingyen vett át a vízügyi hivataltól, azzal a céllal, hogy diáktábort alakítson ki. A gond csak az, hogy a község akkori vezetősége nem nézett utána, hogy érvényes bírósági végzés van az épületek elbontására, így miután átvettük a tömbházakat, a feladat ránk maradt. Eddig közel félmillió lejt költöttünk a bontásra, és a nagyja még hátravan. Ezt a pénzt hasznosan is el lehetne költeni.

– Elég nagy felháborodást váltott ki a Nagy-Küküllő medrének elterelése Zetelakán. Miért volt erre szükség?

– A mederszabályozás előtt „S” alakban folyt a Küküllő, és folyamatosan mosta el a partot, így nagyon közel került a víz az egyik házhoz. A tulajdonos jelezte felénk a problémát, mi pedig értesítettük a vízügyi igazgatóságot. Ők a meder kiegyenesítését látták a helyes megoldásnak. Amúgy ez volt a folyó régi medre, ami a régi térképeken is látszik. Mi a gazdaságok biztonságát tartottuk a legfontosabbnak, a környezetvédelmi kérdés némileg háttérbe szorult. A hivatalnak egyébkét kevés szerepe volt az elterelésben.

Életrajzi adatok

Nagy Attila 1976. július 26-án született Zetelakán. Informatikus mérnökként diplomázott a mai MÜTF Oktatási Központban. Ezután két faipari cégnél is dolgozott. Két mandátumot volt önkormányzati képviselő, míg 2012-ben polgármesterré választották. Szereti a csapatsportokat, az olvasást, valamint a túrázást.

– Mi volt a legnagyobb beruházás, amit mandátuma alatt megvalósított?

– A legnagyobb megvalósítás a Hargitára vezető Filió, valamint a Vitás út feljavítása volt. Az európai uniós pályázat áfa nélküli értéke másfél millió euró. A Vitás utat hat kilométeren javítottuk fel, makadámréteggel, a Filió utat pedig hét kilométeren aszfaltoztuk. Annak idején elég nehéz volt megmagyarázni, hogy miért nem kötöttük össze aszfalttal az ivói, valamint a Hargitára vezető szakaszt. A zeteváraljai eltérőtől a Kolping-táborig szintén uniós pénzből korszerűsítettünk. Noha az eredeti tervek makadámútra szóltak, a korábbi községvezetés azt szerette volna, hogy aszfalt legyen, ezért időközben változtattunk a dokumentumokon. Így nem maradt elég pénz a teljes szakasz leaszfaltozására, három kilométeren csak leszurkoztuk az utat, ami láthatóan nem volt időtálló megoldás. Amikor a Hargita irányába végeztünk felújítást, akkor nem lehetett hozzányúlni a kövezett részhez, ezt uniós szabályok akadályozták. Most újabb pályázattal készülünk, leaszfaltoznánk a kimaradt szakaszt.

– Milyen nagyobb megvalósításokra számíthatnak a lakosok az elkövetkező négy évben?

– Nyertes pályázatunk van a zetelaki utcák nagy részének leaszfaltozására, hamarosan elindíthatjuk a közbeszerzési eljárást. Tudni kell, hogy ezen utcákban nincs mindenhol kiépítve az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, ezért ennek megvalósítására is készítettünk egy tervet. A kivitelezés, amit az aszfaltozás előtt kell elvégezni, kétmillió lejes költséget jelent a községnek, amit hitel formájában szereznénk meg. Emellett pályázattal nyertünk forrást egy napközi megépítésére is Zetelakán. Szintén pályázatot adtunk le a zeteváraljai szennyvízhálózat megépítésére, valamint a zetelaki és a zeteváraljai kultúrotthon teljes felszerelésére. Sikaszóban 11 kilométernyi út újrakövezését és leaszfaltozását tervezzük, de lesz három nagyobb hídfelújítás is. A sportcsarnok és a tűzoltószín fűtését modernizálnánk a Zöld Ház program révén. Folyamatban van Zetelaka központjának felújítása, egyelőre egy kisebb részen, amit később folytatni szeretnénk. Ezeken kívül szeretnénk mielőbb nekifogni egy új katasztrófavédelmi központ megépítésének. Járdát is fogunk építeni Zetelakán, a megyei út mentén. Urbanisztikai szempontból sok problémánk van az illegális építkezések miatt, ezért két kisokost is kiadtunk, remélve, hogy javul a helyzet. Ez fontos, hiszen elkészült az új általános területrendezési tervünk (PUG), és sok új szabály lépett érvénybe.