Tusványos: a MOGYE ügye politikai kérdés

A beszélgetés elején Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tagozatának vezetője az elmúlt egy év történéseit vázolta fel röviden. „Kicsit furcsának tűnik az, hogy ez egy multikulturális egyetem és a tanügyi törvény szerint attól multikulturális, hogy nemzetiségi nyelvű oktatás folyik benne. Nálunk ezt az egyetem úgy oldja meg, hogy az angol oktatásnak lehet külön kar, a magyarnak nem.

De mi úgy gondoljuk, hogy ezt a multikulturalitást tartalommal kellene megtölteni. Kivonulásunkkor azt mondtuk, hogy addig nem megyünk vissza, ameddig nem születik egy olyan rendezés, hogy mi a jövőnket megnyugtatónak lássuk. Ez történt szeptemberben, januárban került sor az első tárgyalásra, ahol három órán át elbeszéltünk egymás mellett. Utána még volt két tárgyalásunk, ahol a rektor bedobta hogy majd a következő szenátus meg fogja szavazni, hogy megalakuljon egy magyar főtanszék. Bármikor jövünk a törvénnyel, mindig azzal takarózik a vezetőség, hogy a szenátus a legfőbb döntéshozó szerv és befolyásolni nem lehet. Az utolsó ülésen azzal jött, hogy ősztől lesz egy magyar főtanszék, és nem ért minket, mert mi mindenképp egy önállósodást akarunk a magyar tagozatnak. Mondtam, ha nem kar, akkor főtanszék, de legalább három-négy. Hebegett-habogott és befejeződött a tárgyalás.

– avatta be a jelenlevőket a professzor. 

Nagy Előd rektorhelyettes elmondta, a részükről egyértelmű döntés volt, hogy kivonulnak, és a vezetés el sem ismeri ennek a legitimitását.

– mutatott rá.

Brassai Attila professzor az oktatás minőségének romlására hívta fel a figyelmet. Mint mondta, MOGYE-ügyön nemzetiségi megfontolásból kezdett dolgozni, ma pedig szakmai megfontolásból teszi ezt. Kifejtette:

amikor megalakult a MOGYE Románia legjobb orvosi egyeteme volt, most már jelentősen a craiovai vagy konstancai egyetem mögött található.

„A MOGYE szakmai szempontból egyértelműen egy süllyedő hajó. Ha függetlenül tekintünk a román-magyar viszonyra, akkor is egyértelműen megállapítható.” Úgy véli,

a MOGYE jelenlegi színvonala egy negyedik világbeli egyetem szintje és az egyetem vezetősége nem csak magyarellenességgel és a magyar szak elsorvasztásával vádolható, hanem szakmai sorvasztással is.

Lenne kitörési pont, a magyarországi egyetemekkel való együttműködésekkel emelni a színvonalat, de jelen helyzetben ez nem megvalósítható.

Zakariás Zoltán EMNP-s megyei önkormányzati képviselő, a beszélgetés moderátora szerint a MOGYE ügy politikai kérdés. „Amikor megalapítottuk 1990-ben a marosvásárhelyi magyar diákszövetséget, tudtuk, hogy a MOGYE kérdése, ami egy nagyon nehéz örökség volt, mert ’89-ben csak 16-an jutottak be a magyar tagozatra. Egyértelmű volt ’89 előtt, hogy tudatos leépítése folyik az orvosi és fogorvosi karnak. A gyógyszerészetinél még nyilvánvalóbb volt, hiszen ott már négy éve nem volt felvételi, de szerencsére '90-ben sikerült a még ott maradt struktúrával újra beindítani a gyószerészképzést. Tehát politikai kérdés volt akkor is, és ma is az, és egyértelműen politikai eszközökkel kell megoldani.

– fejtette ki.

Vass Levente, RMDSZ parlamenti képviselő rámutatott, már 2010-ben megvolt az első politikai nekifutamodás ebben a témában, és ma is megvan a politikai szándék, az RMDSZ újra elsőszámú napirendi pontként kezeli. Hozzátette:

azt fogják támogatni amit a magyar oktatók kérnek.

Ha lehetett angol fakultást létrehozni, akkor lehessen magyart is. Azt is kifejtette, hogy nem értett egyet azzal, hogy 2012-ben és utána még egy periódusban belevitték a csapdába a magyar oktatókat. „És ezt a politikum tette. Az az RMDSZ, aki ma teljesen korrektül, tisztességesen és 2010-11-ben is korrektül állt a dolgokhoz. De 2012-ben ott hagytak három egyetemi professzort tárgyalni a belügyminiszterrel, a kormányfővel, a szenátus elnökével, a leendő képviselővel és meg is veregették a vállukat, hogy próbáljátok jobban csinálni. Elmúlt, rég volt, jöttek a választások decemberben, nehéz helyzetben volt az RMDSZ, főleg, hogy a régi arcokkal ment, és ezért hibázott. Ezt el kell ismerni és a magyar egyetemi oktatókat nem kell támadni.

Elhangzott, 140 magyar diák van az orvosi szakon, a magyar diákok beiskolázási száma jó. Megfelelő számú rezidens is van: több mint négyszáz magyar rezidens van Marosvásárhelyen.

Nagy Előd elmondta, sajnos semmiféle reflexió nem történt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azon javaslatára, hogy Magyarország anyagilag is támogatná a MOGYE-n zajló magyar képzéseket. Ebből az látszik, hogy az egyetem egy olyan nemzetköziesítést akar megvalósítani, amelyben a magyar nyelvű képzésnek maximum csak a kirakatban van a helye.

Szabó Béla szerint mindenképp politikai döntés kell ide. „Eddig egy ujjal nem nyúltak a beiskolázási számhoz, az oktatói létszámot nem csökkentették, de a másik oldal exponenciálisan megnövekedett. Idén kezd baj lenni az akkreditációval. Februárban arról volt szó, hogy lesz közös akkreditáció. Egy héttel a bizottság kiszállása előtt kijelentették, hogy csak a magyar tagozatot méri fel a bizottság.

Kiemelte, a MOGYE azáltal fog élni, hogy lesznek hallgatói.

Nagy Előd hozzátette, az orvosi karra napokban zajló felvételin a jelentkezési számok biztatóak:

tíz százalékkal többen jelentkeztek, mint előző években.

Arról az elképzelésről, hogy a MOGYE-n kívül alakuljon orvosképzés, úgy vélik, ez komoly problémát vet fel, mert az új struktúrát akkreditáltatni kell, és ez tíz évbe telik, ami alatt az új struktúra ki van szolgáltatva valamelyik román egyetemnek.