Fotó: Jancsó László
„Kiterjesztette szárnyait és védelmébe vette ezt a népet” – áll a vasárnap Csíkszentkirály központjában felavatott Turul szobor talapzatán. A helyiek régi vágya valósult meg az emlékmű felállításával, amihez nagymértékben hozzájárultak Kaposvár elöljárói is, akik felkarolták a kezdeményezést.
2011. augusztus 21., 17:282011. augusztus 21., 17:28
2011. szeptember 22., 15:102011. szeptember 22., 15:10
Tóth István és dr. Kéki Zoltán átadja az adományozási okiratot Székely Ernőnek
Sárpátky Zoltán szobrászművész alkotásának avatójára, az egyházközség védőszentjének, Szent István király szentté avatásának emlékére megtartott ünnepi szentmisét követően kerül sort, nagyszámú érdeklődő jelenlétében. A huszárok és a rézfúvósok vezetésével népviseletbe öltözött ifjak vonultak fel, majd Székely Ernő polgármester lépett a mikrofon elé, köszöntve a megjelenteket, a magyarországi vendégeket és az egyházi elöljárókat.
A csíki település első embere beszédében hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltás után lehetőség adódott arra, hogy szabadon használhassuk nemzeti szimbólumainkat. A turulmadár a magyarok ősi hitvilágának emléke, ma már nem pogány jelkép, mert az évszázadok megszentelték nemes emlékét. A turul, más néven kerecsensólyom a magyarság eredetének mitikus madara, Attila földjére vezette a magyarságot.
A totemisztikus madár, a turul ma is él a magyarság tudatában, igaz, gyakran próbálták elhessegetni tudatunkból, azonban szívósan él az emlékezetben, végérvényesen eltüntetni nem tudták. Szükséges, hogy külsőségekben is megjelenítsük történelmi múltunkat, szimbólumokkal emlékeztessünk több mint ezer éves ittlétünkre, ápolva gyökereinket, mert múlt nélkül nincsen jövő.
Székely Ernő elmesélte: „Csíkszentkirály község régi vágya egy turulmadár szobor állítása, mely számunkra a határokon átívelő nemzeti összetartozás jelképe. Elképzelésünket a tavalyi pünkösdi búcsú alkalmával felkarolták Kaposvár elöljárói, élükön dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyzővel. E közös összefogás eredményeként, íme, ma itt áll Csíkszentkirály központjában a turulmadár, bizonyítva, hogy e népnek van múltja, jelene és hisszük, hogy van jövője is”.
A szentkirályi elöljáró után Tóth István, Kaposvár alpolgármestere kapott szót, aki elmondta, hogy boldogsággal tölti el a szobor megvalósulása. Kifejtette: az alkotás a nemzeti összetartozás jelképe, és hirdeti, hogy múltunkból erőt kell meríteni jelenünkhöz, de leginkább jövőnkhöz. „Bebizonyosodott, ha valamit közösen akarunk, mint eddig történelmünkben oly sokszor, az utat tör magának, bármilyen körülmények között. Egy nemzet ereje abban is megmutatkozik, hogyan viszonyul jelképeihez” – fejtette ki a magyarországi város elöljárója.
Dr. Kéki Zoltán főjegyző ismertette az adományozó okiratot a jelenlévőkkel. A többi között hangsúlyozta: Kaposvár közgyűlése kötelességének érezte, hogy erejéhez mérten segítse a szobor megvalósítását, „mert mi is jelképezhetné jobban az anyaországbeliek és a határon túli magyarok összetartozását, mint eredetmondánk csodálatos madara”. A szobor Csíkszentkirályt és Kaposvárt kitárt szárnyaival összekötő jel – hívta fel a figyelmet a főjegyző.
Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár ünnepi beszédében rámutatott: turulmadaras emlékművet állítani nem csak nemes és felelősségteljes cselekedet, ugyanis egyik legősibb szimbólumunk arra kötelez minket, hogy amit áldozatos munkával elődeink vállaltak, azt továbbvigyük. A kitárt szárnyú turulmadár a nemzetet oltalmazó szimbólum, amely a Kárpát-medence bármely pontján megjelenve az egységes magyar nemzet hírnöke.
„Legyen ez a szimbólum a székely édesanyákat megáldó szimbólum, megmaradásunkért vívott harcunkban útmutatónk, adjon kezünkbe kardot, ha erőnk lankadtával karunk gyengülne, őrködjön Anyaországunk, Székelyföldünk fölött, őrizze és védje nemzetünket” – zárta gondolatait a politikus.
A fekete-piros székely nemzeti szalagot dr. Kéki Zoltán, Tánczos Barna és Székely Ernő vágta át, majd főtisztelendő Tamás József püspök megáldotta az emlékművet. Az avatóünnepség kulturális műsorral zárult.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
szóljon hozzá!