
Fotó: Jancsó László
„Kiterjesztette szárnyait és védelmébe vette ezt a népet” – áll a vasárnap Csíkszentkirály központjában felavatott Turul szobor talapzatán. A helyiek régi vágya valósult meg az emlékmű felállításával, amihez nagymértékben hozzájárultak Kaposvár elöljárói is, akik felkarolták a kezdeményezést.
2011. augusztus 21., 17:282011. augusztus 21., 17:28
2011. szeptember 22., 15:102011. szeptember 22., 15:10
Tóth István és dr. Kéki Zoltán átadja az adományozási okiratot Székely Ernőnek
Sárpátky Zoltán szobrászművész alkotásának avatójára, az egyházközség védőszentjének, Szent István király szentté avatásának emlékére megtartott ünnepi szentmisét követően kerül sort, nagyszámú érdeklődő jelenlétében. A huszárok és a rézfúvósok vezetésével népviseletbe öltözött ifjak vonultak fel, majd Székely Ernő polgármester lépett a mikrofon elé, köszöntve a megjelenteket, a magyarországi vendégeket és az egyházi elöljárókat.
A csíki település első embere beszédében hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltás után lehetőség adódott arra, hogy szabadon használhassuk nemzeti szimbólumainkat. A turulmadár a magyarok ősi hitvilágának emléke, ma már nem pogány jelkép, mert az évszázadok megszentelték nemes emlékét. A turul, más néven kerecsensólyom a magyarság eredetének mitikus madara, Attila földjére vezette a magyarságot.
A totemisztikus madár, a turul ma is él a magyarság tudatában, igaz, gyakran próbálták elhessegetni tudatunkból, azonban szívósan él az emlékezetben, végérvényesen eltüntetni nem tudták. Szükséges, hogy külsőségekben is megjelenítsük történelmi múltunkat, szimbólumokkal emlékeztessünk több mint ezer éves ittlétünkre, ápolva gyökereinket, mert múlt nélkül nincsen jövő.
Székely Ernő elmesélte: „Csíkszentkirály község régi vágya egy turulmadár szobor állítása, mely számunkra a határokon átívelő nemzeti összetartozás jelképe. Elképzelésünket a tavalyi pünkösdi búcsú alkalmával felkarolták Kaposvár elöljárói, élükön dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyzővel. E közös összefogás eredményeként, íme, ma itt áll Csíkszentkirály központjában a turulmadár, bizonyítva, hogy e népnek van múltja, jelene és hisszük, hogy van jövője is”.
A szentkirályi elöljáró után Tóth István, Kaposvár alpolgármestere kapott szót, aki elmondta, hogy boldogsággal tölti el a szobor megvalósulása. Kifejtette: az alkotás a nemzeti összetartozás jelképe, és hirdeti, hogy múltunkból erőt kell meríteni jelenünkhöz, de leginkább jövőnkhöz. „Bebizonyosodott, ha valamit közösen akarunk, mint eddig történelmünkben oly sokszor, az utat tör magának, bármilyen körülmények között. Egy nemzet ereje abban is megmutatkozik, hogyan viszonyul jelképeihez” – fejtette ki a magyarországi város elöljárója.
Dr. Kéki Zoltán főjegyző ismertette az adományozó okiratot a jelenlévőkkel. A többi között hangsúlyozta: Kaposvár közgyűlése kötelességének érezte, hogy erejéhez mérten segítse a szobor megvalósítását, „mert mi is jelképezhetné jobban az anyaországbeliek és a határon túli magyarok összetartozását, mint eredetmondánk csodálatos madara”. A szobor Csíkszentkirályt és Kaposvárt kitárt szárnyaival összekötő jel – hívta fel a figyelmet a főjegyző.
Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár ünnepi beszédében rámutatott: turulmadaras emlékművet állítani nem csak nemes és felelősségteljes cselekedet, ugyanis egyik legősibb szimbólumunk arra kötelez minket, hogy amit áldozatos munkával elődeink vállaltak, azt továbbvigyük. A kitárt szárnyú turulmadár a nemzetet oltalmazó szimbólum, amely a Kárpát-medence bármely pontján megjelenve az egységes magyar nemzet hírnöke.
„Legyen ez a szimbólum a székely édesanyákat megáldó szimbólum, megmaradásunkért vívott harcunkban útmutatónk, adjon kezünkbe kardot, ha erőnk lankadtával karunk gyengülne, őrködjön Anyaországunk, Székelyföldünk fölött, őrizze és védje nemzetünket” – zárta gondolatait a politikus.
A fekete-piros székely nemzeti szalagot dr. Kéki Zoltán, Tánczos Barna és Székely Ernő vágta át, majd főtisztelendő Tamás József püspök megáldotta az emlékművet. Az avatóünnepség kulturális műsorral zárult.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!