Túl nagy falatnak bizonyult a Hargita hegység rendezési terve

A Hargita hegyvonulat részeiként Hargitafürdő, a Madarasi Hargita, Büdösfürdő, Homoródfürdő, a madéfalvi Hógödör, a csíkmadarasi Nagygödör, a Súgó-barlang, a Tolvajos-tető, Kalibáskő, Marosfő számítottak fejlesztésre váró övezeteknek, 19 közigazgatási egység – Csíkszereda, Szentegyháza, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkmadaras, Csíkrákos, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csíkszenttamás, Gyergyóújfalu, Homoródalmás, Kápolnásfalu, Lövéte, Madéfalva, Tusnád, Vasláb, Zetelaka közigazgatási területén. Az elképzelések szerint a sípályák kialakításához, az utak kiépítéséhez, a turisztikai és más beruházásokhoz

A 2012-ben elkezdett folyamat egyeztetések és engedélyezési eljárások sorozatát követően célegyenesbe került, a terv el is készült, hivatalossá azonban nem válhat, azaz, a Hargita hegységet átfogó övezeti rendezési terv (PUZ) nem lesz belőle.

– ismertette megkeresésünkre a helyzetet Borboly Csaba. A megyei tanács elnöke szerint a dokumentáció kivitelezési szakaszában tervezett végső fejlesztési terveket nem fogadták el mindenhol, így

„Ezért 2021-ben Hargita Megye Tanácsa javaslatára, közös megegyezés alapján bontottuk fel a szerződést a Vallum Kft-vel” – tette hozzá. Borboly azt mondta, a megyei tanács részéről tudomásul veszik a helyi döntéseket. Úgy látja, ilyen elképzelésre, mint ez, nincs példa az országban, viszont a jogszabályokon is változtatni kell, mert ezek is komoly akadályokat gördítettek a rendezési terv útjába. A végső környezetvédelmi beleegyezést sem kapták meg erre, mert a fent említett okok miatt nem teljesültek az előírt feltételek – magyarázta az elnök.

– mondta az elöljáró, aki szerint a terv véglegesítése az érintett közigazgatási egységektől és területtulajdonosoktól függ. „Aktualizálni fogjuk a dokumentációt, minden érintett önkormányzattal és a tulajdonosokkal egyeztetve az aktuális fejlesztési elképzeléseket.

– vázolta a lehetséges lépéseket. A rendezési terv elkészítését egyébként 157 ezer lejben rögzítették a 2012-es szerződésben, ebből az engedélyeztetési szakasz értékét, 18 ezer lejt nem fizették ki – tudtuk meg az elnöktől, aki úgy látja, hogy

Bürokratikus akadályok

Korodi Szabolcs műépítész, a rendezési terv elkészítésével megbízott Vallum Kft. építészeti iroda vezetője szerint az, hogy nem minden érintett fél ért egyet a fejlesztésekkel, főként a Madarasi Hargita övezetében, csak az egyik oka annak, hogy nem lehetett folytatni a projektet.

– magyarázta. Kérdésünkre, hogy a folyamat elején, 2012-ben ezt mennyire lehetett előre látni, a szakember azt mondta, nem volt erre példa, mert ekkora projektet még senki nem kezdett el, ugyanakkor a törvények sok esetben egymásnak ellentmondanak. „Ha nincs kipróbálva bizonyos típusú folyamat, nem lehet előre látni, hogy hol, hány buktatója lehet. Emiatt minden közigazgatási egység, ha fejleszteni akar, hátrányos helyzetben van a PUZ-ok ügyvitele szempontjából, és hiába van egy nagyon komoly közérdek, nem tudja átvinni az akaratát.

Nincs minden terület visszaszolgáltatva, vagy ha ez megtörtént, de a tulajdonos elhunyt, az örökösök számára nincs tisztázva, hogy ki kell aláírjon, és egy részük külföldön él” – példálózott a szakember. Szerinte

„Mindenképp előrelépés, hogy eljutottunk idáig, de azt is be kell látnunk, hogy egy kicsit meghalad mindenkit ez a lépték, nehéz átfogni és adminisztrálni is” – összegzett.

Ők nem tartják jó ötletnek sem a további építkezéseket ott, de, mint mondta, ellenzik azt is, hogy a sípályarendszer kiterjesztése érdekében erdőt vágjanak ki a területükről. A felvonórendszer korszerűsítését szükségesnek tartják, de az elképzelt természetromboló tervet nem támogatják, mert annak hatásai visszafordíthatatlanok – érvelt.

– húzta alá. 

Szentegyháza polgármestere, Lőrincz Csaba szintén kifogásokat fogalmazott meg a rendezési terv által érintett szentegyházi területekkel kapcsolatban, hozzátéve, hogy ő nem fejlesztésellenes, csak a prioritásokat látja másképp. Mint elmondta,

„A Vargyas-patak vízgyűjtő területe ott van, és amíg nincs megoldva a szennyvízelvezetés kérdése, addig ez problémás, mert nemcsak mi isszuk azt a vizet, hanem a Homoród-mente is, egészen Vargyasig” – említette. Hozzátette, hogy készült erről tanulmány, hogy a meglévő szennyvízhálózatra kellene csatlakoztatni azt az övezetet, ebben együttműködnek. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy

A tervezett sípályarendszer szentegyházi magánerdő-tulajdonosok kis parcelláit érinti, de az csak kisajátítással lenne kivitelezhető. „Én azt kértem az egyeztetéseken, hogy a közterületek javára olyan mértékben mondjanak le a tulajdonosok, amelyeket fel lehet használni, ahol lesz parkoló, lehet villanyt, szennyvizet vezetni, ez pedig 10-15 százalékot jelentene. Az sem jó megoldás, hogy a sípályák érdekében egy erdőtulajdonostól kisajátítjuk azt a 4 árat is, amivel rendelkezik” – érvelt a polgármester.