
Archív
Fotó: Kristó Róbert
Két napig igényelhetik még a Hargita megyei gazdák a gyapjúértékesítésre nyújtott állami de minimis támogatást. Noha a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdák részéről van érdeklődés a gyapjú felvásárlási árával nagyjából azonos értékű juttatás iránt, bevételük még így is csak arra elegendő, hogy fedezze a birkanyírás költségeit.
2017. augusztus 24., 13:432017. augusztus 24., 13:43
2017. augusztus 24., 13:472017. augusztus 24., 13:47
Pénteken jár le a határideje a gyapjúértékesítést segítő állami támogatás igénylésének. A juttatás értéke egy lej kilogrammonként, ezt abban az esetben kapja meg az igénylő, ha engedéllyel rendelkező, számlaképes felvásárlónak vagy kereskedőnek adja el a gyapjút. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársainak számításai szerint a megyében 850, ötven egyednél nagyobb állatállománnyal rendelkező juhtartó gazda lehet érdekelt a támogatásigénylésben, közülük 420-an már benyújtották a kérést az igazgatósághoz – tájékoztatott Török Jenő, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy
Az udvarhelyszéki érdekeltek a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi kirendeltségének épületében, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársánál, Molnár Józsefnél adhatják le kéréseiket. Török Jenő szerint a dosszié összeállítása egyszerű, hiszen a kérés mellé csak egy nyilatkozatot kell mellékelni a program feltételeinek az elfogadásáról, egy másolatot a személyazonossági igazolványról, igazolást a bankszámlaszámról, valamint egy állatorvosi igazolást a gazda juhainak a számáról. Az igazgatóság adatai szerint
Nem ez a helyzet Székelyudvarhely városában, ugyanis a település juhtartó gazdái kis állatállománnyal rendelkeznek, többségüknek ötvennél kevesebb állata van – tudtuk meg Csíki Endrétől. Az Udvarhelyi Juhtartó Gazdák Egyesületének az elnöke – aki egyébként a városháza mezőgazdasági osztályának a tanácsadója – arról tájékoztatta lapunkat, noha a hivatal is kapott átiratot arra vonatkozóan, hogy segítsék a gazdákat a kérések kitöltésében, ám erre nem volt szükség, ugyanis senki nem igényelte a támogatást.
– fogalmazott a szakember.
Fotó: Pinti Attila
Udvarhelyszéken a Homoród-menti gazdáknak vannak a legnagyobb juhnyájai, egészen más is az arány ott a támogatásigénylések tekintetében. A Homoród-menti Juhtartó Gazdák Egyesületébe tartozó állattenyésztők nyolcvan százaléka már igényelte a gyapjúértékesítést ösztönző juttatást – mondta el Nagy Elemér, az egyesület elnöke, hozzáfűzve, hogy ők azok, akik ötvennél több birkával rendelkeznek. Nagy, aki maga is juhtartó gazda, azt közölte, hogy
„Aprópénz, hiszen még csak ott tartunk, hogy a támogatás és a gyapjú ára épphogy fedezi a birkanyírás költségeit” – magyarázta. A nyírás állatonként 4–5 lejbe kerül, és ilyenkor átlagban 2–3 kilogrammnyi gyapjútól szabadítják meg a birkát. Ha sok állata van a tenyésztőnek, akkor egy keveset még tud alkudni a birkanyírás árából, egy lejnél drágábban azonban csak a berkegyapjút lehet értékesíteni, a gyengébb minőségű gyapjúért csak 50 banit adnak a felvásárlók. Az egyesület vezetője szerint a tíz-húsz egyedes állománnyal rendelkező gazdáknak ezért nem éri meg igényelni a támogatást.
Növelnék a keresletet
A mezőgazdasági minisztérium a gyapjúértékesítést ösztönző támogatással a keresletet és a gyapjúfelhasználás iránti érdeklődést is serkentené. Török Jenő elmondta, a programmal kapcsolatos minisztériumi felkészítőn többféle, gyapjúból készült szigetelőanyag-típust is bemutattak, amellyel bevonhatók az épületek. Ha sikerül visszavezetni az alapanyag építőipari felhasználását, tűzbiztonsági szempontból is egy veszélytelen, természetes anyaggal lehetne kiváltani a hőszigetelésre használt, ám gyúlékony polisztirén termékeket – magyarázta az igazgató.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!