
Archív
Fotó: Kristó Róbert
Két napig igényelhetik még a Hargita megyei gazdák a gyapjúértékesítésre nyújtott állami de minimis támogatást. Noha a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdák részéről van érdeklődés a gyapjú felvásárlási árával nagyjából azonos értékű juttatás iránt, bevételük még így is csak arra elegendő, hogy fedezze a birkanyírás költségeit.
2017. augusztus 24., 13:432017. augusztus 24., 13:43
2017. augusztus 24., 13:472017. augusztus 24., 13:47
Pénteken jár le a határideje a gyapjúértékesítést segítő állami támogatás igénylésének. A juttatás értéke egy lej kilogrammonként, ezt abban az esetben kapja meg az igénylő, ha engedéllyel rendelkező, számlaképes felvásárlónak vagy kereskedőnek adja el a gyapjút. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársainak számításai szerint a megyében 850, ötven egyednél nagyobb állatállománnyal rendelkező juhtartó gazda lehet érdekelt a támogatásigénylésben, közülük 420-an már benyújtották a kérést az igazgatósághoz – tájékoztatott Török Jenő, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy
Az udvarhelyszéki érdekeltek a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi kirendeltségének épületében, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársánál, Molnár Józsefnél adhatják le kéréseiket. Török Jenő szerint a dosszié összeállítása egyszerű, hiszen a kérés mellé csak egy nyilatkozatot kell mellékelni a program feltételeinek az elfogadásáról, egy másolatot a személyazonossági igazolványról, igazolást a bankszámlaszámról, valamint egy állatorvosi igazolást a gazda juhainak a számáról. Az igazgatóság adatai szerint
Nem ez a helyzet Székelyudvarhely városában, ugyanis a település juhtartó gazdái kis állatállománnyal rendelkeznek, többségüknek ötvennél kevesebb állata van – tudtuk meg Csíki Endrétől. Az Udvarhelyi Juhtartó Gazdák Egyesületének az elnöke – aki egyébként a városháza mezőgazdasági osztályának a tanácsadója – arról tájékoztatta lapunkat, noha a hivatal is kapott átiratot arra vonatkozóan, hogy segítsék a gazdákat a kérések kitöltésében, ám erre nem volt szükség, ugyanis senki nem igényelte a támogatást.
– fogalmazott a szakember.
Fotó: Pinti Attila
Udvarhelyszéken a Homoród-menti gazdáknak vannak a legnagyobb juhnyájai, egészen más is az arány ott a támogatásigénylések tekintetében. A Homoród-menti Juhtartó Gazdák Egyesületébe tartozó állattenyésztők nyolcvan százaléka már igényelte a gyapjúértékesítést ösztönző juttatást – mondta el Nagy Elemér, az egyesület elnöke, hozzáfűzve, hogy ők azok, akik ötvennél több birkával rendelkeznek. Nagy, aki maga is juhtartó gazda, azt közölte, hogy
„Aprópénz, hiszen még csak ott tartunk, hogy a támogatás és a gyapjú ára épphogy fedezi a birkanyírás költségeit” – magyarázta. A nyírás állatonként 4–5 lejbe kerül, és ilyenkor átlagban 2–3 kilogrammnyi gyapjútól szabadítják meg a birkát. Ha sok állata van a tenyésztőnek, akkor egy keveset még tud alkudni a birkanyírás árából, egy lejnél drágábban azonban csak a berkegyapjút lehet értékesíteni, a gyengébb minőségű gyapjúért csak 50 banit adnak a felvásárlók. Az egyesület vezetője szerint a tíz-húsz egyedes állománnyal rendelkező gazdáknak ezért nem éri meg igényelni a támogatást.
Növelnék a keresletet
A mezőgazdasági minisztérium a gyapjúértékesítést ösztönző támogatással a keresletet és a gyapjúfelhasználás iránti érdeklődést is serkentené. Török Jenő elmondta, a programmal kapcsolatos minisztériumi felkészítőn többféle, gyapjúból készült szigetelőanyag-típust is bemutattak, amellyel bevonhatók az épületek. Ha sikerül visszavezetni az alapanyag építőipari felhasználását, tűzbiztonsági szempontból is egy veszélytelen, természetes anyaggal lehetne kiváltani a hőszigetelésre használt, ám gyúlékony polisztirén termékeket – magyarázta az igazgató.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Szerdán újraindult az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszere – közölte szerdán a kormány.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy a Duna vízszintje Csernavodánál 182 centiméterre csökkent, emiatt csütörtök reggel megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására.
A lakbérek, a gázolaj és benzin drágult a legnagyobb mértékben Romániában júliusban az egy évvel korábbihoz képest, míg a burgonya, a friss gyümölcsök és a kukoricaliszt ára csökkent a leginkább – derül ki az INS szerdán közzétett elemzéséből.
Ma éjszaka elkezdik az úttest felmarását a Cuza Vodă utcában Marosvásárhelyen, elsőként a Liviu Rebreanu utca és a Plevnei utca közötti szakaszon.
szóljon hozzá!