Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:13

Botlott a Brassói Corona a Bukaresti Red Hawks ellen

21:19

A ráadásban dőlt el, az Ágyúsok legyőzték a Sportklubot

21:02

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

21:02

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Négy év letöltendőre ítélték a halálos balesetet okozó volt minisztert

Támogatással is csak épphogy kijön a juhnyírás költsége

Archív

Fotó: Kristó Róbert

Két napig igényelhetik még a Hargita megyei gazdák a gyapjúértékesítésre nyújtott állami de minimis támogatást. Noha a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdák részéről van érdeklődés a gyapjú felvásárlási árával nagyjából azonos értékű juttatás iránt, bevételük még így is csak arra elegendő, hogy fedezze a birkanyírás költségeit.

Széchely István

2017. augusztus 24., 13:432017. augusztus 24., 13:43

2017. augusztus 24., 13:472017. augusztus 24., 13:47

Pénteken jár le a határideje a gyapjúértékesítést segítő állami támogatás igénylésének. A juttatás értéke egy lej kilogrammonként, ezt abban az esetben kapja meg az igénylő, ha engedéllyel rendelkező, számlaképes felvásárlónak vagy kereskedőnek adja el a gyapjút. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársainak számításai szerint a megyében 850, ötven egyednél nagyobb állatállománnyal rendelkező juhtartó gazda lehet érdekelt a támogatásigénylésben, közülük 420-an már benyújtották a kérést az igazgatósághoz – tájékoztatott Török Jenő, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy

nincsenek kizárva a támogatásra jogosultak köréből a kisebb állománnyal rendelkező gazdák sem, csak nekik kevésbé éri meg igényelni a juttatást.

Az udvarhelyszéki érdekeltek a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi kirendeltségének épületében, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársánál, Molnár Józsefnél adhatják le kéréseiket. Török Jenő szerint a dosszié összeállítása egyszerű, hiszen a kérés mellé csak egy nyilatkozatot kell mellékelni a program feltételeinek az elfogadásáról, egy másolatot a személyazonossági igazolványról, igazolást a bankszámlaszámról, valamint egy állatorvosi igazolást a gazda juhainak a számáról. Az igazgatóság adatai szerint

Udvarhelyszéken viszonylag sokan igényelték a támogatást.

Nem ez a helyzet Székelyudvarhely városában, ugyanis a település juhtartó gazdái kis állatállománnyal rendelkeznek, többségüknek ötvennél kevesebb állata van – tudtuk meg Csíki Endrétől. Az Udvarhelyi Juhtartó Gazdák Egyesületének az elnöke – aki egyébként a városháza mezőgazdasági osztályának a tanácsadója – arról tájékoztatta lapunkat, noha a hivatal is kapott átiratot arra vonatkozóan, hogy segítsék a gazdákat a kérések kitöltésében, ám erre nem volt szükség, ugyanis senki nem igényelte a támogatást.

Minimális pénzt adnak, de állatjuk is kevés van az udvarhelyi gazdáknak. Nem nekik találták ki ezt a támogatást, hanem azoknak a juhtartóknak, akiknek akár több ezer állatjuk is van

– fogalmazott a szakember.

Fotó: Pinti Attila

Udvarhelyszéken a Homoród-menti gazdáknak vannak a legnagyobb juhnyájai, egészen más is az arány ott a támogatásigénylések tekintetében. A Homoród-menti Juhtartó Gazdák Egyesületébe tartozó állattenyésztők nyolcvan százaléka már igényelte a gyapjúértékesítést ösztönző juttatást – mondta el Nagy Elemér, az egyesület elnöke, hozzáfűzve, hogy ők azok, akik ötvennél több birkával rendelkeznek. Nagy, aki maga is juhtartó gazda, azt közölte, hogy

a gyapjút kilogrammonként átlagban egy lejért tudják értékesíteni, és a támogatással ugyan megduplázódik a bevételük, de ez még így is édeskevés.

„Aprópénz, hiszen még csak ott tartunk, hogy a támogatás és a gyapjú ára épphogy fedezi a birkanyírás költségeit” – magyarázta. A nyírás állatonként 4–5 lejbe kerül, és ilyenkor átlagban 2–3 kilogrammnyi gyapjútól szabadítják meg a birkát. Ha sok állata van a tenyésztőnek, akkor egy keveset még tud alkudni a birkanyírás árából, egy lejnél drágábban azonban csak a berkegyapjút lehet értékesíteni, a gyengébb minőségű gyapjúért csak 50 banit adnak a felvásárlók. Az egyesület vezetője szerint a tíz-húsz egyedes állománnyal rendelkező gazdáknak ezért nem éri meg igényelni a támogatást.

Növelnék a keresletet

A mezőgazdasági minisztérium a gyapjúértékesítést ösztönző támogatással a keresletet és a gyapjúfelhasználás iránti érdeklődést is serkentené. Török Jenő elmondta, a programmal kapcsolatos minisztériumi felkészítőn többféle, gyapjúból készült szigetelőanyag-típust is bemutattak, amellyel bevonhatók az épületek. Ha sikerül visszavezetni az alapanyag építőipari felhasználását, tűzbiztonsági szempontból is egy veszélytelen, természetes anyaggal lehetne kiváltani a hőszigetelésre használt, ám gyúlékony polisztirén termékeket – magyarázta az igazgató.