
Archív
Fotó: Kristó Róbert
Két napig igényelhetik még a Hargita megyei gazdák a gyapjúértékesítésre nyújtott állami de minimis támogatást. Noha a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdák részéről van érdeklődés a gyapjú felvásárlási árával nagyjából azonos értékű juttatás iránt, bevételük még így is csak arra elegendő, hogy fedezze a birkanyírás költségeit.
2017. augusztus 24., 13:432017. augusztus 24., 13:43
2017. augusztus 24., 13:472017. augusztus 24., 13:47
Pénteken jár le a határideje a gyapjúértékesítést segítő állami támogatás igénylésének. A juttatás értéke egy lej kilogrammonként, ezt abban az esetben kapja meg az igénylő, ha engedéllyel rendelkező, számlaképes felvásárlónak vagy kereskedőnek adja el a gyapjút. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársainak számításai szerint a megyében 850, ötven egyednél nagyobb állatállománnyal rendelkező juhtartó gazda lehet érdekelt a támogatásigénylésben, közülük 420-an már benyújtották a kérést az igazgatósághoz – tájékoztatott Török Jenő, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy
Az udvarhelyszéki érdekeltek a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi kirendeltségének épületében, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársánál, Molnár Józsefnél adhatják le kéréseiket. Török Jenő szerint a dosszié összeállítása egyszerű, hiszen a kérés mellé csak egy nyilatkozatot kell mellékelni a program feltételeinek az elfogadásáról, egy másolatot a személyazonossági igazolványról, igazolást a bankszámlaszámról, valamint egy állatorvosi igazolást a gazda juhainak a számáról. Az igazgatóság adatai szerint
Nem ez a helyzet Székelyudvarhely városában, ugyanis a település juhtartó gazdái kis állatállománnyal rendelkeznek, többségüknek ötvennél kevesebb állata van – tudtuk meg Csíki Endrétől. Az Udvarhelyi Juhtartó Gazdák Egyesületének az elnöke – aki egyébként a városháza mezőgazdasági osztályának a tanácsadója – arról tájékoztatta lapunkat, noha a hivatal is kapott átiratot arra vonatkozóan, hogy segítsék a gazdákat a kérések kitöltésében, ám erre nem volt szükség, ugyanis senki nem igényelte a támogatást.
– fogalmazott a szakember.
Fotó: Pinti Attila
Udvarhelyszéken a Homoród-menti gazdáknak vannak a legnagyobb juhnyájai, egészen más is az arány ott a támogatásigénylések tekintetében. A Homoród-menti Juhtartó Gazdák Egyesületébe tartozó állattenyésztők nyolcvan százaléka már igényelte a gyapjúértékesítést ösztönző juttatást – mondta el Nagy Elemér, az egyesület elnöke, hozzáfűzve, hogy ők azok, akik ötvennél több birkával rendelkeznek. Nagy, aki maga is juhtartó gazda, azt közölte, hogy
„Aprópénz, hiszen még csak ott tartunk, hogy a támogatás és a gyapjú ára épphogy fedezi a birkanyírás költségeit” – magyarázta. A nyírás állatonként 4–5 lejbe kerül, és ilyenkor átlagban 2–3 kilogrammnyi gyapjútól szabadítják meg a birkát. Ha sok állata van a tenyésztőnek, akkor egy keveset még tud alkudni a birkanyírás árából, egy lejnél drágábban azonban csak a berkegyapjút lehet értékesíteni, a gyengébb minőségű gyapjúért csak 50 banit adnak a felvásárlók. Az egyesület vezetője szerint a tíz-húsz egyedes állománnyal rendelkező gazdáknak ezért nem éri meg igényelni a támogatást.
Növelnék a keresletet
A mezőgazdasági minisztérium a gyapjúértékesítést ösztönző támogatással a keresletet és a gyapjúfelhasználás iránti érdeklődést is serkentené. Török Jenő elmondta, a programmal kapcsolatos minisztériumi felkészítőn többféle, gyapjúból készült szigetelőanyag-típust is bemutattak, amellyel bevonhatók az épületek. Ha sikerül visszavezetni az alapanyag építőipari felhasználását, tűzbiztonsági szempontból is egy veszélytelen, természetes anyaggal lehetne kiváltani a hőszigetelésre használt, ám gyúlékony polisztirén termékeket – magyarázta az igazgató.
Románia területének jelentős részére érvényes szélriasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
szóljon hozzá!