
Máthé Mária édesapja egyetlen megmaradt fényképével
Fotó: Haáz Vince
Ahhoz, hogy kárpótlást igényelhessenek a közvetlen leszármazottak, bizonyítaniuk kell, hogy az apa a hadifogságban elhunyt, vagy azt, hogy onnan mikor szabadult onnan – jelezte érdeklődésünkre Csép Andrea Éva parlamenti képviselő, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy egy 1944-ben hadifogságba esett Maros megyei férfi sorsa után nyomoznak leszármazottai.
2021. augusztus 27., 22:022021. augusztus 27., 22:02
Marosvásárhelyi olvasónk, Máthé József azzal fordult lapunkhoz, hogy annak ellenére, hogy nagyapja fogságba esett, édesanyja és annak testvére nem kérheti a hadifoglyok után járó kárpótlást, mert
Csép Andrea parlamenti képviselő szerint levélben kell fordulni a védelmi minisztériumhoz.
„Nagyapámat 1944-ben otthonról elvitték. Akkor látta utoljára nagymamám. Anyám 5 éves volt, a húga egy éves. Alig telt el három év, a nagyanyám is meghalt” – írta a Székelyhonnak Zólyomi Miklós unokája, Máthé József.
Meglátogattuk a marosvásárhelyi családot, ahol édesanyja, Máthé Mária érdeklődésünkre elmesélte, hogy csupán egy emléket őriz édesapjáról:
– meséli a 82 éves asszony, aki azt is elmondta, hogy 7 évesen teljesen árván maradtak, őt a nagymamája nevelte fel, a húgát pedig a nagynénje. „Kaptunk valami hadinyugdíjat, de azt csak 16 évig adták” – teszi hozzá az asszony, aki a kárpótláson túl szeretné végre azt is megtudni, hogy mi történt az apjával.
Fotó: Haáz Vince
Az unoka a 1990-es években ajánlott levelet küldött Pitești-re, a hadi archívumba, amelyben érdeklődött a nagyapja felől. Érdeklődött Galambodon is, ahol 1909-ben Zólyomi Miklós született. A nyugdíjhivatalban is kérdezősködött, az egyházi irattárakban is – de eredménytelenül.
– tette fel a kérdéseket Máthé József.
Tavaly történt egy előrelépés a nagyapa megtalálásának ügyében: hallották, hogy Magyarország 600 ezer fogoly névsorát kapta meg Oroszországtól. Interneten kereste és találta meg a nagyapa nevét. Mint mondja, nem volt nehéz, hiszen
A név mellett a többi adat is talált, a születési dátum és hely. Azonban az a hasáb, ahová a foglyok elhalálozási időpontját írták, az nála üresen maradt.
– magyarázza az unoka, hozzátéve, hogy így semmit nem tehetnek, édesanyja és annak húga nem igényelheti a kárpótlást.
Fotó: Haáz Vince
Az esettel megkerestük Csép Andrea Éva parlamenti képviselőt, aki elmondta, ahhoz, hogy a kárpótlást igényelhessék a közvetlen leszármazottak, bizonyítaniuk kell, hogy az apa a hadifogságban elhunyt, vagy azt, hogy onnan mikor szabadult. Mivel erre vonatkozó iratok nincsenek, nehéz ezt bebizonyítani. Azt javasolja, hogy
Zólyomi Miklósról, a védelmi minisztérium interneten elérhető adatbázisából megtudták, hogy 1944. szeptember 14-én esett fogságba. A fogságba esés helye pedig nem egyértelmű, ugyanis cirill írással a „Bekes” nevű települést jelölték meg, ami magyarul több fordítást is kapott: Bakos, Bokos, Békés, Bagos, Bogyós. A fogolytábor száma: 104.
Hadtörténetet kutató történészt is megkértünk, értékelje azokat az adatokat, amelyek előkerültek. Berekméri Róbert levéltáros, történész érdeklődésünkre utánanézett a fogolytábor száma alapján, hogy hol lehetett 1944-ben a 104-es számú fogolytábor, ahol magyar állampolgárságú honvédeket tartottak fogva. Azonban arról számolt be, annál több információ nincs, mint ami a védelmi minisztérium honlapján elérhető. Úgy vélekedett, hogy
„Megkerestem a veszteségi adatbázist is, ahol az elhunytak névsora szerepel, de sajnos ott sem találtam” – tette hozzá.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!