Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:14

A PSD elnöke szerint jó irányba haladnak a tárgyalások a kijelölt kormányfővel

13:48

Medvék, eltévedt turisták, természetvédelem: mozgalmas évük van a hegyi csendőröknek

13:42

Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak

13:29

Mutatjuk a Farul védőjének lehetetlen szögből lőtt hatalmas gólját (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Nem habozott a kézdivásárhelyi diák, amikor jelentős pénzösszeget talált az utcán

Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség

Jelentősen növelni kell Hargita megyében a szelektíven gyűjtött hulladék arányát

Két lakóház is lángol Marosvásárhelyen

Extrém vízfogyasztás a takarékossági felhívás után – versenyt futnak az idővel Székelyudvarhelyen

Új határátkelő nyílik Románia és Ukrajna között

Szeretnék megtudni, hogy mi történt az édesapával, aki 1944-ben esett hadifogságba

Máthé Mária édesapja egyetlen megmaradt fényképével

Fotó: Haáz Vince

Ahhoz, hogy kárpótlást igényelhessenek a közvetlen leszármazottak, bizonyítaniuk kell, hogy az apa a hadifogságban elhunyt, vagy azt, hogy onnan mikor szabadult onnan – jelezte érdeklődésünkre Csép Andrea Éva parlamenti képviselő, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy egy 1944-ben hadifogságba esett Maros megyei férfi sorsa után nyomoznak leszármazottai.

Antal Erika

2021. augusztus 27., 22:022021. augusztus 27., 22:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Marosvásárhelyi olvasónk, Máthé József azzal fordult lapunkhoz, hogy annak ellenére, hogy nagyapja fogságba esett, édesanyja és annak testvére nem kérheti a hadifoglyok után járó kárpótlást, mert

nem tudják bizonyítani, hogy apjukkal a fogságban mi történt.

Csép Andrea parlamenti képviselő szerint levélben kell fordulni a védelmi minisztériumhoz.

„Nagyapámat 1944-ben otthonról elvitték. Akkor látta utoljára nagymamám. Anyám 5 éves volt, a húga egy éves. Alig telt el három év, a nagyanyám is meghalt” – írta a Székelyhonnak Zólyomi Miklós unokája, Máthé József.

Meglátogattuk a marosvásárhelyi családot, ahol édesanyja, Máthé Mária érdeklődésünkre elmesélte, hogy csupán egy emléket őriz édesapjáról:

Engem kézen fogva vezetett, a húgomat az ölében vitte, az erdőbe sietett velünk, a bunkerbe. Ennyire emlékszem csak, többet őt nem láttuk

– meséli a 82 éves asszony, aki azt is elmondta, hogy 7 évesen teljesen árván maradtak, őt a nagymamája nevelte fel, a húgát pedig a nagynénje. „Kaptunk valami hadinyugdíjat, de azt csak 16 évig adták” – teszi hozzá az asszony, aki a kárpótláson túl szeretné végre azt is megtudni, hogy mi történt az apjával.

Fotó: Haáz Vince

Közel nyolc évtized után

Az unoka a 1990-es években ajánlott levelet küldött Pitești-re, a hadi archívumba, amelyben érdeklődött a nagyapja felől. Érdeklődött Galambodon is, ahol 1909-ben Zólyomi Miklós született. A nyugdíjhivatalban is kérdezősködött, az egyházi irattárakban is – de eredménytelenül.

A szomorú az, hogy 2020-ig nem tudtunk semmit nagyapámról. Annyit csak, hogy ’44-ben elvitték. De hogy hová, vagy mi lett vele, arról semmit sem tudtunk. Meghalt, megszökött, lelőtték?

– tette fel a kérdéseket Máthé József.

Tavaly történt egy előrelépés a nagyapa megtalálásának ügyében: hallották, hogy Magyarország 600 ezer fogoly névsorát kapta meg Oroszországtól. Interneten kereste és találta meg a nagyapa nevét. Mint mondja, nem volt nehéz, hiszen

egyedüli volt a névsorban Zólyomi Miklós.

A név mellett a többi adat is talált, a születési dátum és hely. Azonban az a hasáb, ahová a foglyok elhalálozási időpontját írták, az nála üresen maradt.

Sajnos nincs halotti bizonyítvány, nincs semmi arra vonatkozóan, hogy a fogságban halt meg. A kartonon írja az adatait, a nevét, a születési évet, a falut és megyét és azt is, hogy mikor esett fogságba. De arról, hogy aztán mi történt vele – tovább vitték vagy meghalt –, arról már semmi nincs

– magyarázza az unoka, hozzátéve, hogy így semmit nem tehetnek, édesanyja és annak húga nem igényelheti a kárpótlást.

Fotó: Haáz Vince

Bizonyíték hiányában nem jár a kárpótlás

Az esettel megkerestük Csép Andrea Éva parlamenti képviselőt, aki elmondta, ahhoz, hogy a kárpótlást igényelhessék a közvetlen leszármazottak, bizonyítaniuk kell, hogy az apa a hadifogságban elhunyt, vagy azt, hogy onnan mikor szabadult. Mivel erre vonatkozó iratok nincsenek, nehéz ezt bebizonyítani. Azt javasolja, hogy

írjanak levelet a védelmi minisztériumnak, feltüntetve az összes adatot, ami a hadifogoly apára vonatkozik.

Zólyomi Miklósról, a védelmi minisztérium interneten elérhető adatbázisából megtudták, hogy 1944. szeptember 14-én esett fogságba. A fogságba esés helye pedig nem egyértelmű, ugyanis cirill írással a „Bekes” nevű települést jelölték meg, ami magyarul több fordítást is kapott: Bakos, Bokos, Békés, Bagos, Bogyós. A fogolytábor száma: 104.

Kutatói utánajárás

Hadtörténetet kutató történészt is megkértünk, értékelje azokat az adatokat, amelyek előkerültek. Berekméri Róbert levéltáros, történész érdeklődésünkre utánanézett a fogolytábor száma alapján, hogy hol lehetett 1944-ben a 104-es számú fogolytábor, ahol magyar állampolgárságú honvédeket tartottak fogva. Azonban arról számolt be, annál több információ nincs, mint ami a védelmi minisztérium honlapján elérhető. Úgy vélekedett, hogy

nagy valószínűség szerint egy tranzitlágerről van szó, ahol Zólyomi Miklós elhunyt és adatait nem tüntették fel sehol.

„Megkerestem a veszteségi adatbázist is, ahol az elhunytak névsora szerepel, de sajnos ott sem találtam” – tette hozzá.