Máthé Mária édesapja egyetlen megmaradt fényképével
Fotó: Haáz Vince
Ahhoz, hogy kárpótlást igényelhessenek a közvetlen leszármazottak, bizonyítaniuk kell, hogy az apa a hadifogságban elhunyt, vagy azt, hogy onnan mikor szabadult onnan – jelezte érdeklődésünkre Csép Andrea Éva parlamenti képviselő, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy egy 1944-ben hadifogságba esett Maros megyei férfi sorsa után nyomoznak leszármazottai.
2021. augusztus 27., 22:022021. augusztus 27., 22:02
Marosvásárhelyi olvasónk, Máthé József azzal fordult lapunkhoz, hogy annak ellenére, hogy nagyapja fogságba esett, édesanyja és annak testvére nem kérheti a hadifoglyok után járó kárpótlást, mert
Csép Andrea parlamenti képviselő szerint levélben kell fordulni a védelmi minisztériumhoz.
„Nagyapámat 1944-ben otthonról elvitték. Akkor látta utoljára nagymamám. Anyám 5 éves volt, a húga egy éves. Alig telt el három év, a nagyanyám is meghalt” – írta a Székelyhonnak Zólyomi Miklós unokája, Máthé József.
Meglátogattuk a marosvásárhelyi családot, ahol édesanyja, Máthé Mária érdeklődésünkre elmesélte, hogy csupán egy emléket őriz édesapjáról:
– meséli a 82 éves asszony, aki azt is elmondta, hogy 7 évesen teljesen árván maradtak, őt a nagymamája nevelte fel, a húgát pedig a nagynénje. „Kaptunk valami hadinyugdíjat, de azt csak 16 évig adták” – teszi hozzá az asszony, aki a kárpótláson túl szeretné végre azt is megtudni, hogy mi történt az apjával.
Fotó: Haáz Vince
Az unoka a 1990-es években ajánlott levelet küldött Pitești-re, a hadi archívumba, amelyben érdeklődött a nagyapja felől. Érdeklődött Galambodon is, ahol 1909-ben Zólyomi Miklós született. A nyugdíjhivatalban is kérdezősködött, az egyházi irattárakban is – de eredménytelenül.
– tette fel a kérdéseket Máthé József.
Tavaly történt egy előrelépés a nagyapa megtalálásának ügyében: hallották, hogy Magyarország 600 ezer fogoly névsorát kapta meg Oroszországtól. Interneten kereste és találta meg a nagyapa nevét. Mint mondja, nem volt nehéz, hiszen
A név mellett a többi adat is talált, a születési dátum és hely. Azonban az a hasáb, ahová a foglyok elhalálozási időpontját írták, az nála üresen maradt.
– magyarázza az unoka, hozzátéve, hogy így semmit nem tehetnek, édesanyja és annak húga nem igényelheti a kárpótlást.
Fotó: Haáz Vince
Az esettel megkerestük Csép Andrea Éva parlamenti képviselőt, aki elmondta, ahhoz, hogy a kárpótlást igényelhessék a közvetlen leszármazottak, bizonyítaniuk kell, hogy az apa a hadifogságban elhunyt, vagy azt, hogy onnan mikor szabadult. Mivel erre vonatkozó iratok nincsenek, nehéz ezt bebizonyítani. Azt javasolja, hogy
Zólyomi Miklósról, a védelmi minisztérium interneten elérhető adatbázisából megtudták, hogy 1944. szeptember 14-én esett fogságba. A fogságba esés helye pedig nem egyértelmű, ugyanis cirill írással a „Bekes” nevű települést jelölték meg, ami magyarul több fordítást is kapott: Bakos, Bokos, Békés, Bagos, Bogyós. A fogolytábor száma: 104.
Hadtörténetet kutató történészt is megkértünk, értékelje azokat az adatokat, amelyek előkerültek. Berekméri Róbert levéltáros, történész érdeklődésünkre utánanézett a fogolytábor száma alapján, hogy hol lehetett 1944-ben a 104-es számú fogolytábor, ahol magyar állampolgárságú honvédeket tartottak fogva. Azonban arról számolt be, annál több információ nincs, mint ami a védelmi minisztérium honlapján elérhető. Úgy vélekedett, hogy
„Megkerestem a veszteségi adatbázist is, ahol az elhunytak névsora szerepel, de sajnos ott sem találtam” – tette hozzá.
Rekordméretű, 1220 grammos paradicsom termett a Buzău Megyei Zöldségtermesztési Kutató- és Fejlesztési Állomáson (SCDL). A Beefsteak fajtájú paradicsom megdöntötte az állomáson mért tavalyi rekordot, amikor a legnagyobb paradicsom 1100 grammot nyomott.
Negyedszer is elrajtol az Egyfeszt csütörtökön Gyergyószentmiklóson. A felhőtlen szórakozás és minőségi időtöltés érdekében néhány dolgot mindenképpen szem előtt kell tartania a fesztivál közönségének – hívják fel a figyelmet a szervezők.
A külügyminisztérium szerdán este közölte, hogy Izraelre vonatkozóan 8/9-es szintű, „Kerüljön minden utazást” kategóriájú figyelmeztetés van érvényben a közelmúltban történt események és az eszkaláció fokozott kockázata miatt.
Elérkeztünk az év nyolcadik, Augustus római császár által saját magáról elnevezett, illetőleg a nyár utolsó hónapjához, amely a kalendáriumokban Nyárutó, Szűz vagy Kisasszony hava néven is ismeretes – bár utóbbi elnevezés némi magyarázatra szorulna.
Idén huszadik alkalommal tartanak búcsút a Pricske-tetőn állított keresztnél. A gyergyószentmiklósi Szent István Plébánia szervezésében szombaton 12 órától tartják az ünnepi szentmisét.
Kisné Portik Irén, néprajzkutató már 14 könyvnek a szerzője és a mai napig fontosnak tartja a népi hagyományok megörökítését a jövő generációja számára. Legújabb könyve is erről szól.
Kenyeret vitt a bukaresti francia nagykövetségre a bikafalvi református lelkész, tiltakozva a párizsi olimpia megnyitóján bemutatott, a keresztény egyházak felháborodását kiváltó előadás ellen. Az elgondolás: „ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel”.
Kovászna megyében 600 medvének elegendő élőhely van, ehhez képest a becslések szerint körülbelül 2000 példány él a térségben Ráduly István háromszéki kormánymegbízott szerint.
Sepsiszentgyörgy tenni kíván a sportélet fejlesztése, az egészséges életmód népszerűsítése érdekében – áll annak a határozattervezetnek az indoklásában, amellyel egy újabb sportlétesítmény megvalósíthatósági tanulmányát nyújtották be a helyi tanácsban.
Különleges dátum idén augusztus elseje, éppen ötven éve annak, hogy 1974-ben elindult az első szárhegyi művésztábor. Az évforduló és az alapítók előtt emléktábla avatással, ünnepi műsorral tisztelegnek.
szóljon hozzá!