A kitüntetéseket Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője adta át.

Incze Benjamin Csíkmenaságon született 1938. március 10-én. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd Gyulafehérváron folytatta az akkori „Kántor iskolában”. Meghallva az Isten hívó szavát jelentkezett a Megtestesült Bölcsességről nevezett Szemináriumba. 1966. április 17-én Márton Áron püspök pappá szenteli.

Több évtizedes, odaadó lelkipásztori szolgálata, a Hargita megyei magyarság, illetve a katolikus családok megmaradása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök Incze Benjámin részére a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.

Polgár László 1984. december 17-én született Moldvában, a Bákó megyei Magyarfaluban. 2006. április 1-től a Moldvai Csángómagyarok Szövetség (MCSMSZ) gondnoka volt, 2008-tól ifjúsági felelőse, 2010-től a szövetség alelnöke, majd 2012 óta elnöke.

Az évek során hatalmas fejlődést ért el az MCSMSZ úgy az oktatásban, mint a hagyományőrzés, a felnőttoktatás, a hangszeroktatás, infrastrukturális fejlesztések területén. A csángó közéletben betöltött kiemelkedő szerepe, a jövő generációk számára is példamutató, elkötelezett közösségi tevékenysége elismeréseként a köztársasági elnök Polgár László részére a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.

Követendő életutak

Borbáth Erzsébet 1945. november 22-én született Csíkrákoson. A főiskola elvégzése után öt évet Gyimesközéplokon tanított, a mai Majláth Gusztáv Károly iskolában, ahol élő kapcsolatba került a gyimesi csángókkal.

A moldvai magyar nyelvű oktatás megalapozása érdekében végzett sokrétű, önzetlen tevékenysége elismeréseként Áder János Borbáth Erzsébet részére a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Szombatfalvi József 1952. november 8-án született Erdőszentgyörgyön. 1971–75 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében szerezte meg a lelkészi hivatás gyakorlásához szükséges elméleti alapvetést és oklevelet. 1975-ben nevezték ki a Csehétfalvi Unitárus Egyházközség lelkészi állásába, ahol 1997-ig szolgált.

1998-tól a 2015-ben történt nyugdíjba vonulásáig a nagy létszámú Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség lelkésze volt. A Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör élén 1996 és 2008 között három megbízatási időszakban töltötte be az esperesi tisztséget. A több évtizeden át végzett közösségi szolgálata, valamint az állam által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzésében és az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége rendszerváltozás utáni újraalapításában, valamint a Gondviselés Segélyszervezet megalapításában és irányításában, illetve a Bözödújfalu szellemi örökségének ápolásában vállalt meghatározó szerepe elismeréseként a köztársasági elnök Nagytiszteletű Szombatfalvi József részére a Magyar Arany Érdemrend kitüntetést adományozta.

Példaértékű elkötelezettség

P. Sárközi Sándor 1953. november 22-én született Kecskeméten tisztviselő családban. Dél-vidékről származó édesanyja lelkébe csöpögtette a Kárpát-medence szeretetét. 1974-ben lépett be a piarista tanítórendbe. 1981. február 22-én pappá szentelik. Munkahelyei változatosak voltak, bár mindvégig magyar-német szakosként dolgozott. Elfoglaltsága mellett a ’89-es változások nyomán a Kárpát-medence lett kedvenc nyári missziója. Főleg Kárpátalján, Ungváron és a környéki falvakban végez lelkipásztori kisegítést.

Urbán József tartományfőnök és a rendi káptalan két piarista, dr. Kállay Emil és Sárközi Sándor letelepedését hagyta jóvá. A magyar kultúra iránti elkötelezettséggel végzett, a magyarság megmaradását segítő oktató-nevelő munkája és lelkipásztori szolgálata elismeréseként Áder János köztársasági elnök Sárközi Sándor részére a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Ferencz Éva 1976. március 12-én született Gyergyószárhegyen. Egyetemi tanulmányait a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Matematika-Fizika karán végezte. Már egyetemistaként érdekelte a moldvai kultúra, és bár reál szakos tanárként végzett, 2002-ben magyartanárként kezdett dolgozni a moldvai Klézse és Somoska településeken.

2010-től 2012-ig a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse Bákóban. Szívügye, hogy az MCSMSZ minden moldvai magyar településen be tudja vezetni a magyar anyanyelvi oktatást. A moldvai csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának megszervezése iránt elhivatott munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök Ferencz Éva részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Nemes célok

Nagy Éva Vera 1965. február 9-én született Kecskeméten. A kecskeméti Kodály Iskola 12 éve után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés szakán diplomázott. A Boldogasszony Iskolanővérek közösségének tagjaként a budapesti Patrona Hungariae, a szegedi Karolina és a debreceni Svetits Iskolában tanított, majd szerzetesrendje megbízásából énekes missziót indítottak Erdélyben 17 éve. Ketten érkeztek, Czakó Gabriella kiváló kórusvezetővel együtt. Azóta a sóvidéki és felső-nyárádmenti gyerekeket tanítják munkatársaikkal együtt.

A misszió fő törekvése a kultúraátadás, a közösségépítés, illetve a szociális és lelki segítségnyújtás. Kodály Zoltán szellemiségének megőrzésével a Kárpát-medencei magyarság összetartozását erősítő zenepedagógusi szolgálata, nagy elhivatottsággal végzett misszióvezetői tevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök Nagy Éva Vera részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. A kitüntetett megbetegedés miatt nem tudott jelen lenni az eseményen, az érdemkeresztet egy későbbi időpontban kapja meg.

Geréb Péter Csanád Ámos 1938. augusztus 22-én született Kolozsváron. 1960-ban végzett a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán. A zetelaki iskolába helyezik, majd a székelyudvarhelyi Közgazdasági Líceumba kerül, 1972-ben pedig a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőbe hívják, ahol matematikát és matematikatanítás módszertanát tanítja leendő pedagógusok ezreinek. 1997-től az önálló intézménnyé vált Református Gimnázium pedagógusa egészen nyugdíjba vonulásáig. A rendszerváltás után azonnal jelentkezett cserkésznek. 1993-ban újraindította a Református Kollégium 1945-ben megszűnt cserkészcsapatát, 2006-ig annak vezetőjeként tevékenykedik, és több éven át a csapatvezető nélkül maradt székelyudvarhelyi Bethlen Gábor csapatot is vezeti.

Közéleti tevékenysége mellett 1990-től Székelyudvarhely Belváros Református Egyházközség presbitere és egy ideig főgondnoka. 2000-ben a romániai református egyház zsinatának tagja,

Az erdélyi magyarság megmaradását és közösségi életét szolgáló oktatói és cserkészvezetői munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök Geréd Péter Csanád Ámos részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.