Fotó: Haáz Vince
A parentifikált gyerekek egyik fő sérülése, hogy csökken az örömképességük. Róluk és a belőlük váló „Teréz anya működésmódban” élő felnőttekről beszélt Bibók Bea pszichológus kedden Marosvásárhelyen, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén.
2025. március 30., 14:012025. március 30., 14:01
Telt ház előtt mesélt Bibók Bea magyarországi pszichológus, párterapeuta és szexuálpszichológus a parentifikáció jelenségéről, amelyet az Ellopott gyermekkor című könyvében részletesen és saját esetek leírásával mutat be. Az infantilizmusról pedig az Ellopott felnőttkor című könyvében ír, amelyből kiderül, miért lakik még valaki ötvenévesen is az anyukájával a plüssmacikkal díszített szobában.
Bár a két jelenség ellentétes egymással, ugyanabban a családban előfordulhat mindkettő, a könyvek pedig segítenek beazonosítani a problémákat – kezdte Bibók Bea, a Studium Hubban megtartott előadáson. Ő a családot rendszerként szemléli, ahol van a családtagok között egy cirkularitás, egymásra hatás, és a családnak, mint rendszernek van egy nagy szükséglete: egyensúlyba szeretne kerülni. Amikor pedig a szülők ezt az egyensúlyt nem tudják megteremteni, akkor elbillen a család egyensúlya. A gyermekeknek nagyon érzékeny receptoraik vannak, és
Ő lesz a parentifikált – szülősített – gyerek, aki olyan felelősségvállalással él a családban, amely nem a korának megfelelő.
Bibók Bea pszichológus, szexuálpszichológus: a parentifikáció egy folyamatos traumatizáltság, amit sokszor tudattalanul tesznek a szülők
Fotó: Haáz Vince
Ez egy folyamatos traumatizáltság, amit sokszor tudattalanul tesznek a szülők, ezért fontos ezzel tisztában lenni – szögezte le a magyarországi szakember, aki maga is parentifikált gyerek volt, hiszen szülei egyetemen tanultak, és nem volt idejük rá. Ő volt a cserfes Bettike – emlékezett vissza gyerekkorára a szakember, aki úgy tudta az érzelmi szükségleteit kielégíteni, hogy szóba elegyedett az utcán az idős nénikkel, hiszen már négyévesen egyedül járt óvodába.
Bibók Bea egy másik fontos parentifikációs tényezőről is beszélt: amikor az egyik szülő „kiesik a rendszerből” az alkohol miatt. Ilyenkor minden bizonytalan körülötte, hiszen az alkohol irányítja a családot, ezért az egyik gyerek kerül az ő szerepébe, aki ilyenkor teljesen egyedül marad a problémával.
Azok a gyerekek, akik szülőként kénytelenek működni, felnőttként gyakran folytatják a gondoskodó magatartást
Fotó: Haáz Vince
Mint mondta, gyakori az is, amikor az egyik testvér egészségügyi problémával születik, az anyuka idejét és energiáit pedig lekötik az ezzel járó feladatok, és nem marad ideje a másik testvérre. Ő érzékeli a bajt, nagyon empatikussá válik, és úgy él, hogy észrevétlen maradjon, ne legyen vele gond. Ők azok, akik önállóan tanulnak, míg sokszor egy infantilizált gyerekkel még az egyetemi felvételire is a szülők tanulnak – részletezte a pszichológus.
úgy rakja össze a biztonságát, hogy ha nincs velem baj, akkor biztonságban érzem magam, és az anyának is jó” – magyarázta Bibók Bea.
Fotó: Haáz Vince
Nem fejlődik az önreflexiójuk, nincs olyan helyzetbe hozva a gyerek, hogy felmerüljön a kérdés: ő mit szeretne, melyek az ő szükségletei, viszont erősen fejlődik benne a külső fókusz, vagyis az, hogy leképezi a vele érzelmi kapcsolatban álló embernek a szükségletét.
A pszichológus szerint nagyon konstruktív és hatékony felnőttekké válnak, mert azt szeretik, ha minden rendben van maguk körül.Egy ilyen felnőtt személy például lemond saját programjáról, ha bekapcsol a fejében az, hogy a párjának nem tetszene, mert kialakul benne az, hogy mindig a másik ember szükségletei szerint tesz.
– fejtette ki a magyarországi szakember.
Főként nők voltak kíváncsiak Bibók Bea parentifikációval kapcsolatos előadására
Fotó: Haáz Vince
A parentifikált gyerekek egyik fő sérülése, hogy csökken az örömképességük, ezért van az, hogy a parentifikált mindig úgy éli meg az örömet, hogy a másikat teszi boldoggá, és mivel a külső fókusz nagyon jól működik, rákapcsolódik a másik boldogságára és a másik által éli meg azt.
Mindig kérdés az, hogy ha felismerjük magunkban a parentifikált gyereket, akkor szabad-e dühösnek lenni ezért a szülőkre? A szakember szerint az „ellopott gyermekkor” egy gyászfolyamat, és
Bibók Bea azt tanácsolja, erről beszélni kell a szülővel és távolságot kell kérni tőle, de biztosítani kell a szeretetünkről. Fontos, hogy nem csak dühöt, hanem hálát is érzünk a szülők iránt, azért, amit megkaptunk tőlük, és ez a két ambivalens érzés jól megfér egymás mellett. El kell ismerni egymás fájdalmát, hisz ebből fog megújulni a szülő-gyerek kapcsolat – tette hozzá Bibók Bea.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – véli Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Gyergyószentmiklóson, a város központjában található az egykor virágzó kisipari szövetkezet székháza és a hozzá tartozó épületegyüttes. A megmaradt tagság ezt most eladásra kínálja, az elnök szeretné, ha közösségi célokat szolgálna.
George Simion nem lehet Románia elnöke, az erdélyi magyaroknak pedig minél nagyobb számban részt kell venniük az elnökválasztás május 18-i második fordulójában – áll abban a közleményben, amit az EMNT küldött el a Székelyhon szerkesztőségének.
A vasárnapi államelnök-választás miatt a csíkszeredai és marosvásárhelyi lakosság-nyilvántartó közszolgálat a választási hétvégén szombaton és vasárnap is fogadja az érvényes személyi igazolvánnyal nem, de szavazójoggal rendelkező ügyfeleket.
Péntek a második elnökválasztási forduló kampányának utolsó napja.
Küldetésről tért vissza egy rendőr, amikor szemtanúja volt egy súlyos balesetnek: egy haszongépjármű felborult és a sofőr a járműbe szorult. A rendőr azonnal közbelépett.
Egy áru- és egy személyszállító kisbusz ütközött csütörtök délután az A1-es autópályán, a balesetben tizenegy személy érintett.
Az uniós források befagyasztása egy adott tagállam esetében nagyon hosszú folyamat, és Románia nem fog ebbe a helyzetbe kerülni – jelentette ki csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A telefon rendszerint éjjel csörren – a sürgősségi osztályról hívják Dr. Adrian Dobrică mellkassebészt: műteni kell. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 15 éve hozták létre a mellkassebészetet, ennek apropóján szimpózium volt csütörtökön.
Amerikai vendéget fogad a Mathias Corvinus Collegium Csíkszeredában. Charles Yockey kutatóként tevékenykedett Budapesten, a beszélgetésen visszatekint, hogy az elmúlt egy évben hogyan alakult a magyar társadalomról és Európáról alkotott képe.
szóljon hozzá!