Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

 

Orbán: egyszerűen nem igaz, hogy a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie

Iszlai Katalin , Péter Beáta , Pinti Attila 2019. július 27., 15:39
HIRDETÉS

Székelyföld ostroma, az „egészséges erdélyi magyar politikai pluralizmus” hiánya, illetve Magyarország, mint „valódi, sajátos illiberális kereszténydemokrata állam” témája képezte a jubileumi tusványosi szabadegyetem és diáktábor szombati, Tőkés László és Orbán Viktor nemzetpolitikai irányvonalat meghatározó felszólalásával zajló főelőadás gerincét.

Fotó: Beliczay László

A 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati zárónapjának fő eseményén hagyományosan Tőkés László és Orbán Viktor szólt a nagyszámú közönséghez. A beszédeket megelőzően Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlevőket, többek között a Kárpát-medencéből érkező vendégeket, a magyar politikai vezetőket, az erdélyi politikai szervezetek képviselőit, az egyházi méltóságokat, a nyugat-európai magyarok képviseletében érkezetteket, a sajtó képviselőit, a külföldi, nemzetközi vendégeket.

„A rendszerváltozás harmincadik évfordulóját is jelenti ez a harmincas szám, és ha nem ők ketten lennének az állandó fellépői Tusványosnak, a záró nagyszínpadi rendezvénynek, erre a harmincadik alkalomra akkor is Orbán Viktornak és Tőkés Lászlónak Magyarország és Erdély képviseletében lenne itt a helye” – emelte ki, majd köszöntötte a nemzet miniszterelnökét és a főtiszteletű püspököt.

HIRDETÉS

Németh Zsolt hangsúlyozta, a harmincadik évforduló, mint ahogy Tusványos is harminc éve, a magyar szabadságról szól.

A magyar szabadság értéke, amelyet az elmúlt harminc esztendőben kiharcoltunk, a legdrágább kincsünk, és ebben őnekik nagyon fontos szerepük volt.

Ez a szabadság a legmélyebb értelmében a Bibliában érthető meg, mert az igazság tesz szabaddá, az igazság szabaddá tesz. Ez az, amiről az elmúlt harminc esztendő szól az ő személyükben. Az emberek és az emberi közösségek, akik az értékeikért kiállnak, jelentik a büszkeségünknek a legnagyobb forrását.”

Fotó: Beliczay László

Tőkés: a szabadegyetem és diáktábor egy rendszerváltó intézmény

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján előadásában elsőként rövid tájékoztatást nyújtott a 2013-ban ezen a helyen elhangzottakkal kapcsolatos legutóbbi fejleményekről. „Hat évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz azt a felkérést intéztem, hogy Magyarország az alaptörvény szellemében, illetve az osztrák dél-tiroli modellnek megfelelően vállaljon védhatalmi szerepkört az erdélyi magyarság iránt.

Amint az közismert, a félrefordított, illetve a szándékosan félremagyarázott esetből meglehetős politikai botrány kerekedett, amelynek folyományaképpen a magyar barátsággal egyáltalán nem vádolható Klaus Johannis államelnök 2016-ban a román titkosszolgálat segédletével, önkényes módon visszavonta tőlem a rangos Románia csillaga kitüntetésemet.

Egy újabb fellebbezést követően a napokban érkezett meg az értesítés, hogy

az ügy tárgyalását 2020. június 4-re, Trianon századik évfordulójára tűzte ki a legfelsőbb bíróság.

Fotó: Beliczay László

Tőkés László úgy véli, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

egy rendszerváltó intézmény, amely egyszerre tudott lenni az 1989-es rendszerváltozás egyik legszebb gyümölcse, és a változások folytatásának cselekvő alanya.

„Hol vannak már a volt kommunista országok egykori rendszerváltói, köztük is példának okáért a románok? De Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulóján változatlanul körünkben üdvözölhetjük a nemzet miniszterelnökét és Németh Zsolt államtitkár úr társaságában Toró T. Tiborral és Szilágyi Zsolt temesvári ifjú felkelővel, valamint David Campanale úrral együtt számosan vagyunk jelen kezdettől fogva. A tábor megnyitásának reggelén ugyan csodálkozva hallgattam a Kossuth Rádióban, hogy a Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke úgymond házigazdaként szólt a nyilvánossághoz, de kicsire nem adunk.”

Székelyföld ostrom alatt áll

Hangsúlyozta, a tusnádfürdői tábor a nemzeti együttműködés rendszerének koordinátái között,

az egész Kárpát-medence területére kiszélesedő nemzeti összetartozás politikájának egyik kiindulópontja és műhelye, ugyanakkor a Közép-európai és a magyar-román összetartozást is megjeleníti és munkálja.

A jelenkori kritikus nem egyszer válságos, vagy éppenséggel vészterhes helyzetekben pedig különösképpen fontos a tábor egysége. A nándorfehérvári diadal évfordulóján megkonduló harang szava is erre figyelmeztet: a magyar haza és a keresztény Európa védelme akkor is, most is egyet jelent.

„A mostani Európa bevándorláspárti politikusai és pártjai, az Unió és az ENSZ mögött meghúzódó globális háttérhatalmak egészen másfajta kétes indítékú tárgyalásokon szövögetik kontinensünk elárasztására és keresztény identitásunk felszámolására irányuló terveiket. Magyarokként büszkék lehetünk arra, hogy hazánk nem enged a reá nehezedő brüsszeli és New York-i politikai nyomásnak és mesterkedéseknek, és közép-európai olasz és amerikai szövetségeseivel vállvetve védelmére kel országunk szuverenitásának, Európa és tagnemzetei identitásának.

Mi, erdélyi magyarok száz esztendeje a saját bőrünkön és kárunkra tapasztaltuk meg, hogy mit jelent a posztrianoni asszimilációs politika és a Ceaușescu-féle nacionalista homogenizáció nemzeti identitásunkat sorvasztó hatása. A többi európai nemzet, köztük román szomszédaink nemzeti önazonosságát is védelmezve állunk ki kereszténységünk mellett.

Az egykori temesvári lelkész rámutatott, az ostrom 1989 óta is tovább tart. Áll az ostrom Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron, ahol a magyarság számaránya mára már 50, 40, 30, illetve 20 százalék alá esett. A néhai kolozsvári Bolyai Tudományegyetem módjára a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem is csúfosan elesni látszik. Beke István és Szőcs Zoltán személyében székely politikai foglyok ülnek börtönben.

Az úzvölgyi katonai temető pedig önmagában is azt példázza, hogy Székelyföld is ostrom alatt áll.

„A román titkosszolgálatok, pártok és felbérelt civil szervezetek sűrűn verik a blattot, osztogatják a Ceaușescu-rezsim eszköztárából örökölt magyar kártyát. Az eltelt harminc év következtetéseképpen kijelenthetjük, hogy tényleges rendszerváltozásra van szükség Romániában.” Václav Havel volt cseh elnököt idézve, hozzátette:

a posztkommunista rezsimet is meg kell dönteni.

Fotó: Beliczay László

Tőkés úgy értékelte, az erdélyi magyarság elmúlt száz esztendeje valóságos süllyedéstörténet. „Az ebben korszakos részt vállaló RMDSZ pártérdekből és további szavazatszerzés céljából irigylésre méltó politikai profizmussal ezt próbálja politikai sikertörténetként eladni.”

Elmondta, az Európai Parlamentben eltöltött 12 év után jelképes módon Tusványoson is „visszaadta” a mandátumát. Emlékeztetett arra, hogy míg 2007-ben, 2009-ben és 2014-ben három erdélyi magyart sikerült bejuttatni az európai törvényhozásba, idéntől már csak ketten képviselik az erdélyi magyarságot az EP-ben.

Bírálat az RMDSZ-nek

Élesen bírálva az RMDSZ-t kifejtette, a szövetség egypárti kizárólagosságra törekszik, és maga a szervezet öncéllá vált, miközben a valódi célok – az autonómia, felsőoktatás, restitúció, a nyelvi jogok és a csángók ügye – háttérbe szorultak, és jobbára az újabb választási kampányok számára jelentenek további muníciót.

Erdélyben ma már semmi sem fontosabb, mint egy jó választási szereplés. Nem jogainkért harcolunk, hanem a parlamenti kiesés ellen. Nem a nemzeti önrendelkezés a cél, hanem az öt százalék elérése

– mutatott rá. Hozzátette, ezen a helyzeten kellene gyökeres módon változtatni

az erdélyi magyar érdekképviselet megreformálásával és átalakításával, illetve egy új magyar egység létrehozásával.

„Teljességgel elhibázott volna az egyeduralmához görcsösen ragaszkodó RMDSZ feltétel nélküli egyoldalú favorizálása, és egy erdélyi magyar egypártrendszer végleges bebetonozása. Az egy a tábor elve nem jelentheti az egészséges politikai pluralizmus tagadását, illetve bármely erdélyi pártnak vagy szervezetnek a politikai monopóliumát. A nemzeti összetartozás esztendejében és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományainak szellemében,

a Fidesz által meghonosított nemzeti együttműködés modelljét kellene Erdélyben is követni, ha meg akarunk felelni a korunk és válságos helyzetünk támasztotta romániai kihívásoknak.

Szintén a Fidesz példáját kell követnünk a rendszerváltozás megalkuvást nem ismerő következetes véghezvitelével és a teljes elsőbbséget élvező nemzeti érdek érvényesítésével. Mindezekhez kérem a magyar kormány, a miniszterelnök úr hathatós támogatását, kiemelt módon is szíves figyelmébe ajánlom a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, az úzvölgyi katonai temető, az erdélyi falugazdász rendszer, nem utolsó sorban pedig politikai foglyaink, Beke István és Szőcs Zoltán ügyét” – zárta Tőkés László.

Fotó: Beliczay László

Egy szóban: megtiszteltetés

Tőkés Lászlót követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke előadásában mindenekelőtt egyetlen szóban összefoglalta az elmúlt három évtized érzéseit és tapasztalatait: „megtiszteltetés”.

„Megtiszteltetés, hogy harminc éven keresztül itt lehettem a táborban önökkel együtt, megtiszteltetés, hogy Tőkés László mellett szólalhattam meg” – jelentette ki, megköszönve a püspöknek az Európai Parlamenti szolgálatot, „amelyet hosszú időn keresztül ellátott, vállalt bennünket, és a Fidesz színeiben is képviselte az egyetemes magyarságot”. Egyúttal az RMDSZ-nek is gratulált az EP-választásokon megszerzett két mandátumhoz, mint fogalmazott, „magam is részt vettem a kampányban, és tudom, milyen nehéz körülmények között kellett eredményt elérni”. Ezt követően a miniszterelnök „a mögöttünk hagyott harminc évet” összegezte.

„Jó, hogy mögöttünk van”

„Az a jó, hogy ez a harminc év mögöttünk van, és nem előttünk” – indította beszédét Orbán Viktor.

Harminc évvel ezelőtt az volt a feladat, hogy megtaláljuk-e, ha nincs, akkor kitaláljuk-e a magyar nemzetnek a modern korban való fennmaradásához szükséges új létformáját. Harminc év elteltével azt mondhatjuk, hogy bizakodóan, tervekkel teli tarisznyával és az erősödés napi élményével ülünk itt együtt

– mondta a kormányfő, hozzátéve, „ez nem természetes állapot, hanem sokkal inkább csoda”. Megfogalmazása szerint ki kellett vívni az ország függetlenségét, majd 1990 és 1994 között tőkés piacgazdaságot kellett építeni, demokratikus jogi és politikai intézményrendszerrel, „az első rendszerváltás” időszakában. Ezután „a szocialista rendszer visszatért csoportjait politikai harcban, békés úton, tehát nem polgárháborúval legyőztük – a nemzetközi térben is – 1994 és 2010 között” – részletezte.

Fotó: Beliczay László

Orbán Viktor emlékeztetett, „hálát kell adni a Jóistennek azért, hogy a Fidesz nem jutott az SZDSZ sorsára”. A miniszterelnök elmondta,

2006-ot követően a nemzeti rendszerváltásért küzdöttek, ennek tervrajzának elkészítésével telt a 2006 és 2010 közötti négy év. 2010 után pedig az új nemzeti rendszert be kellett vezetni.

„Úgy éltük meg az elmúlt kilenc évet, hogy egyik kezünkben a kőműveskanál, míg a másikban a kard volt” – emlékeztetett.

„A legfontosabb kérdés most, hogy van-e erőnk az elkövetkező tizenöt évhez?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Az élet három szakaszával illusztrálva fejtette ki véleményét: van a gyermeki szakasz, amikor az ember arról ábrándozik, hogy mit is szeretne csinálni; van az időskori szakasz, amikor azon töpreng, hogy mi volt, és a kettő között van a főidő, a felnőttkor, „a legértékesebb, a cselekvés időszaka”. „Ennek a főidőnek a felét már feléltük, most jön a második fele, az esti nagy film” – magyarázta, hozzátéve, „a mi nemzedékünknek értelmet kell adni az élethez”.

A nemzedékünk történelmi lehetőséget kapott a nemzet megerősítésére, ami egy nehéz küzdelem volt, és a jövőben is így lesz

– mondta a miniszterelnök.

Fotó: Beliczay László

„Kívülről jöhetnek a veszélyek”

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország ma emelkedő pályán van, „az országot kívülről fenyegeti az a veszély, hogy lekerül erről a pályáról”. Megfogalmazása szerint a külső támadások egyik fő eleme volt, hogy Soros György jelöltjei kerülnek az európai intézmények élére, de „sikerült elhárítani ezt a veszélyt”. Orbán Viktor kijelentette:

az Európai Bizottságnak nem az a dolga, hogy politikai támadásokat indítson a tagállamok ellen.

A külső támadások másik fő elemeként a migrációt említette. „Az Európai Bizottságnak ki kell vonulnia a migráció területéről, az összes ezzel kapcsolatos jogkört a belügyminiszterek hatáskörébe kell terelni” – mondta, hozzátéve, hogy

Európában vissza kell térni a versenyképesség erősítéséhez, a migránsok helyett pedig az európai családoknak kell adni a pénzt.

„Mindezeket a lépéseket végig lehet vinni” – hangsúlyozta.

Fotó: Beliczay László

Jövőre két új gazdaságvédelmi akcióterv jöhet

A miniszterelnök kitért arra is, hogy „olyan utat kell tervezni Magyarországnak, amellyel nem éri negatívan az országot a nyugati gazdasági lassulás”.

Magyarország már tett lépéseket az első gazdaságvédelmi akciótervvel, de ha beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelés, 2020 tavaszán egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra

– mondta.

Fotó: Beliczay László

Igen a demokráciára, nem a liberalizmusra

Orbán Viktor továbbá arról szólt, hogy „a nemzetközi közmegegyezés szerint mindenhol liberális demokráciáknak kell működnie”, de „Magyarország valami mást csinál” – a helyzet megértéséhez pedig vissza kell menni 2010-ig. Akkor az ország terheinek a jelentős részét a munkaképes lakosság kis része viselte, miközben mára már 4,5 millióan dolgoznak, és valamennyien adót fizetnek.

Kilátástalan adóssághelyzetben voltunk 2010-ben, folyamatosan gyengült a magyar nemzet, szellemileg és biológiailag is kiürülőben volt az ország

– emlékeztetett a kormányfő, hozzátéve, hogy a liberális demokrácia keretében nem lehetett választ adni az akkori súlyos kérdésekre. „A közösség szervezési módját radikálisan meg kellett változtatni” – fejtette ki.

Ezt részletezve Orbán Viktor hozzáfűzte, hogy a liberális felfogásban az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet erkölcsi megítélés alá. „Ehhez képest a nemzeti nézőpont szerint a nemzet történelmileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja” – sorolta a miniszterelnök.

Fotó: Beliczay László

Orbán Viktor a korábbi tusványosi előadásaiban már többször is hangoztatott illiberalizmusról úgy vélekedett, annak a liberálisok adtak negatív tartalmat, holott

„kereszténység nélkül nem jöhetett volna létre a liberalizmus, és az a tétel, hogy a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie, az egyszerűen nem igaz”.

Orbán Viktor elmondta, Magyarországon egy illiberális-keresztény állam jött létre, és ezért „nem vitatkoznak velünk az ellenfeleink, hanem gyűlölnek minket”. „Ezzel szemben mi nem gyűlöljük az ellenfeleinket” – emelte ki.

A témát tovább boncolgatva a kormányfő úgy fogalmazott, „mára az európai politikai eszmékben az alakult ki, hogy csak a liberális demokrata álláspont a jó, és ez a liberális tézis mondja meg, hogy mit szabad gondolni, és mit nem”. Az ezzel szemben álló illiberális nézet szerint „az állam több kérdésben sem lehet közömbös, és manapság az illiberális, aki védi a határokat és a családokat”.

Pozitív értelmet kell adni az illiberális kifejezésnek. Ennek a rendszernek a lényege a keresztény szabadság megvédése

– mondta Orbán. Szerinte ezt a szabadságot veszélyezteti a migráció és a keresztény értékek leépülése.

Fotó: Beliczay László

„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”

Visszatérve a „kiindulóponthoz”, azon kérdésre, hogy van-e esélye Magyarországnak arra, hogy gyorsabban fejlődjön a liberális korszellemmel szemben, úgy válaszolt, „az előttünk álló főműsoridőből van még tizenöt év, és azzal fogjuk eltölteni,

az lesz a küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális internacionalizmussal.

Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem lesz, de a mi oldalunkon sok van abból, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatjuk össze”.

Végezetül úgy fogalmazott, „egyetlen kérdés, hogy álmodunk, vagy ébren vagyunk”.

Arra kell válaszolnunk, hogy valóban lehetséges-e, hogy Magyarország gyorsabban fejlődjön, mint a liberális demokráciák, sikeresen elutasítsa a migrációt, védelem alá helyezze a családokat, megvédje a kultúrát, hogy nemzetegyesítést és -építést hirdessen, és lehetséges-e, hogy mindezt teljes nemzetközi ellenszélben túlélje, sőt sikerre vigye

– fejtegette. Szerinte „nem álmodunk, mint ahogyan az elmúlt tíz évben is lehetséges volt, de csak akkor, ha kiállunk amellett, amit gondolunk és akarunk, ha bátrak vagyunk, és összetartunk, ahogyan Tusványos hívószava is mondja:

Egy a tábor! Erről fog szólni a következő tizenöt évünk. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

– zárta beszédét Orbán Viktor.

Fotó: Beliczay László

Kérdések és válaszok

A beszédeket a hagyományoknak megfelelően idén is a közönség írásban leadott kérdéseinek megválaszolása követte. Elsőként Tőkés László reagált többek között arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök miért nem használja ki a befolyását arra, hogy az erdélyi pártokat együttműködésre kényszerítse, ahogy az erdélyi magyarságot is a szavazás idején?

„Nem lehet egy táborba kényszeríteni a szavazókat”

Tőkés szerint nem lehet Magyarországtól elvárni, hogy azt, ami ránk tartozik, ő végezze el helyettünk. „Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnök úrnak azok nevében, akik ezt a kérdést megtapsolták, hogy eljött ide kampányolni, de valójában Ön vitte be a hátán az RMDSZ két képviselőjét a parlamentbe. Ebből azonban hosszan nem lehet megélni.

Olyan hatalomtechnikát alkalmaz az RMDSZ, hogy mindig éppen sikerül a lécet átvinni, és mindig kap egy annyi haladékot, hogy az összeomlást elkerülje. Ezen gyökeresen változtatni kell.

Ha nem tesszük, akkor Önök jöhetnek, és hozhatnak kölcsönbe mankókat, de nekünk kell a sarkunkra állnunk. Nem lehet egy táborba kényszeríteni a szavazókat sem, hogy is lehet ilyen lehetetlen gondolatot felvetni? Hát nem ismerik a demokráciát?” – tette fel a kérdést Tőkés.

Fotó: Beliczay László

Válaszai után abból a Beke Csilla által írt levélből idézett, amelyet pénteken küldött számára a terrorizmus miatt bebörtönzött Beke István felesége. Ebben többek között azt nehezményezte, hogy

az erdélyi pártok nem álltak ki együttesen férje és Szőcs Zoltán ügye mellett.

Tőkés emlékeztetett, hogy a két fiatal már egy éve ül rácsok mögött olyasmi miatt, amit nem követtek el, majd felvetette a kérdést, hogy ezt az időt ki fogja visszaadni számukra? Azt is nehezményezte, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a napokban Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felmentése kapcsán az erdélyi magyar politikusok meghurcolását fájlalta, Beke Istvánról és Szőcs Zoltánról azonban sem most, sem máskor nem beszélt.

Az egyszerű ember ártatlansága nem éri el a politika ingerküszöbét?

– vetette fel, majd arra is kitért, hogy az RMDSZ a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyében sem lépett fel megfelelően, a késői beavatkozásuk pedig hozzájárult az úzvölgyi történésekhez is.

Fotó: Beliczay László

„Nincs kikényszerítő hatalmam”

Ezt követően Orbán Viktor válaszolt a személyesen hozzá intézett kérdésekre. Azzal a témakörrel kapcsolatosan, hogy

kiterjesztik-e a családvédelmi akcióterv támogatási formáit a határon túlra is, a miniszterelnök kiemelte: ehhez egyelőre nincs meg a megfelelő politikai és gazdasági támogatás az anyaországban.

Hozzátette: az ütemezés a legfontosabb, hiszen ha ő maga ritmust téveszt, és olyasmivel próbálkozik, aminek nincsenek meg az otthoni előfeltételei, az pont a visszájára sül el. Biztosított azonban mindenkit, hogy

eljön majd a pillanat, amikor erre is képesek lesznek.

A befolyásának felhasználására vonatkozó, Tőkés által is megválaszolt kérdés kapcsán Orbán Viktor leszögezte: igaz, hogy a magyar miniszterelnöknek van egy nem elhanyagolható hatalma, és ennek gyakorlásából következmények származhatnak még a határon túl is.

Az erdélyi magyarságnak azonban azt is meg kell értenie, hogy a miniszterelnök és a kormány miként gondolkodik a hatalomról.

Fotó: Beliczay László

„A mi felfogásunk szerint a hatalom nem más, mint a közös cselekvés képessége. Nekem az adatott meg, ahhoz kaptam eszközöket, hogy rávegyem a magyarokat a különböző közös cselekvésekre.

Közvetlen kikényszerítő hatalmam azonban nincsen, ezért ne várják tőlem a derék erdélyi és székelyföldi testvérek, hogy Budapestről akár én, akár a megbízottam majd rendet tesz és összerendezi egy kívánatosabb formába az itt működő politikai szereplőket. Ez nem fog megtörténni, ezt Önöknek kell kiküzdeni, kiharcolni és kiizzadni. Egy dolgot biztosan tudhatnak: mi várjuk és segítjük a közös akarat kialakulását, és ha az megvan, akkor mindig ott is leszünk mellette. Ez érvényes Úzvölgyére is

– húzta alá Orbán Viktor.

Hozzátette: mivel hadisír ügyekről van szó, a magyar kormány tárgyal a románokkal, szerinte azonban a végtisztesség meggyalázásáról, és az elemi, legmélyebb emberi érzések megsértéséről nem lehet politikai terminusokban beszélni. „Nem értem, hogy juthat embereknek eszébe az, hogy akármilyen politikai vagy múltbéli vitát a végtisztesség megadásának a parancsolatát megszegve, kegyeletsértő módon próbáljanak rendezni? Ez számunkra felfoghatatlan, úgyhogy a megoldás sem politikai természetű szerintem.

El kell jutnunk a románokkal odáig, hogy ezt higgadtan, nyugodtan végigbeszéljék az erdélyi magyarok, és ehhez a politika feletti, morális dimenzióban kellene egymással találkozni, és ott olyan megoldást találni, amely az erdélyi magyarságnak elfogadható.

Ez nem lehetetlen, és amint ez megvan, lehet arra számítani, hogy a magyar kormány e mögött a közös erdélyi megoldás mögött teljes tekintélyével sorakozik fel, de ezt a munkát is nekik kell elvégezni” – hívta fel a figyelmet.

Fotó: Beliczay László

Folyamatos tárgyalások a román féllel

A román-magyar kapcsolatok terén arra is kitért, hogy folyamatosan tárgyal a román politikai elittel, és meglátása szerint egyéni szinten kiváló politikusok vannak az országban. Mint mondta, amikor nehéz, konfliktusos magyar ügyekben kellett tárgyalnia a kormányzó szocialista párt volt elnökével, Liviu Dragneával, mindig korrekt volt, és betartotta a megállapodásokat. Hasonlóképpen a román miniszterelnök, Viorica Dăncilă is, akit „lekezelően szoktak emlegetni”, Orbán szerint nem méltányosan. Mint mondta, gyakran szokott vele együtt dolgozni, tárgyalni, és komoly politikusnak tartja, akinek ha lenne megfelelő hátországa, sokkal több jót is tudna cselekedni Románia érdekében, mint amire ma képes. Orbán Végül

Klaus Johannis államfőre is kitért, aki ha nem lett volna elég karakán és következetes, illetve nem áll ki az Európai Néppárt döntése mellett, amellyel nemet mondott Frans Timmermansra, nem tudták volna megakadályozni, hogy „Soros György helytartója üljön ma az európai bizottság elnöki székében.”

A következtetést levonva azt is elmondta, hogy meglátása szerint nem a vezetői személyek képességeivel és szándékaival van gond Romániában, hanem azzal, hogy nem sikerül összerakniuk egy olyan működő politikai gépezetet, amely előkészítést, döntést és végrehajtást eredményezne.

A válaszok után zárszóként arról beszélt a miniszterelnök, hogy a magyar nemzetnek nem egy választott feladata, hanem elemi érdeke, hogy az a változás, ami az európai korszellem átalakulásában megindult, továbbhaladjon, folytatódjon és végül sikerre jusson. „Azzal kell biztatnunk egymást, hogy tíz év sikerének és a megnyert választásoknak ismeretében a hátunk mögött, ne féljünk.

Bátran álljunk ki amellett, amit az előadásomban keresztény szabadságként definiáltam, és akkor győzni fogunk újra és újra Magyarországon, Erdélyben, Romániában és az Európai Unióban. Csak ne féljetek!

– zárta a kérdezz-felelek panelt Orbán Viktor miniszterelnök.

Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS