Orbán: egyszerűen nem igaz, hogy a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie

A 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati zárónapjának fő eseményén hagyományosan Tőkés László és Orbán Viktor szólt a nagyszámú közönséghez. A beszédeket megelőzően Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlevőket, többek között a Kárpát-medencéből érkező vendégeket, a magyar politikai vezetőket, az erdélyi politikai szervezetek képviselőit, az egyházi méltóságokat, a nyugat-európai magyarok képviseletében érkezetteket, a sajtó képviselőit, a külföldi, nemzetközi vendégeket.

„A rendszerváltozás harmincadik évfordulóját is jelenti ez a harmincas szám, és ha nem ők ketten lennének az állandó fellépői Tusványosnak, a záró nagyszínpadi rendezvénynek, erre a harmincadik alkalomra akkor is Orbán Viktornak és Tőkés Lászlónak Magyarország és Erdély képviseletében lenne itt a helye” – emelte ki, majd köszöntötte a nemzet miniszterelnökét és a főtiszteletű püspököt.

Németh Zsolt hangsúlyozta, a harmincadik évforduló, mint ahogy Tusványos is harminc éve, a magyar szabadságról szól.

Tőkés: a szabadegyetem és diáktábor egy rendszerváltó intézmény

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján előadásában elsőként rövid tájékoztatást nyújtott a 2013-ban ezen a helyen elhangzottakkal kapcsolatos legutóbbi fejleményekről. „Hat évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz azt a felkérést intéztem, hogy Magyarország az alaptörvény szellemében, illetve az osztrák dél-tiroli modellnek megfelelően vállaljon védhatalmi szerepkört az erdélyi magyarság iránt.

Tőkés László úgy véli, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

„Hol vannak már a volt kommunista országok egykori rendszerváltói, köztük is példának okáért a románok? De Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulóján változatlanul körünkben üdvözölhetjük a nemzet miniszterelnökét és Németh Zsolt államtitkár úr társaságában Toró T. Tiborral és Szilágyi Zsolt temesvári ifjú felkelővel, valamint David Campanale úrral együtt számosan vagyunk jelen kezdettől fogva. A tábor megnyitásának reggelén ugyan csodálkozva hallgattam a Kossuth Rádióban, hogy a Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke úgymond házigazdaként szólt a nyilvánossághoz, de kicsire nem adunk.”

Székelyföld ostrom alatt áll

Hangsúlyozta, a tusnádfürdői tábor a nemzeti együttműködés rendszerének koordinátái között,

A jelenkori kritikus nem egyszer válságos, vagy éppenséggel vészterhes helyzetekben pedig különösképpen fontos a tábor egysége. A nándorfehérvári diadal évfordulóján megkonduló harang szava is erre figyelmeztet: a magyar haza és a keresztény Európa védelme akkor is, most is egyet jelent.

„A mostani Európa bevándorláspárti politikusai és pártjai, az Unió és az ENSZ mögött meghúzódó globális háttérhatalmak egészen másfajta kétes indítékú tárgyalásokon szövögetik kontinensünk elárasztására és keresztény identitásunk felszámolására irányuló terveiket. Magyarokként büszkék lehetünk arra, hogy hazánk nem enged a reá nehezedő brüsszeli és New York-i politikai nyomásnak és mesterkedéseknek, és közép-európai olasz és amerikai szövetségeseivel vállvetve védelmére kel országunk szuverenitásának, Európa és tagnemzetei identitásának.

„A román titkosszolgálatok, pártok és felbérelt civil szervezetek sűrűn verik a blattot, osztogatják a Ceaușescu-rezsim eszköztárából örökölt magyar kártyát. Az eltelt harminc év következtetéseképpen kijelenthetjük, hogy tényleges rendszerváltozásra van szükség Romániában.” Václav Havel volt cseh elnököt idézve, hozzátette:

Tőkés úgy értékelte, az erdélyi magyarság elmúlt száz esztendeje valóságos süllyedéstörténet. „Az ebben korszakos részt vállaló RMDSZ pártérdekből és további szavazatszerzés céljából irigylésre méltó politikai profizmussal ezt próbálja politikai sikertörténetként eladni.”

Elmondta, az Európai Parlamentben eltöltött 12 év után jelképes módon Tusványoson is „visszaadta” a mandátumát. Emlékeztetett arra, hogy míg 2007-ben, 2009-ben és 2014-ben három erdélyi magyart sikerült bejuttatni az európai törvényhozásba, idéntől már csak ketten képviselik az erdélyi magyarságot az EP-ben.

Bírálat az RMDSZ-nek

Élesen bírálva az RMDSZ-t kifejtette, a szövetség egypárti kizárólagosságra törekszik, és maga a szervezet öncéllá vált, miközben a valódi célok – az autonómia, felsőoktatás, restitúció, a nyelvi jogok és a csángók ügye – háttérbe szorultak, és jobbára az újabb választási kampányok számára jelentenek további muníciót.

„Teljességgel elhibázott volna az egyeduralmához görcsösen ragaszkodó RMDSZ feltétel nélküli egyoldalú favorizálása, és egy erdélyi magyar egypártrendszer végleges bebetonozása. Az egy a tábor elve nem jelentheti az egészséges politikai pluralizmus tagadását, illetve bármely erdélyi pártnak vagy szervezetnek a politikai monopóliumát. A nemzeti összetartozás esztendejében és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományainak szellemében,

Szintén a Fidesz példáját kell követnünk a rendszerváltozás megalkuvást nem ismerő következetes véghezvitelével és a teljes elsőbbséget élvező nemzeti érdek érvényesítésével. Mindezekhez kérem a magyar kormány, a miniszterelnök úr hathatós támogatását, kiemelt módon is szíves figyelmébe ajánlom a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, az úzvölgyi katonai temető, az erdélyi falugazdász rendszer, nem utolsó sorban pedig politikai foglyaink, Beke István és Szőcs Zoltán ügyét” – zárta Tőkés László.

Egy szóban: megtiszteltetés

Tőkés Lászlót követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke előadásában mindenekelőtt egyetlen szóban összefoglalta az elmúlt három évtized érzéseit és tapasztalatait: „megtiszteltetés”.

„Megtiszteltetés, hogy harminc éven keresztül itt lehettem a táborban önökkel együtt, megtiszteltetés, hogy Tőkés László mellett szólalhattam meg” – jelentette ki, megköszönve a püspöknek az Európai Parlamenti szolgálatot, „amelyet hosszú időn keresztül ellátott, vállalt bennünket, és a Fidesz színeiben is képviselte az egyetemes magyarságot”. Egyúttal az RMDSZ-nek is gratulált az EP-választásokon megszerzett két mandátumhoz, mint fogalmazott, „magam is részt vettem a kampányban, és tudom, milyen nehéz körülmények között kellett eredményt elérni”. Ezt követően a miniszterelnök „a mögöttünk hagyott harminc évet” összegezte.

„Jó, hogy mögöttünk van”

„Az a jó, hogy ez a harminc év mögöttünk van, és nem előttünk” – indította beszédét Orbán Viktor.

Orbán Viktor emlékeztetett, „hálát kell adni a Jóistennek azért, hogy a Fidesz nem jutott az SZDSZ sorsára”. A miniszterelnök elmondta,

„Úgy éltük meg az elmúlt kilenc évet, hogy egyik kezünkben a kőműveskanál, míg a másikban a kard volt” – emlékeztetett.

„A legfontosabb kérdés most, hogy van-e erőnk az elkövetkező tizenöt évhez?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Az élet három szakaszával illusztrálva fejtette ki véleményét: van a gyermeki szakasz, amikor az ember arról ábrándozik, hogy mit is szeretne csinálni; van az időskori szakasz, amikor azon töpreng, hogy mi volt, és a kettő között van a főidő, a felnőttkor, „a legértékesebb, a cselekvés időszaka”. „Ennek a főidőnek a felét már feléltük, most jön a második fele, az esti nagy film” – magyarázta, hozzátéve, „a mi nemzedékünknek értelmet kell adni az élethez”.

„Kívülről jöhetnek a veszélyek”

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország ma emelkedő pályán van, „az országot kívülről fenyegeti az a veszély, hogy lekerül erről a pályáról”. Megfogalmazása szerint a külső támadások egyik fő eleme volt, hogy Soros György jelöltjei kerülnek az európai intézmények élére, de „sikerült elhárítani ezt a veszélyt”. Orbán Viktor kijelentette:

A külső támadások másik fő elemeként a migrációt említette. „Az Európai Bizottságnak ki kell vonulnia a migráció területéről, az összes ezzel kapcsolatos jogkört a belügyminiszterek hatáskörébe kell terelni” – mondta, hozzátéve, hogy

„Mindezeket a lépéseket végig lehet vinni” – hangsúlyozta.

Jövőre két új gazdaságvédelmi akcióterv jöhet

A miniszterelnök kitért arra is, hogy „olyan utat kell tervezni Magyarországnak, amellyel nem éri negatívan az országot a nyugati gazdasági lassulás”.

– mondta.

Igen a demokráciára, nem a liberalizmusra

Orbán Viktor továbbá arról szólt, hogy „a nemzetközi közmegegyezés szerint mindenhol liberális demokráciáknak kell működnie”, de „Magyarország valami mást csinál” – a helyzet megértéséhez pedig vissza kell menni 2010-ig. Akkor az ország terheinek a jelentős részét a munkaképes lakosság kis része viselte, miközben mára már 4,5 millióan dolgoznak, és valamennyien adót fizetnek.

Orbán Viktor a korábbi tusványosi előadásaiban már többször is hangoztatott illiberalizmusról úgy vélekedett, annak a liberálisok adtak negatív tartalmat, holott

Orbán Viktor elmondta, Magyarországon egy illiberális-keresztény állam jött létre, és ezért „nem vitatkoznak velünk az ellenfeleink, hanem gyűlölnek minket”. „Ezzel szemben mi nem gyűlöljük az ellenfeleinket” – emelte ki.

A témát tovább boncolgatva a kormányfő úgy fogalmazott, „mára az európai politikai eszmékben az alakult ki, hogy csak a liberális demokrata álláspont a jó, és ez a liberális tézis mondja meg, hogy mit szabad gondolni, és mit nem”. Az ezzel szemben álló illiberális nézet szerint „az állam több kérdésben sem lehet közömbös, és manapság az illiberális, aki védi a határokat és a családokat”.

„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”

Visszatérve a „kiindulóponthoz”, azon kérdésre, hogy van-e esélye Magyarországnak arra, hogy gyorsabban fejlődjön a liberális korszellemmel szemben, úgy válaszolt, „az előttünk álló főműsoridőből van még tizenöt év, és azzal fogjuk eltölteni,

Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem lesz, de a mi oldalunkon sok van abból, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatjuk össze”.

Végezetül úgy fogalmazott, „egyetlen kérdés, hogy álmodunk, vagy ébren vagyunk”.

Kérdések és válaszok

A beszédeket a hagyományoknak megfelelően idén is a közönség írásban leadott kérdéseinek megválaszolása követte. Elsőként Tőkés László reagált többek között arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök miért nem használja ki a befolyását arra, hogy az erdélyi pártokat együttműködésre kényszerítse, ahogy az erdélyi magyarságot is a szavazás idején?

„Nem lehet egy táborba kényszeríteni a szavazókat”

Tőkés szerint nem lehet Magyarországtól elvárni, hogy azt, ami ránk tartozik, ő végezze el helyettünk. „Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnök úrnak azok nevében, akik ezt a kérdést megtapsolták, hogy eljött ide kampányolni, de valójában Ön vitte be a hátán az RMDSZ két képviselőjét a parlamentbe. Ebből azonban hosszan nem lehet megélni.

Ha nem tesszük, akkor Önök jöhetnek, és hozhatnak kölcsönbe mankókat, de nekünk kell a sarkunkra állnunk. Nem lehet egy táborba kényszeríteni a szavazókat sem, hogy is lehet ilyen lehetetlen gondolatot felvetni? Hát nem ismerik a demokráciát?” – tette fel a kérdést Tőkés.

Válaszai után abból a Beke Csilla által írt levélből idézett, amelyet pénteken küldött számára a terrorizmus miatt bebörtönzött Beke István felesége. Ebben többek között azt nehezményezte, hogy

Tőkés emlékeztetett, hogy a két fiatal már egy éve ül rácsok mögött olyasmi miatt, amit nem követtek el, majd felvetette a kérdést, hogy ezt az időt ki fogja visszaadni számukra? Azt is nehezményezte, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a napokban Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felmentése kapcsán az erdélyi magyar politikusok meghurcolását fájlalta, Beke Istvánról és Szőcs Zoltánról azonban sem most, sem máskor nem beszélt.

„Nincs kikényszerítő hatalmam”

Ezt követően Orbán Viktor válaszolt a személyesen hozzá intézett kérdésekre. Azzal a témakörrel kapcsolatosan, hogy

Hozzátette: az ütemezés a legfontosabb, hiszen ha ő maga ritmust téveszt, és olyasmivel próbálkozik, aminek nincsenek meg az otthoni előfeltételei, az pont a visszájára sül el. Biztosított azonban mindenkit, hogy

A befolyásának felhasználására vonatkozó, Tőkés által is megválaszolt kérdés kapcsán Orbán Viktor leszögezte: igaz, hogy a magyar miniszterelnöknek van egy nem elhanyagolható hatalma, és ennek gyakorlásából következmények származhatnak még a határon túl is.

„A mi felfogásunk szerint a hatalom nem más, mint a közös cselekvés képessége. Nekem az adatott meg, ahhoz kaptam eszközöket, hogy rávegyem a magyarokat a különböző közös cselekvésekre.

Folyamatos tárgyalások a román féllel

A román-magyar kapcsolatok terén arra is kitért, hogy folyamatosan tárgyal a román politikai elittel, és meglátása szerint egyéni szinten kiváló politikusok vannak az országban. Mint mondta, amikor nehéz, konfliktusos magyar ügyekben kellett tárgyalnia a kormányzó szocialista párt volt elnökével, Liviu Dragneával, mindig korrekt volt, és betartotta a megállapodásokat. Hasonlóképpen a román miniszterelnök, Viorica Dăncilă is, akit „lekezelően szoktak emlegetni”, Orbán szerint nem méltányosan. Mint mondta, gyakran szokott vele együtt dolgozni, tárgyalni, és komoly politikusnak tartja, akinek ha lenne megfelelő hátországa, sokkal több jót is tudna cselekedni Románia érdekében, mint amire ma képes. Orbán Végül

A következtetést levonva azt is elmondta, hogy meglátása szerint nem a vezetői személyek képességeivel és szándékaival van gond Romániában, hanem azzal, hogy nem sikerül összerakniuk egy olyan működő politikai gépezetet, amely előkészítést, döntést és végrehajtást eredményezne.

A válaszok után zárszóként arról beszélt a miniszterelnök, hogy a magyar nemzetnek nem egy választott feladata, hanem elemi érdeke, hogy az a változás, ami az európai korszellem átalakulásában megindult, továbbhaladjon, folytatódjon és végül sikerre jusson. „Azzal kell biztatnunk egymást, hogy tíz év sikerének és a megnyert választásoknak ismeretében a hátunk mögött, ne féljünk.