Ökológiai túllövés: Románia már július 12-én elhasználta az ország éves erőforrásait
Szeméttároló Erdélyben. Románia nem jár élen a környezettudatosság terén
Fotó: Barabás Ákos
Előzmény nélküli gyorsasággal merítettük ki a Föld természeti készletét: a Global Footprint Network adatai szerint idén július 29-én jegyezték az úgynevezett Ökológiai Túllövés Napját (Earth Overshoot Day), tehát a Föld lakossága máris elhasználta a bolygó egyéves erőforrásait. A túlfogyasztás kockázataira figyelmeztetnek a szakemberek.
Iszlai Katalin
2019. augusztus 01., 09:082019. augusztus 01., 09:08
2019. augusztus 01., 09:252019. augusztus 01., 09:25
Évről évre hamarabb jön el a túlfogyasztás napja: 1970-ben még csak december 23-án értük el a határt, azóta azonban mintegy öt hónappal korábban használjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Tavaly augusztus 1-jére esett ez a nap, idén azonban már július 29-ére, ami a valaha jegyzett legkorábbi időpont – derül ki a Global Footprint Network friss adataiból, amely aggasztónak tartja az úgynevezett Ökológiai Túllövés Napjának (Earth Overshoot Day) egyre korábbi bekövetkeztét.
Itthon is probléma
A túlfogyasztás július 29-ei dátuma egy globális átlag, a kutatók azonban azt is közölték, hogy az egyes országok mikor érték vagy fogják elérni a határértéket.
Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A közel-keleti országot a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), majd az Egyesült Arab Emírségek (március 8.), Kuvait (március 11.), az Egyesült Államok (március 15.) és Kanada (március 18.) követi, de Dániában (március 29.) és Ausztráliában (március 31.) is már az év harmadik hónapjában eljön a túlfogyasztás napja.
Lépéseket kell tenni
A kutatás szerint a Föld lakossága jelenleg úgy él, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésére, tehát a fogyasztás mai üteme szerint közel két bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz.
Így a túlfogyasztás napja után az év hátralévő részében a Föld természeti tőkéjének kimerítéséből kell megélnünk, ami veszélyezteti az emberiség jövőbeli erőforrás biztonságát. A túlfogyasztás egyre inkább nyilvánvalóvá válik az erdőirtás okozta biomassza-pusztítás, a talajerózió, a biológiai sokféleség csökkenése vagy a szén-dioxid légköri felhalmozódása formájában. Utóbbi éghajlatváltozáshoz és gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségekhez vezet.
Ezt célozza a #MoveTheDate (Told el a dátumot) nevű kezdeményezés is. A kutatók szerint öt olyan kulcsfontosságú terület van, amelyek esetében hatalmas fogyasztáscsökkentő megoldásokat lehetne eszközölni: ezek a városok, az energia, az élelmiszer, a lakosság és a bolygó. Példaként említik, hogy ha felére csökkentenénk a fosszilis tüzelőanyagok égéséből származó szén-dioxid-kibocsátást, 93 nappal később következne be a túlfogyasztás.
A Föld természeti készletének egyre korábbi kimerítése kapcsán a Természetvédelmi Világalap is (WWF) felhívta a figyelmet arra, hogy a javulás érdekében sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek ökológiai lábnyomuk csökkentéséért. Kiemelik, hogy fontos az otthonok megfelelő szigetelése, továbbá
Fölösleges autózás helyett a kerékpározást, a gyaloglást és a tömegközlekedést ajánlják a környezetvédők
Fotó: Veres Nándor
„Vásárláskor műanyag zacskó helyett vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek becsomagolva, vagy csomagolásuk újrahasznosítható” – tanácsolja a WWF magyarországi szervezete, hozzátéve azt is, hogy fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, és a papírral bánjunk takarékosan.
Okok és megoldások
Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója szerint a túlfogyasztás egyre korábbi bekövetkeztének oka egyszerű és összetett ugyanazon időben. Mint érdeklődésünkre elmondta,
A modern technológián alapuló használati eszközöket nagyon rövid ideig használjuk, nem azért cserélünk le valamit, mert használhatatlanná vált, hanem mert újabb, esetleg hatékonyabb vagy csak valamivel mutatósabb változatokat dobnak piacra. Szintén gondot jelent, hogy rengeteg élelmiszert vásárolunk, aminek jelentős részét nem fogyasztjuk el, egyszerűen kidobjuk. Mindezek persze elsősorban a fejlett országokra érvényes tények, de itt is van a baj: ezen országok ökológiai lábnyoma óriási.
A szakember meglátása szerint Románia azért teljesít a globális átlagnál is rosszabbul, mert itt a környezettudatosság még mindig nagyon alacsony szinten van. „Annak ellenére, hogy eltelt harminc év a rendszerváltás óta, még mindig tombol a vásárlási láz,
Sokkal többet vásárolunk, utazunk és fogyasztunk, mint amennyire szükségünk lenne
Fotó: 123RF
A döntéshozók esetében is a környezetvédelem legfeljebb a kijelentések szintjén elsődleges, a valóságban csak egy, az Európai Unió által ránk kényszerített rosszként fogják fel, ezért hitelesen nem is foglalkoznak a témakörrel” – magyarázta Potozky. Hozzátette, több olyan egyszerű lépés is létezik az ökológiai lábnyom csökkentésére, amelyek könnyedséggel alkalmazhatók bárki által.
A szakember azt tanácsolja, hogy elsősorban igyekezzünk helyi termékeket beszerezni, illetve minden bevásárlásunkat próbáljuk a reális szükségleteink alapján megtenni. Szintén fontos, hogy csökkentsük az ételpazarlást és a húsfogyasztást, mivel az állattartás az egyik legjelentősebb klímaváltozást befolyásoló tevékenység. Csökkentsük továbbá az autóhasználatot is, és szánjuk rá magunkat, hogy ne használjunk többé semmilyen egyszer használatos eszközt. „Minden fogyasztói döntésünkben a mértékletesség legyen a mérvadó. A tudatos családtervezésnek is jelentős szerepe kellene legyen. A Föld forrásai korlátozottak, és tény, hogy hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi népességnövekedés” – zárta.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél
Az Európai Bizottság több, mint 586 millió eurót folyósított Romániának nagy infrastrukturális projektekre
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Szinte teljesen a lángok martalékává vált egy ház tetőzete egy Maros megyei településen
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Szinte teljesen a lángok martalékává vált egy ház tetőzete egy Maros megyei településen
Látogatói felelőtlenség végzett egy fehér tigriskölyökkel egy romániai állatkertben
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Látogatói felelőtlenség végzett egy fehér tigriskölyökkel egy romániai állatkertben
Százmillió lejes hitel a sepsiszentgyörgyi színház felújítására
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Százmillió lejes hitel a sepsiszentgyörgyi színház felújítására
Megmutatta az aranyosgyéresi légi támaszpontot a holland miniszterelnöknek Ilie Bolojan
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Megmutatta az aranyosgyéresi légi támaszpontot a holland miniszterelnöknek Ilie Bolojan
Óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélsőséges időjárás miatt
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélsőséges időjárás miatt
A sepsiszentgyörgyiek is megérzik a drasztikus adóemelést
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A sepsiszentgyörgyiek is megérzik a drasztikus adóemelést
Nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég: a 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel érhető el
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Több száz erdőtűz volt idén az állami erdőkben, közel 3 millió lejre rúg a kár
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
Több száz erdőtűz volt idén az állami erdőkben, közel 3 millió lejre rúg a kár
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás