Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A közel-keleti országot a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), majd az Egyesült Arab Emírségek (március 8.), Kuvait (március 11.), az Egyesült Államok (március 15.) és Kanada (március 18.) követi, de Dániában (március 29.) és Ausztráliában (március 31.) is már az év harmadik hónapjában eljön a túlfogyasztás napja.

Lépéseket kell tenni

A kutatás szerint a Föld lakossága jelenleg úgy él, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésére, tehát a fogyasztás mai üteme szerint közel két bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz.

Így a túlfogyasztás napja után az év hátralévő részében a Föld természeti tőkéjének kimerítéséből kell megélnünk, ami veszélyezteti az emberiség jövőbeli erőforrás biztonságát. A túlfogyasztás egyre inkább nyilvánvalóvá válik az erdőirtás okozta biomassza-pusztítás, a talajerózió, a biológiai sokféleség csökkenése vagy a szén-dioxid légköri felhalmozódása formájában. Utóbbi éghajlatváltozáshoz és gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségekhez vezet.

Ezt célozza a #MoveTheDate (Told el a dátumot) nevű kezdeményezés is. A kutatók szerint öt olyan kulcsfontosságú terület van, amelyek esetében hatalmas fogyasztáscsökkentő megoldásokat lehetne eszközölni: ezek a városok, az energia, az élelmiszer, a lakosság és a bolygó. Példaként említik, hogy ha felére csökkentenénk a fosszilis tüzelőanyagok égéséből származó szén-dioxid-kibocsátást, 93 nappal később következne be a túlfogyasztás.

A Föld természeti készletének egyre korábbi kimerítése kapcsán a Természetvédelmi Világalap is (WWF) felhívta a figyelmet arra, hogy a javulás érdekében sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek ökológiai lábnyomuk csökkentéséért. Kiemelik, hogy fontos az otthonok megfelelő szigetelése, továbbá

A modern technológián alapuló használati eszközöket nagyon rövid ideig használjuk, nem azért cserélünk le valamit, mert használhatatlanná vált, hanem mert újabb, esetleg hatékonyabb vagy csak valamivel mutatósabb változatokat dobnak piacra. Szintén gondot jelent, hogy rengeteg élelmiszert vásárolunk, aminek jelentős részét nem fogyasztjuk el, egyszerűen kidobjuk. Mindezek persze elsősorban a fejlett országokra érvényes tények, de itt is van a baj: ezen országok ökológiai lábnyoma óriási.

A szakember meglátása szerint Románia azért teljesít a globális átlagnál is rosszabbul, mert itt a környezettudatosság még mindig nagyon alacsony szinten van. „Annak ellenére, hogy eltelt harminc év a rendszerváltás óta, még mindig tombol a vásárlási láz,