Fotó: Antal Erika
Marosvásárhelyen a főtéren felállított karácsonyfa körül és a Vársétányon van még a héten karácsonyi vásár. Az érdeklődők kézműves termékeket, élelmiszereket, italokat, kozmetikumokat, mézet, süteményt, karácsonyfa- és lakásdíszeket vásárolhatnak. Akik nagyobb és látványosabb karácsonyi vásárra vágynak Nagyszebenbe, vagy akár külföldre utaznak.
2017. december 18., 12:542017. december 18., 12:54
A korabeli feljegyzések szerint az első adventi vásárokat a 13. században tartották, de igazából a 19. században kezdett elterjedni ez a szokás Európa-szerte, valamint a többi kontinensen is.
Mozart-, Beethoven-, Vivaldi-dallamok szólnak diszkréten a brüsszeli karácsonyi vásárban, ahol a fabódék szépen, ízlésesen sorakoznak egymás mellett, se mellettük, se mögöttük nem halmozódnak üres ládák, papírdobozok.
Az első bódénál magyarul köszönnek ránk, színes, kézzel festett porcelán csészéket, gyertyatartókat, kis díszeket árulnak. Magyarországról járnak ki már évek óta, nem csupán a nagyobb anyagi haszon miatt – válaszolja érdeklődésünkre Sándor, akitől kis porcelándíszt vásárolunk. Továbblépve rénszarvasprémeket csodálunk, az eladó mosolyogva biztat, simogassuk meg, nagyon puha és selymes a bundája. Óriáskerék és mesebeli jelenetek teszik még érdekesebbé a vásárt. Egy másik téren lacikonyhák sorakoznak,
Rénszarvasbőrök a brüsszeli karácsonyi vásárban/Karácsonyi vásár Brüsszelben lacionyhákkal, forralt borral
Fotó: Antal Erika
Egy másik téren utcazenész szórakoztatja a forralt borral melegedőket, szaxofonján slágereket játszik, igazi, jó hangulatot teremtve. Az egyetlen, ami nagyon zavaró a vásárban, az az egymás között románul beszélő kéregetők sokasága és szemtelensége, ahogy be-befurakodnak egy-egy baráti társaság közé, és poharaikat rázogatva kérik a pénzt. Ha valaki nem ad, és határozottan szól rá, hogy most már elég legyen, románul átkozódnak, „a tűz vessen fel”, „haljon meg anyád”, „az ördög vigyen el” vagy még ennél is durvább kifejezésekkel.
A bécsit tartják a világ legnagyobb hagyománnyal rendelkező és leghíresebb karácsonyi vásárának, amely szintén a 13. században gyökerezik. Akkoriban még decemberi vásárnak nevezték, vagy Thomasmarktnak, ahol a polgárság főleg élelmiszert, mézeskalácsot és textilárut vásárolt. Később Szent Miklós vásárnak hívták, aztán Betlehemi piacnak. Napjainkban a terek határozzák meg egyik-másik jellegét és elnevezését, Bécsben ugyanis 20-25 vásárt is rendeznek, a nagy központi tér mellett különböző kisebb tereken, utcácskákban is. A forralt borhoz hasonlít a forralt puncs, az egyik specialitás, amelyből többfélét is készítenek, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt.
Kék, piros, fehér csészék karácsonyfával, Mikulással, bécsi épületekkel, templomokkal díszítve, ami akár emlék, vagy egy egyedi ajándék is lehet. Míg az évszázadok során a karácsonyi ajándék valami kis apróság, meglepetés volt, egy ezüst, vagy arany színű dió, kis mézeskalács, diós-sütemény, ma már nem csak ezek kaphatók, hanem szinte minden, ami kézzel elkészíthető, illetve ami házias jellegű. A kis mennyiségben és kimondottan kézzel, vagy kézi technikával készült termékek reneszánszukat élik világszerte.
Fotó: Haáz Vince
Napjainkban a nagy hírű vásárok már nem csupán a helyiek számára érdekesek, országhatárokon túlról is vonzzák a látogatókat. Míg korábban egy-egy ilyen adventi vásár a polgárság számára a társadalmi érintkezés egyik helyszíne volt, ahol megvitatták az éppen aktuális gazdasági, társadalmi, vagy politikai kérdéseket, ma akár nemzetközi fórumnak is nevezhető, ugyanis a világ más-más tájairól érkező fiatalok, vagy idősebbek kóstolgatják a helyi jellegzetességeket, ajándéktárgyakat vásárolnak, szabadtéri koncertet hallgatnak, vagy gyönyörködnek a feldíszített épületekben, házsorokban.
– meséli érdeklődésünkre Nagy Gyopár, aki a mesebeli hangulat mellett az emberek nyitottságát, „vagányságát és lazaságát” emeli ki, mintha ott nagyvonalúbbak lennének, mint Marosvásárhelyen.
– meséli a vásárhelyi lány.
Pap Judit kézműves termékeivel évek óta a szebeni vásárok egyik résztvevője, a Német Fórum által biztosított helyiségben. A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére elmondta, azért jár oda, mert nagyobb az igény a szépre, nem érdekli őket a nemzetiség, és talán a pénz is több. És ahogy már megfogalmazták mások is, szerinte „másak az emberek”. „Gyönyörü a város, főleg az óváros, imádom ott. Mindenki kedves, jókedvű, nyugati hangulat van. Nekem jobban tetszik mint például Nürnberg” – magyarázza Pap Judit, aki azt is elárulja, hogy anyagi szempontból a vásár nem mindig nyereséges, de mégis érdemes odajárni, a hangulatért, az emberekért. „A polgármester asszony úgy jön oda, mint akármelyik ember, meg sem ismertem, mikor először vásárolt tőlem” – említett egy példát.
Házias jellegű termékek kaphatók a vásárhelyi várfal mellett megszervezett karácsonyi vásárban
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen is szerveznek karácsonyi vásárt a főtéren és a Vársétányon.
A kézimunkák, díszek, ékszerek, játékok, sapkák, táskák és házi készítésű kozmetikumok mellett a helyi ízeknek is nagy szerep jut. Leginkább sajtok, méz és mézkészítmények, hentesáruk, péksütemények, csokoládék, lekvárok és szörpök, pálinkák, gyógyteák kaphatók.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.
Nyárádszeredai önkéntes tűzoltók is segítséget nyújtottak Magyarországon, miután orkán erejű vihar vonult végig számos településen és jelentős károkat okozott.
Csíkszereda jelentős részében áramszünetre ébredt a lakosság pénteken.
2025. július 1-jétől Romániában megszűnt a villamos energia árának állami korlátozása, amely az áram drágulását eredményezi.
Maláriával diagnosztizáltak egy bukaresti férfit – közölte csütörtökön az egészségügyi minisztérium.
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Egyfeszt összművészeti fesztivált idén július 31 és augusztus 3. között tartják Gyergyószentmiklóson. Mutatjuk a fellépőket.
szóljon hozzá!