Nehéz eldönteni, hogy mikor éri meg városnak és mikor községnek lenni

A lakosság száma mellett még számos más szempontot is figyelembe vesznek, például a lakások közművesítését, az ezer lakosra jutó kórházi ágyak és orvosok számát, a kulturális, sport és tanügyi intézmények, a szálláshelyek számát, valamint az aszfaltozott utak arányát.

Minthogy több Hargita megyei községnek nagyobb a népessége 5000-nél, amely fölött akár a városi rangot is kérhetnék a lakók, ezért megkerestünk közülük néhány települést, mit gondolnának a besorolásuk megváltoztatásáról.

Gyergyóremetén például nemrég repülőteret avattak, ahol nyáron landolt az első utasszállító repülőgép. Lakossága több mint 6000 fő. Mindezen tények ismeretében megkérdeztük, hogy szeretne-e a község városi rangot kapni?

Laczkó-Albert Elemér polgármester érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy eddig semmilyen formában nem merült fel számukra ez a kérdés.

– fogalmazott. Hozzátette, hogy ehelyett erős község szeretnének maradni. „Semmi sem motivál arra, hogy rangot változtassunk, valószínű lehetnének akár előnyei is, de számukra nincs realitása a várossá válásnak” – szögezte le.

Ugyancsak életszerűtlennek ítélte meg a kérdést Karda Róbert, a több mint 5600 lakosú Csíkszentdomokos polgármestere, aki szerint a település jellege eleve nem városi.

– magyarázta. Szerinte nem is járna előnnyel, ha várossá válnának, sőt hátrány lenne adózás szempontjából is. „A hagyományőrző székely társadalomnak még mindig vannak itt jelei, kár lenne a paraszti társadalmat megszüntetni, ez egy erős gyökér és erős pillér a jövőt illetően” – mutatott rá.

Két éve elvetették az ötletet

Katona Mihálytól, Korond község polgármesterétől megtudtuk: két évvel ezelőtt terítékre került a kérdés, hogy városi szintre emelkedjen a több mint 6500 fős udvarhelyszéki község, azonban az önkormányzat végül elvetette az ötletet.

– fejtette ki a jelenlegi előnyeit a községi besorolásnak.

A kétpólusú Szentegyháza

Lőrincz Csaba, Szentegyháza város polgármestere elmondta, hogy a települést megosztja a kérdés. „A mi településünk érdekessége, hogy kétpólusú, van a Szentegyházasfalu része, és az urbanizált Szentkeresztbánya része, amely az egykori vasüzem köré épült ki, tömbházas környezetből áll.

– osztotta meg a polgármester. Hozzátette, hogy amennyiben megkérdeznék a lakókat erről, akkor annak közösségi degradáló hatása lenne, hiszen

„Viszont a városvezető szempontjából, a finanszírozási lehetőségeket nézve eddig hátrány volt városnak lenni, és most is picit az” – fogalmazott a polgármester. Mint magyarázta, megjelentek az új vidékfejlesztési kiírások, most minden falu pályázhat az utcáinak a leaszfaltozására, ebből a városok kimaradnak. „Ez csak egy példa, de még számos lehetőségtől, a felzárkóztatási programok támogatásától esett el a kisváros, mert az Európai Unió is ráfókuszált a falvakra. Kormányzati szinten a megyei jogú városokat nagy összegekkel támogatták, végül a kisvárosok maradtak a legnagyobb hátrányban” – fejtette ki. Hozzátette, az Országos Helyreállítási Program (PNRR) javított ezen a helyzeten valamelyest, így több mint 4 millió euróra pályázhattak, összesen hét pályázatot nyújtottak be, ehhez képest a községek csak 200 ezer eurót hívhattak le.

„Nehéz eldönteni mikor éri meg városnak, és mikor éri meg községnek lenni” – jegyezte meg. Hozzátette, ez egy örök téma. A városi rangnak előnye, hogy nagyobb súllyal bír például Bukarestben, illetve az önkormányzati apparátus révén több ágazatban tudnak tevékenykedni, ezzel együtt több a munkájuk is, de középiskolát és kórházat is tudnak fenntartani, és van saját személynyilvántartó szolgálatuk. Az adózás szempontjából viszont előnyösebb lenne községnek lenni, ahol kedvezőbb lehet az adók mértéke.