
A fontos létesítmények irányait jelző táblák Szentegyházán. Itt visszafejlődést jelentene a községi besorolás. Képünk illusztráció
Fotó: Szentegyháza Polgármesteri Hivatala
Változtatnának-e városi vagy községi besorolásukon a „határeset” települések Hargita megyében? Megkérdeztünk néhány elöljárót, hogy szerintük melyik közigazgatási ranggal járnának jobban a lakók például Szentegyházán, Korondon, Csíkszentdomokoson és Gyergyóremetén.
2023. november 26., 09:162023. november 26., 09:16
A közigazgatási egységek besorolását és a rangsorolás feltételeit a 2001-ből származó, utólag módosított 351-es számú törvény írja elő, amely szerint
A lakosság száma mellett még számos más szempontot is figyelembe vesznek, például a lakások közművesítését, az ezer lakosra jutó kórházi ágyak és orvosok számát, a kulturális, sport és tanügyi intézmények, a szálláshelyek számát, valamint az aszfaltozott utak arányát.
Minthogy több Hargita megyei községnek nagyobb a népessége 5000-nél, amely fölött akár a városi rangot is kérhetnék a lakók, ezért megkerestünk közülük néhány települést, mit gondolnának a besorolásuk megváltoztatásáról.
Gyergyóremetén például nemrég repülőteret avattak, ahol nyáron landolt az első utasszállító repülőgép. Lakossága több mint 6000 fő. Mindezen tények ismeretében megkérdeztük, hogy szeretne-e a község városi rangot kapni?
Laczkó-Albert Elemér polgármester érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy eddig semmilyen formában nem merült fel számukra ez a kérdés.
– fogalmazott. Hozzátette, hogy ehelyett erős község szeretnének maradni. „Semmi sem motivál arra, hogy rangot változtassunk, valószínű lehetnének akár előnyei is, de számukra nincs realitása a várossá válásnak” – szögezte le.
Ugyancsak életszerűtlennek ítélte meg a kérdést Karda Róbert, a több mint 5600 lakosú Csíkszentdomokos polgármestere, aki szerint a település jellege eleve nem városi.
– magyarázta. Szerinte nem is járna előnnyel, ha várossá válnának, sőt hátrány lenne adózás szempontjából is. „A hagyományőrző székely társadalomnak még mindig vannak itt jelei, kár lenne a paraszti társadalmat megszüntetni, ez egy erős gyökér és erős pillér a jövőt illetően” – mutatott rá.
Katona Mihálytól, Korond község polgármesterétől megtudtuk: két évvel ezelőtt terítékre került a kérdés, hogy városi szintre emelkedjen a több mint 6500 fős udvarhelyszéki község, azonban az önkormányzat végül elvetette az ötletet.
– fejtette ki a jelenlegi előnyeit a községi besorolásnak.
Lőrincz Csaba, Szentegyháza város polgármestere elmondta, hogy a települést megosztja a kérdés. „A mi településünk érdekessége, hogy kétpólusú, van a Szentegyházasfalu része, és az urbanizált Szentkeresztbánya része, amely az egykori vasüzem köré épült ki, tömbházas környezetből áll.
– osztotta meg a polgármester. Hozzátette, hogy amennyiben megkérdeznék a lakókat erről, akkor annak közösségi degradáló hatása lenne, hiszen
„Viszont a városvezető szempontjából, a finanszírozási lehetőségeket nézve eddig hátrány volt városnak lenni, és most is picit az” – fogalmazott a polgármester. Mint magyarázta, megjelentek az új vidékfejlesztési kiírások, most minden falu pályázhat az utcáinak a leaszfaltozására, ebből a városok kimaradnak. „Ez csak egy példa, de még számos lehetőségtől, a felzárkóztatási programok támogatásától esett el a kisváros, mert az Európai Unió is ráfókuszált a falvakra. Kormányzati szinten a megyei jogú városokat nagy összegekkel támogatták, végül a kisvárosok maradtak a legnagyobb hátrányban” – fejtette ki. Hozzátette, az Országos Helyreállítási Program (PNRR) javított ezen a helyzeten valamelyest, így több mint 4 millió euróra pályázhattak, összesen hét pályázatot nyújtottak be, ehhez képest a községek csak 200 ezer eurót hívhattak le.
„Nehéz eldönteni mikor éri meg városnak, és mikor éri meg községnek lenni” – jegyezte meg. Hozzátette, ez egy örök téma. A városi rangnak előnye, hogy nagyobb súllyal bír például Bukarestben, illetve az önkormányzati apparátus révén több ágazatban tudnak tevékenykedni, ezzel együtt több a munkájuk is, de középiskolát és kórházat is tudnak fenntartani, és van saját személynyilvántartó szolgálatuk. Az adózás szempontjából viszont előnyösebb lenne községnek lenni, ahol kedvezőbb lehet az adók mértéke.
Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.
A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.
Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.
Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.
Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.
1 hozzászólás