
Előbb meghozzák a döntést, aztán próbálnak megoldást találni
Fotó: Haáz Vince
Kételkedve fogadták az iskolavezetők és pedagógusok a tanügyminisztérium érettségi menetrendet módosító döntését, hiszen a nagy emberi erőforrást és üres iskolákat igénylő érettségivizsgát tanév közben rendezik meg jövőben, amikor a többi diák számára még folyik az oktatás. Úgy tűnik, most is sikerült az oktatási tárcának százezreket érintő döntést hoznia abban a biztos tudatban, hogy a végén úgyis találnak érveket a végrehajtott intézkedések alátámasztására.
2024. szeptember 19., 07:542024. szeptember 19., 07:54
Az oktatási minisztérium döntése alapján a 2025-ös érettségi menetrendje nagy változásokat hozott:
január 27-én kezdődik az érettségi vizsga a román szóbelivel,
az anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségeket január 29-31. között mérik fel,
a digitális készségeket pedig február 6-7. között tesztelik.
Az írásbelik június 10-én kezdődnek a román nyelv és irodalom vizsgával, június 11-én a szaknak megfelelő kötelező tárgyból, június 13-án a szaknak megfelelő válaszható tantárgyból, június 16-án pedig anyanyelvből bizonyítanak a diákok.
Mindezt a módosítást a Romániát is érintő éghajlatváltozás miatt hozták meg – közölte a tanügyminisztérium.
A január végi, február eleji kompetenciavizsgák megoldhatóak, de a június 10-től kezdődő írásbelik megszervezése nagy gondot jelentenek – mondta el Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója a Székelyhonnak.
– hangsúlyozta az iskolavezető.
A sajtóban megjelent tanügyminisztériumi javaslatok egyike az volt, hogy
Hajdú Zoltán szerint lehet erről szó, csak kérdés, hogy akkor ki fog érettségiztetni, mert nem biztos, hogy sok olyan pedagógus lesz, aki bevállalja, hogy délelőtt érettségiztet, délután iskolába jár a többieket tanítani. Továbbá azt is javasolták, hogy az Iskola másként, vagy a Zöld hetek határidejét tolják ki a tanév végére, és akkor ezekben a hetekben a többi osztály máshol tud lenni.
„Akár Iskola másként héten, akár Zöld héten vannak a kollégák, úgyis tevékenységben vannak, sőt még intenzívebb tevékenységben, mert akkor rengeteg iskolán kívüli foglalkozás van, amikor több napra is akár elmennek.
– adott hangot kétségeinek az iskolaigazgató.
A kompetenciákat felmérő szóbeli vizsgák megvalósíthatóbbak tanév közben is
Fotó: Haáz Vince
A tizenkettedikes diákokat a szervezési formaságok nem érintik, mert ők tudják, hogy meg kell számukra teremteni a szükséges infrastruktúrát, nekik csak tanulni kell. Viszont őket olyan szempontból érinti, hogy
A Bolyaiban például a rendszabály szerint az utolsó tanítási napon van a ballagás, ez június 6-ára esik 2025-ben, és június 10-én már kezdődik is az érettségi. Főleg, hogy elég zsúfolt időszakot jelent a diákoknak a tizenkettedik osztály vége – tette hozzá Hajdú Zoltán.
A szakközépiskolák esetében az infrastruktúra megteremtése nem minden esetben jelent gondot az érettségi ideje alatt, hiszen érettségiközpontok vannak, tehát nem minden iskolában zajlik vizsgáztatás. Általában
Fotó: Haáz Vince
Selyem Zoltán, a marosvásárhelyi Elektromaros Szakközépiskola aligazgatója szerint elvileg megoldható lenne a tanév közbeni érettségi, de ő is úgy véli, hogy jobb lenne a régi rendszerben folytatni. „Nem áll jogunkban módosítani a törvényeken, hanem alkalmazkodunk, és elfogadjuk azt, amit a minisztérium szokott küldeni.
– fejtette ki a marosvásárhelyi szakközépiskola aligazgatója. Hozzátette, a január végén, február elején tervezett kompetenciákat felmérő vizsga megvalósíthatóbb, mert nem vesz részt olyan sok tanár benne, csak azon tantárgyak pedagógusai, amelyből vizsgáznak: román, magyar, matek, informatika, idegen nyelvek.
Selyem Zoltán szerint a tizenkettedikeseknek sem tetszik az új menetrend, de ők is alkalmazkodnak a szabályokhoz. „Végül is amennyi változáson keresztülment a tanügy az elmúlt húsz évben, azon csodálkoznánk, ha nem változna valami.
– nyugtázta az Elektromaros Szakközépiskola magyar vezetője.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!