
Előbb meghozzák a döntést, aztán próbálnak megoldást találni
Fotó: Haáz Vince
Kételkedve fogadták az iskolavezetők és pedagógusok a tanügyminisztérium érettségi menetrendet módosító döntését, hiszen a nagy emberi erőforrást és üres iskolákat igénylő érettségivizsgát tanév közben rendezik meg jövőben, amikor a többi diák számára még folyik az oktatás. Úgy tűnik, most is sikerült az oktatási tárcának százezreket érintő döntést hoznia abban a biztos tudatban, hogy a végén úgyis találnak érveket a végrehajtott intézkedések alátámasztására.
2024. szeptember 19., 07:542024. szeptember 19., 07:54
Az oktatási minisztérium döntése alapján a 2025-ös érettségi menetrendje nagy változásokat hozott:
január 27-én kezdődik az érettségi vizsga a román szóbelivel,
az anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségeket január 29-31. között mérik fel,
a digitális készségeket pedig február 6-7. között tesztelik.
Az írásbelik június 10-én kezdődnek a román nyelv és irodalom vizsgával, június 11-én a szaknak megfelelő kötelező tárgyból, június 13-án a szaknak megfelelő válaszható tantárgyból, június 16-án pedig anyanyelvből bizonyítanak a diákok.
Mindezt a módosítást a Romániát is érintő éghajlatváltozás miatt hozták meg – közölte a tanügyminisztérium.
A január végi, február eleji kompetenciavizsgák megoldhatóak, de a június 10-től kezdődő írásbelik megszervezése nagy gondot jelentenek – mondta el Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója a Székelyhonnak.
– hangsúlyozta az iskolavezető.
A sajtóban megjelent tanügyminisztériumi javaslatok egyike az volt, hogy
Hajdú Zoltán szerint lehet erről szó, csak kérdés, hogy akkor ki fog érettségiztetni, mert nem biztos, hogy sok olyan pedagógus lesz, aki bevállalja, hogy délelőtt érettségiztet, délután iskolába jár a többieket tanítani. Továbbá azt is javasolták, hogy az Iskola másként, vagy a Zöld hetek határidejét tolják ki a tanév végére, és akkor ezekben a hetekben a többi osztály máshol tud lenni.
„Akár Iskola másként héten, akár Zöld héten vannak a kollégák, úgyis tevékenységben vannak, sőt még intenzívebb tevékenységben, mert akkor rengeteg iskolán kívüli foglalkozás van, amikor több napra is akár elmennek.
– adott hangot kétségeinek az iskolaigazgató.
A kompetenciákat felmérő szóbeli vizsgák megvalósíthatóbbak tanév közben is
Fotó: Haáz Vince
A tizenkettedikes diákokat a szervezési formaságok nem érintik, mert ők tudják, hogy meg kell számukra teremteni a szükséges infrastruktúrát, nekik csak tanulni kell. Viszont őket olyan szempontból érinti, hogy
A Bolyaiban például a rendszabály szerint az utolsó tanítási napon van a ballagás, ez június 6-ára esik 2025-ben, és június 10-én már kezdődik is az érettségi. Főleg, hogy elég zsúfolt időszakot jelent a diákoknak a tizenkettedik osztály vége – tette hozzá Hajdú Zoltán.
A szakközépiskolák esetében az infrastruktúra megteremtése nem minden esetben jelent gondot az érettségi ideje alatt, hiszen érettségiközpontok vannak, tehát nem minden iskolában zajlik vizsgáztatás. Általában
Fotó: Haáz Vince
Selyem Zoltán, a marosvásárhelyi Elektromaros Szakközépiskola aligazgatója szerint elvileg megoldható lenne a tanév közbeni érettségi, de ő is úgy véli, hogy jobb lenne a régi rendszerben folytatni. „Nem áll jogunkban módosítani a törvényeken, hanem alkalmazkodunk, és elfogadjuk azt, amit a minisztérium szokott küldeni.
– fejtette ki a marosvásárhelyi szakközépiskola aligazgatója. Hozzátette, a január végén, február elején tervezett kompetenciákat felmérő vizsga megvalósíthatóbb, mert nem vesz részt olyan sok tanár benne, csak azon tantárgyak pedagógusai, amelyből vizsgáznak: román, magyar, matek, informatika, idegen nyelvek.
Selyem Zoltán szerint a tizenkettedikeseknek sem tetszik az új menetrend, de ők is alkalmazkodnak a szabályokhoz. „Végül is amennyi változáson keresztülment a tanügy az elmúlt húsz évben, azon csodálkoznánk, ha nem változna valami.
– nyugtázta az Elektromaros Szakközépiskola magyar vezetője.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!