Hirdetés
Hirdetés

Nagy gondot jelent a tanév közbeni érettségi megszervezése

Előbb meghozzák a döntést, aztán próbálnak megoldást találni •  Fotó: Haáz Vince

Előbb meghozzák a döntést, aztán próbálnak megoldást találni

Fotó: Haáz Vince

Kételkedve fogadták az iskolavezetők és pedagógusok a tanügyminisztérium érettségi menetrendet módosító döntését, hiszen a nagy emberi erőforrást és üres iskolákat igénylő érettségivizsgát tanév közben rendezik meg jövőben, amikor a többi diák számára még folyik az oktatás. Úgy tűnik, most is sikerült az oktatási tárcának százezreket érintő döntést hoznia abban a biztos tudatban, hogy a végén úgyis találnak érveket a végrehajtott intézkedések alátámasztására.

Hajnal Csilla

2024. szeptember 19., 07:542024. szeptember 19., 07:54

Az oktatási minisztérium döntése alapján a 2025-ös érettségi menetrendje nagy változásokat hozott:

  • január 27-én kezdődik az érettségi vizsga a román szóbelivel,

  • az anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségeket január 29-31. között mérik fel,

  • a digitális készségeket pedig február 6-7. között tesztelik.

Az írásbelik június 10-én kezdődnek a román nyelv és irodalom vizsgával, június 11-én a szaknak megfelelő kötelező tárgyból, június 13-án a szaknak megfelelő válaszható tantárgyból, június 16-án pedig anyanyelvből bizonyítanak a diákok.

Az eredményeket június 20-án már közlik is.

Mindezt a módosítást a Romániát is érintő éghajlatváltozás miatt hozták meg – közölte a tanügyminisztérium.

Hirdetés

Kivitelezhetetlen ott, ahol több szintű oktatás zajlik

A január végi, február eleji kompetenciavizsgák megoldhatóak, de a június 10-től kezdődő írásbelik megszervezése nagy gondot jelentenek – mondta el Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója a Székelyhonnak.

Idézet
Kivitelezhetetlen, főleg olyan iskolákban, ahol elemi és gimnáziumi oktatás is van, mert az érettségi írásbeli szakasza úgy történik, hogy abban az időszakban, amikor az érettségi van, az iskolában tanító kollégák és diákok nem tartózkodhatnak az iskola épületében. Eddig ez volt a szabály”

– hangsúlyozta az iskolavezető.

Délelőtt vizsgáztatnak, délután tanítanak?

A sajtóban megjelent tanügyminisztériumi javaslatok egyike az volt, hogy

délutáni oktatással oldják meg ez idő alatt a többi diák tanítását.

Hajdú Zoltán szerint lehet erről szó, csak kérdés, hogy akkor ki fog érettségiztetni, mert nem biztos, hogy sok olyan pedagógus lesz, aki bevállalja, hogy délelőtt érettségiztet, délután iskolába jár a többieket tanítani. Továbbá azt is javasolták, hogy az Iskola másként, vagy a Zöld hetek határidejét tolják ki a tanév végére, és akkor ezekben a hetekben a többi osztály máshol tud lenni.

„Akár Iskola másként héten, akár Zöld héten vannak a kollégák, úgyis tevékenységben vannak, sőt még intenzívebb tevékenységben, mert akkor rengeteg iskolán kívüli foglalkozás van, amikor több napra is akár elmennek.

Idézet
Tehát itt nagyon nagy gond van ezzel az ütemezéssel, mind az épület, mind a személyzet szempontjából. Nem látom azt, hogy hogyan is lesz kivitelezve a júniusi írásbeli szakasz”

– adott hangot kétségeinek az iskolaigazgató.

A kompetenciákat felmérő szóbeli vizsgák megvalósíthatóbbak tanév közben is •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A kompetenciákat felmérő szóbeli vizsgák megvalósíthatóbbak tanév közben is

Fotó: Haáz Vince

Elveszítették a vizsga előtti szabad két hetet

A tizenkettedikes diákokat a szervezési formaságok nem érintik, mert ők tudják, hogy meg kell számukra teremteni a szükséges infrastruktúrát, nekik csak tanulni kell. Viszont őket olyan szempontból érinti, hogy

az előző évfolyamok esetében valamikor május végén vagy június elején járt le a tanév, és volt még legalább két hetük, amikor készülni tudtak az érettségire. Az idei végzősök ezt a szabad két hetet veszítették el.

A Bolyaiban például a rendszabály szerint az utolsó tanítási napon van a ballagás, ez június 6-ára esik 2025-ben, és június 10-én már kezdődik is az érettségi. Főleg, hogy elég zsúfolt időszakot jelent a diákoknak a tizenkettedik osztály vége – tette hozzá Hajdú Zoltán.

A szakközépiskolákban is gondot okoz a megvalósítás

A szakközépiskolák esetében az infrastruktúra megteremtése nem minden esetben jelent gondot az érettségi ideje alatt, hiszen érettségiközpontok vannak, tehát nem minden iskolában zajlik vizsgáztatás. Általában

három-négy iskola diákjai mennek egy-egy nagyobb központba vizsgázni, úgyhogy vannak iskolák, ahol lesz szabad hely, de így is nehéz megoldani a tanév közbeni érettségi levezetését a személyzet szempontjából.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Selyem Zoltán, a marosvásárhelyi Elektromaros Szakközépiskola aligazgatója szerint elvileg megoldható lenne a tanév közbeni érettségi, de ő is úgy véli, hogy jobb lenne a régi rendszerben folytatni. „Nem áll jogunkban módosítani a törvényeken, hanem alkalmazkodunk, és elfogadjuk azt, amit a minisztérium szokott küldeni.

Idézet
Én úgy gondolom, hogy megvalósítható lenne a júniusi érettségi, mert be lehet programálni úgy a tevékenységeket, hogy addig minden meglegyen, a tananyagot is át lehet egy kicsit tervezni. De az biztos, hogy felborítja a tanítási rendet, tehát nehéz megoldani, lefedni a tanítást abban az időszakban, amíg zajlik az érettségi”

– fejtette ki a marosvásárhelyi szakközépiskola aligazgatója. Hozzátette, a január végén, február elején tervezett kompetenciákat felmérő vizsga megvalósíthatóbb, mert nem vesz részt olyan sok tanár benne, csak azon tantárgyak pedagógusai, amelyből vizsgáznak: román, magyar, matek, informatika, idegen nyelvek.

Selyem Zoltán szerint a tizenkettedikeseknek sem tetszik az új menetrend, de ők is alkalmazkodnak a szabályokhoz. „Végül is amennyi változáson keresztülment a tanügy az elmúlt húsz évben, azon csodálkoznánk, ha nem változna valami.

Idézet
Mindenhez próbálunk alkalmazkodni, még akkor is, hogyha nem tetszenek, mert a döntés nem a miénk, sajnos”

– nyugtázta az Elektromaros Szakközépiskola magyar vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés