
Előbb meghozzák a döntést, aztán próbálnak megoldást találni
Fotó: Haáz Vince
Kételkedve fogadták az iskolavezetők és pedagógusok a tanügyminisztérium érettségi menetrendet módosító döntését, hiszen a nagy emberi erőforrást és üres iskolákat igénylő érettségivizsgát tanév közben rendezik meg jövőben, amikor a többi diák számára még folyik az oktatás. Úgy tűnik, most is sikerült az oktatási tárcának százezreket érintő döntést hoznia abban a biztos tudatban, hogy a végén úgyis találnak érveket a végrehajtott intézkedések alátámasztására.
2024. szeptember 19., 07:542024. szeptember 19., 07:54
Az oktatási minisztérium döntése alapján a 2025-ös érettségi menetrendje nagy változásokat hozott:
január 27-én kezdődik az érettségi vizsga a román szóbelivel,
az anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségeket január 29-31. között mérik fel,
a digitális készségeket pedig február 6-7. között tesztelik.
Az írásbelik június 10-én kezdődnek a román nyelv és irodalom vizsgával, június 11-én a szaknak megfelelő kötelező tárgyból, június 13-án a szaknak megfelelő válaszható tantárgyból, június 16-án pedig anyanyelvből bizonyítanak a diákok.
Mindezt a módosítást a Romániát is érintő éghajlatváltozás miatt hozták meg – közölte a tanügyminisztérium.
A január végi, február eleji kompetenciavizsgák megoldhatóak, de a június 10-től kezdődő írásbelik megszervezése nagy gondot jelentenek – mondta el Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója a Székelyhonnak.
– hangsúlyozta az iskolavezető.
A sajtóban megjelent tanügyminisztériumi javaslatok egyike az volt, hogy
Hajdú Zoltán szerint lehet erről szó, csak kérdés, hogy akkor ki fog érettségiztetni, mert nem biztos, hogy sok olyan pedagógus lesz, aki bevállalja, hogy délelőtt érettségiztet, délután iskolába jár a többieket tanítani. Továbbá azt is javasolták, hogy az Iskola másként, vagy a Zöld hetek határidejét tolják ki a tanév végére, és akkor ezekben a hetekben a többi osztály máshol tud lenni.
„Akár Iskola másként héten, akár Zöld héten vannak a kollégák, úgyis tevékenységben vannak, sőt még intenzívebb tevékenységben, mert akkor rengeteg iskolán kívüli foglalkozás van, amikor több napra is akár elmennek.
– adott hangot kétségeinek az iskolaigazgató.
A kompetenciákat felmérő szóbeli vizsgák megvalósíthatóbbak tanév közben is
Fotó: Haáz Vince
A tizenkettedikes diákokat a szervezési formaságok nem érintik, mert ők tudják, hogy meg kell számukra teremteni a szükséges infrastruktúrát, nekik csak tanulni kell. Viszont őket olyan szempontból érinti, hogy
A Bolyaiban például a rendszabály szerint az utolsó tanítási napon van a ballagás, ez június 6-ára esik 2025-ben, és június 10-én már kezdődik is az érettségi. Főleg, hogy elég zsúfolt időszakot jelent a diákoknak a tizenkettedik osztály vége – tette hozzá Hajdú Zoltán.
A szakközépiskolák esetében az infrastruktúra megteremtése nem minden esetben jelent gondot az érettségi ideje alatt, hiszen érettségiközpontok vannak, tehát nem minden iskolában zajlik vizsgáztatás. Általában
Fotó: Haáz Vince
Selyem Zoltán, a marosvásárhelyi Elektromaros Szakközépiskola aligazgatója szerint elvileg megoldható lenne a tanév közbeni érettségi, de ő is úgy véli, hogy jobb lenne a régi rendszerben folytatni. „Nem áll jogunkban módosítani a törvényeken, hanem alkalmazkodunk, és elfogadjuk azt, amit a minisztérium szokott küldeni.
– fejtette ki a marosvásárhelyi szakközépiskola aligazgatója. Hozzátette, a január végén, február elején tervezett kompetenciákat felmérő vizsga megvalósíthatóbb, mert nem vesz részt olyan sok tanár benne, csak azon tantárgyak pedagógusai, amelyből vizsgáznak: román, magyar, matek, informatika, idegen nyelvek.
Selyem Zoltán szerint a tizenkettedikeseknek sem tetszik az új menetrend, de ők is alkalmazkodnak a szabályokhoz. „Végül is amennyi változáson keresztülment a tanügy az elmúlt húsz évben, azon csodálkoznánk, ha nem változna valami.
– nyugtázta az Elektromaros Szakközépiskola magyar vezetője.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!