Mutatjuk, hogy milyen is a mi egészségügyi rendszerünk

Az ezer lakosra jutó orvosi eszközök számát is nézték az országok közötti rangsor felállításakor. Románia a középmezőny alján van ezen a téren •  Fotó: Gábos Albin

Az ezer lakosra jutó orvosi eszközök számát is nézték az országok közötti rangsor felállításakor. Románia a középmezőny alján van ezen a téren

Fotó: Gábos Albin

Romániában a legkimagaslóbb a korrupció az egészségügyben, az elkerülhető elhalálozások arányát tekintve pedig a legrosszabbul áll egy szerteágazó felmérés szerint. Az egyik legfájóbb adat pedig pontosan ez: az elkerülhető elhalálozások magas aránya.

Barabás Hajnal

2024. november 15., 07:542024. november 15., 07:54

2024. november 15., 08:342024. november 15., 08:34

Alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, alacsony a várható élettartam, magas az elkerülhető elhalálozási arány – gyengén szerepelt Románia a 27 európai országot összehasonlító felmérésben, hátulról a negyedik, vagyis a 24. helyet foglalva el a listán.

Románia az utolsók között szerepelt a Globsec nemzetközi szervezet által készített Healthcare Readiness Index 2023-as (egészségügyi felkészültségi mutató) tanulmányában, amelyben 27 európai ország adatait hasonlították össze. Számos mutató alapján állították fel a rangsort a 2020–2023 közötti adatokat használva. Többek között figyelembe vették azt, hogy

  • az adott országban mennyit fordítanak az egészségügyre egy főre lebontva,

  • milyen orvosi felszereléssel rendelkezik,

  • hogyan áll a szakmai személyzet terén,

  • mennyire elérhetők a gyógyszerek és kezelések,

  • mekkora az elkerülhető elhalálozás aránya és a várható élettartam,

  • mekkora hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, az innovációra és kutatásokra,

  • valamint azt, hogy hogyan áll az oltások, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és elhízás terén.

Románia az utolsó négyben

A vizsgált 27 európai országból Romániát a 24. helyre rangsorolták, mindössze Lettország, Lengyelország és Bulgária kullognak mögötte utolsóként a sorban. Magyarország sem áll sokkal jobban, őket a 21. helyre listázták.

Az egészségügyi felkészültségi mutatói Norvégiának voltak a legmagasabbak, majd Hollandiának, Svédországnak és Németországnak.

Az első helyen lévő Norvégia azért érdemelte a legnagyobb pontszámot, mert egy főre számítva 4745 eurót költött az egészségügyre (2020–2022 közötti három év átlagát vették alapul), ennél többet csak Németország fordított erre a célra – 5091 eurót.

Galéria

Norvégia továbbá hatalmas egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik, jól finanszírozott rendszerrel, elérhető szakembergárdával és kezelésekkel, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett a légszennyezés visszaszorítására, a mentálhigiénére, és sokat ruházott be a kutatásfejlesztésekbe meg az innovációba.

Ehhez képest

Romániában fejenként mindössze 1471 eurót költött az állam az egészségügyre

(ugyancsak 2020–2022 közötti három év átlagát vették alapul). Az ország keveset fordított a megelőzésre is, fejenként mindössze 46 eurót (2022-es adat), összehasonlítva Németországgal, ahol 417,3 eurót fordítottak erre a célra.

Ráadásul Romániában a legkimagaslóbb a korrupció jelensége is az egészségügyben a többi európai államhoz viszonyítva, azaz 18 százaléka az egészségügyi kapcsolatoknak vezet korrupciós cselekedethez, míg a listavezető országoknál az 1 százalékot alig éri el. Ez utóbbi megállapítást az Eurobarométer 2022 júliusában végzett kutatására alapozták, amelyben arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hivatalos díjakon kívül kell-e plusz pénzt fizetni vagy értékes ajándékot adni az asszisztensnek, orvosnak, esetleg adományozni a kórháznak.

A várható élettartam tekintetében sem mutat jó eredményt Románia: 2023-ban 76,6 év volt a várható élettartam, ehhez képest jóval nagyobb ez a szám Norvégiában, az észak-európai országban 82,6 év.

Az elkerülhető elhalálozások arányát tekintve pedig a legrosszabbul áll Románia a vizsgált többi országhoz viszonyítva. A listavezető Norvégiában például a 2021-es adatok szerint 100 ezer lakosra 169,5 elkerülhető elhalálozás jutott, Romániában ez a szám 694,8.

•  Fotó: Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház Galéria

Fotó: Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház

Népegészségügyi szakember: fájó adatok

Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjét kértük meg, hogy reagáljon a tanulmány eredményére, és mondja el, hogyan látja az ország egészségügyi rendszerét.

„Az egyik legfájóbb adat, az elkerülhető elhalálozások magas aránya, amelyekre volna kezelés, vagy volna megelőzés, de nem élünk vele, például az oltásokkal. A többi halálokok is az alacsony egészségműveltséggel hozhatók összefüggésbe, mint a rákos és szívérrendszeri elhalálozások. Tehát gyakorlatilag

Idézet
nincs egészségügyi kultúránk”

– mutatott rá Tar Gyöngyi. Hozzátette, ehhez képest a lakosság 73,3 százaléka válaszolta azt egy felmérésben, hogy jó és nagyon jó az egészségügyi állapota – míg az Európai Unióban csak 68 százalék gondolja így. „Ez abból adódik, hogy még csak fel sem ismerjük a problémákat, és nem is megyünk idejében orvoshoz” – jegyezte meg. Hozzátette, a rizikófaktorok, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód sem tudatosulnak az emberekben, magyarán nem akarnak tudomást venni róluk.

A másik probléma az egészségügyhöz, a gyógyszerekhez való hozzáférés kérdése – folytatta Tar Gyöngyi. Az emberek két okra hivatkoznak, amikor úgy érzik, nincsenek megoldva egészségügyi problémái. Az egyik az, hogy

drága az ellátás, drága az orvos, drága a gyógyszer, a másik pedig a távolság.

„A gond az, hogy az egészségügyi ellátás a nagy egyetemi központokba koncentrálódik. A távolság problémája reális, hiszen az eldugott falvakból nehezebb eljutni ezekbe a központokba” – magyarázta. Hozzáfűzte, tekintve, hogy körülményes eljutni egy kivizsgálásra, egy rendelésre, sokan megvárják, míg nagyobb lesz a baj és kórházi ellátásra szorulnak.

•  Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Galéria

Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház

A másik probléma, hogy több adófizető óriási pénzeket költ gyógyszerre és az ambuláns ellátásra. „Ami arra utal, hogy valószínűleg nem várják ki a sorukat az állami ellátáshoz, hanem magánrendelőbe mennek és kifizetik az ellátás árát, ahol nem tudnak kompenzált gyógyszert felíratni, így teljes áron veszik meg a gyógyszert is.

Idézet
Egy nyugdíjas havi kiadása gyógyszerekre így akár 300 lejt is kitehet”

– fejtette ki az igazgató. Hozzátette, így érthető, hogy sokan úgy érezhetik, egészségügyi szolgáltatások iránti igényeik nincsenek kielégítve, nem kapnak megfelelő megoldást a problémáikra.

„Mindennek a gyökere a finanszírozási probléma, merthogy sokan markolnak az egészségügyi finanszírozás zsákjából, de kevesen fizetnek bele” – mutatott rá. Hozzáfűzte, ahhoz képest, hogy sokan biztosítást nem fizetnek, élvezik a széles körű ellátást, amelyhez hozzáférhetnek. „Van egy kicsi vékony réteg, hozzávetőleg ötmillió ember, aki fizet és eltartja ilyen szempontból az egészségügyi kasszát és az ország egészségügyi szolgáltatásainak jó részét, akár közvetlen egészségügyi biztosításként, akár az adójából” – magyarázta. Például

akinek két munkahelye van, két helyről fizeti az egészségügyi biztosítást, holott nem két ágyat foglal a kórházban, és nem kétszeres adagot kap a gyógyszerekből, ellenben eltart olyanokat, akik nem fizetnek.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

„Ők egyre inkább elégedetlenek, és egyre inkább keresik a kiskapukat. Ha ez az igazságtalan finanszírozási mód megmarad, egyre kevesebb lehet a befizető” – hívta fel a veszélyre a figyelmet.

A koronavírus-járvány idején ugyan tudatosult a politikában, hogy az egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, ezért valamennyit emeltek rajta, de messze elmarad így is a nyugati államokétól.

Kevés orvos, sok páciens

Mindezek mellett a rendszer további rákfenéje az orvoshiány. „Románia túlképez, azaz asszisztenst és orvost is jóval többet képez, mint amennyi elhelyezkedik az országban. Sokan még mindig elmennek külföldre, bár most már kicsit lassult ez a folyamat, sőt vissza is térnek, amióta javítottak az orvosok és az asszisztensek bérezésén” – magyarázta Tar Gyöngyi. A háziorvosok szintén kis számban állnak rendelkezésre, holott ma már szerinte nagyon előnyös a finanszírozásuk.

„Nyugat-európai országokhoz képest feleannyi orvos van, és az orvosnak tízszer annyi páciense van Romániában.

Idézet
Én is dolgoztam Nyugat-Európában, ott hét páciensem volt egy nap, mikor hazajöttem, a csíkszeredai kórházban naponta harminc pácienst láttam el”

– osztotta meg. Ilyen körülmények között a minőségre hogyan jutna több idő, az udvariasságra, a részletes elmagyarázásra, ezek mind hiányoznak a romániai rendszerből, tette hozzá. Meglátása szerint az emberek azt hiányolják, hogy nincs egyszerűen, közérthetően elmagyarázva, hogy milyen betegséggel küzdenek, mit tehetnek, hová mehetnek.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Innovációra is szükség van

„A medicinában a legnagyobb az innovációra való éhség és szükséglet. Az új technológiák bevezetése nagyon fontos, képes pótolni az emberhiányt, ami jellemzi az egészségügyet az utóbbi időben. A hátulütője azonban az, hogy nagyon drága” – vetette fel. A szakember szerint is természetes, hogy az elmaradottabb régióban élők is szeretnének olyan szintű egészségügyi ellátásban részesülni, mint a jólléti államokban lévők. Csakhogy a finanszírozás miatt a terápiás innovatív megoldások lassabban jutnak el hozzánk, vagy ha el is jutnak, mélyen zsebbe kell nyúlni a kifizetésükre.

A kommunikációval, a képzésekkel nincs gond, mert jók a kapcsolatok a fejlett országok szakembereivel és a szakoktatással, illetve online is részt lehet venni, tanulni lehet, tehát a lehetőségek adottak – mondta. Hozzátette, hogy a kutatások támogatására az utóbbi években nem fordítottak sokat, holott kis befektetéssel akár nagy hasznot is tudna hozni a megfelelő innováció.

Nyugaton sem minden tejfel

A Maros megyei Lakó-Péterfi Tünde évek óta Németországban él, érdeklődésünkre megosztotta a német egészségüggyel kapcsolatos tapasztalatait. Mint mesélte, sokszor napokba telik, míg a háziorvoshoz időpontot sikerül kérni, de ennek ellenére is órákat kell várni, míg bejut a rendelésre. „Szakorvoshoz, ha sikerül egyáltalán, fél év és egy év közötti a várakozási idő, de akár több is lehet. Például bőrgyógyászhoz egyszerű biztosítottként nem sikerült nyolc év alatt eljutni. Csak privát biztosítottakat fogadnak. Itt nincs meg az a könnyebbség sem, hogy elmehetsz privát praxisba, és kifizeted, mint otthon. Voltam olyan németországi kórházban, ahol az osztályon nem volt vizit, csak egy héten egyszer, és nem volt németül beszélő orvos” – sorolta az ottani gondokat. Azt ő is elismeri, hogy az eszközállomány terén modernebbek és felszereltebbek, azonban mint fogalmazott „az emberség nulla vagy nagyon ritka”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Kenőpénz elfogadásán érték tetten az ügyészek csütörtökön a bukaresti Floreasca kórház egyik ortopéd szakorvosát – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
2025. július 10., csütörtök

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene

Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene
2025. július 10., csütörtök

Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak

Közel felére csökkent a medveriasztások száma Hargita megyében a tavalyi évhez viszonyítva – közölte a megyei csendőrség. Míg 2024 első felében 219 hívás futott be a 112-re medvék jelenléte miatt, idén mindössze 110.

Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak
2025. július 10., csütörtök

Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában

Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élveszületések száma továbbra sem haladta meg a halálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.

Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában
2025. július 10., csütörtök

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják

Nemzetközi tervpályázatot akar kiírni a marosvásárhelyi városháza Maros-parti parkok témával, amelynek végső célja közösségi és szabadidős parkok létrehozása. Első lépésként a városlakók véleményét várják, akik egy online kérdőívet tölthetnek ki.

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják
2025. július 10., csütörtök

Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően

Az óvások elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a sikeresen képességvizsgázó nyolcadikosok aránya – derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.

Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően
2025. július 10., csütörtök

Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban

A képviselőház és a szenátus csütörtökön 10 órakor kezdődő együttes ülésén ismerteti a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).

Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban
2025. július 10., csütörtök

Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt

A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetnek csütörtökön a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség tagjai a deficitcsökkentő csomag ellen – közölte az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt
2025. július 10., csütörtök

Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat

Az ellenőrzéseket azt követően rendelték el országszerte, így Hargita megyében is, hogy az egészségügyi miniszter szerint több mint egymillió gyanús betegszabadságot azonosítottak a rendszerben.

Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat
2025. július 09., szerda

Ránk számíthatsz! – erős nemzetközi részvételt ígér a 34. Tusványos

Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Ránk számíthatsz! – erős nemzetközi részvételt ígér a 34. Tusványos