Mutatjuk, hogy milyen is a mi egészségügyi rendszerünk

Az első helyen lévő Norvégia azért érdemelte a legnagyobb pontszámot, mert egy főre számítva 4745 eurót költött az egészségügyre (2020–2022 közötti három év átlagát vették alapul), ennél többet csak Németország fordított erre a célra – 5091 eurót.

(ugyancsak 2020–2022 közötti három év átlagát vették alapul). Az ország keveset fordított a megelőzésre is, fejenként mindössze 46 eurót (2022-es adat), összehasonlítva Németországgal, ahol 417,3 eurót fordítottak erre a célra.

Ráadásul Romániában a legkimagaslóbb a korrupció jelensége is az egészségügyben a többi európai államhoz viszonyítva, azaz 18 százaléka az egészségügyi kapcsolatoknak vezet korrupciós cselekedethez, míg a listavezető országoknál az 1 százalékot alig éri el. Ez utóbbi megállapítást az Eurobarométer 2022 júliusában végzett kutatására alapozták, amelyben arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hivatalos díjakon kívül kell-e plusz pénzt fizetni vagy értékes ajándékot adni az asszisztensnek, orvosnak, esetleg adományozni a kórháznak.

A várható élettartam tekintetében sem mutat jó eredményt Románia: 2023-ban 76,6 év volt a várható élettartam, ehhez képest jóval nagyobb ez a szám Norvégiában, az észak-európai országban 82,6 év.

Az elkerülhető elhalálozások arányát tekintve pedig a legrosszabbul áll Románia a vizsgált többi országhoz viszonyítva. A listavezető Norvégiában például a 2021-es adatok szerint 100 ezer lakosra 169,5 elkerülhető elhalálozás jutott, Romániában ez a szám 694,8.

– mutatott rá Tar Gyöngyi. Hozzátette, ehhez képest a lakosság 73,3 százaléka válaszolta azt egy felmérésben, hogy jó és nagyon jó az egészségügyi állapota – míg az Európai Unióban csak 68 százalék gondolja így. „Ez abból adódik, hogy még csak fel sem ismerjük a problémákat, és nem is megyünk idejében orvoshoz” – jegyezte meg. Hozzátette, a rizikófaktorok, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód sem tudatosulnak az emberekben, magyarán nem akarnak tudomást venni róluk.

A másik probléma az egészségügyhöz, a gyógyszerekhez való hozzáférés kérdése – folytatta Tar Gyöngyi. Az emberek két okra hivatkoznak, amikor úgy érzik, nincsenek megoldva egészségügyi problémái. Az egyik az, hogy

„A gond az, hogy az egészségügyi ellátás a nagy egyetemi központokba koncentrálódik. A távolság problémája reális, hiszen az eldugott falvakból nehezebb eljutni ezekbe a központokba” – magyarázta. Hozzáfűzte, tekintve, hogy körülményes eljutni egy kivizsgálásra, egy rendelésre, sokan megvárják, míg nagyobb lesz a baj és kórházi ellátásra szorulnak.

– fejtette ki az igazgató. Hozzátette, így érthető, hogy sokan úgy érezhetik, egészségügyi szolgáltatások iránti igényeik nincsenek kielégítve, nem kapnak megfelelő megoldást a problémáikra.

„Mindennek a gyökere a finanszírozási probléma, merthogy sokan markolnak az egészségügyi finanszírozás zsákjából, de kevesen fizetnek bele” – mutatott rá. Hozzáfűzte, ahhoz képest, hogy sokan biztosítást nem fizetnek, élvezik a széles körű ellátást, amelyhez hozzáférhetnek. „Van egy kicsi vékony réteg, hozzávetőleg ötmillió ember, aki fizet és eltartja ilyen szempontból az egészségügyi kasszát és az ország egészségügyi szolgáltatásainak jó részét, akár közvetlen egészségügyi biztosításként, akár az adójából” – magyarázta. Például

– osztotta meg. Ilyen körülmények között a minőségre hogyan jutna több idő, az udvariasságra, a részletes elmagyarázásra, ezek mind hiányoznak a romániai rendszerből, tette hozzá. Meglátása szerint az emberek azt hiányolják, hogy nincs egyszerűen, közérthetően elmagyarázva, hogy milyen betegséggel küzdenek, mit tehetnek, hová mehetnek.