
Váratlanul jön. 2017-ben 55 588-an igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Ki kérhet betegszabadságot, melyek a munkavállaló és munkaadó kötelezettségei ilyenkor, illetve milyen módon kell folyósítani a betegség miatti távolléti díjat – erről érdeklődtünk Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A betegszabadságra vonatkozó, sokakat érdeklő, 2018-ban érvényben lévő előírásokat és szabályozásokat foglaljuk össze.
2018. február 16., 21:472018. február 16., 21:47
Ha valaki betegség miatt keresőképtelenné válik egy rövidebb vagy hosszabb időre, akkor számára betegszabadság járhat, amely időszakban az egészségbiztosítási pénztár téríti meg a havi bérét vagy annak bizonyos százalékát.
A hatályos szabályozások szerint három kategóriába sorolhatók a betegszabadságra jogosult személyek: elsőként azok, akik fizetés vagy fizetés jellegű jövedelmet valósítanak meg Románia területén, munkaszerződésük vagy más jogviszonyuk van. Ide az alkalmazott személyek, azaz a munkavállalók tartoznak. Második kategóriába a bejegyzett munkanélküli személyek, tehát a munkanélküli segélyből származó jövedelmet megvalósítók tartoznak. Ha megbetegednek, ők is kapnak egy bizonyos járandóságot a munkanélküli segély helyett a betegség alatti időszakra. Harmadik kategóriába pedig azok a természetes személyek sorolhatók, akik szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hogy jogosultak legyenek a betegszabadság után elszámolható pénzösszegre is. Ezek lehetnek a bejelentett jövedelemmel nem rendelkezők, egyéni vállalkozók, bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élő személyek, stb.
Az említett kategóriákra más-más előírások vonatkoznak.
Ahhoz, hogy a munkavállalók megkapják az öt napnál hosszabb betegszabadság utáni járandóságukat, az a feltétel, hogy a munkaadó által, adó formájában be legyen fizetve az ilyenkor meghatározott havi összeg az alkalmazott személy után.
Utóbbi természetes személyek esetében, a szerződött érték – minimum 1900 lej a minimálbérhez viszonyítva, vagy annak maximum tizenkétszerese – egy százalékát kell befizetni.
A betegszabadság alatt biztosított pénz a betegség milyenségétől függ: súlyos sürgősségi ellátás esetében például a havi jövedelmük száz százalékát megkapják az érintettek, míg más, enyhébb betegségek esetében az egy havi jövedelmük bizonyos százalékát kaphatják meg a betegszabadságot igénylők.
Tehát ahhoz, hogy valaki betegszabadságra legyen jogosul, két fő feltételnek kell megfelelnie: az első, hogy az elmúlt 12 hónapból legalább 6 hónapig hozzá kellett járuljon a biztosítási alaphoz a fizetésének vagy a szerződött értéknek egy százalékával, a másik pedig a munkaadó által kibocsájtott igazolás.
Betegszabadságot az az orvos írhat fel, aki szerződésben áll az egészségbiztosítási pénztárral, illetve az az orvos aki kifejezetten erre a célra köt szerződést az intézménnyel.
A betegszabadságra vonatkozó járulékot az alkalmazottak minden esetben a munkaadójuktól kell megkapják. Például ha január folyamán megbetegedett valaki, az adott cégnél pedig minden hónap 25-én folyósítják a fizetéseket, akkor az illető személy február 25-én meg kell kapja a jussát. A munkaadónak tehát először ki kell fizetnie az alkalmazottját, azt követően kezdheti el a visszaigénylési folyamatot az egészségbiztosítási pénztár fele.
Duda Tihamér szerint egyre több alkalmazott fordul panasszal az egészségbiztosítási pénztárhoz azzal, hogy a munkáltatójuk nem téríti meg a betegszabadság utáni járandóságot, azért mert még nem kapták meg azt a biztosítási pénztártól. „Ez szabályellenes, bírság jár érte. A munkaadó ki kell fizesse az adott hónapi betegszabadságát az alkalmazottjának, ezt követően pedig visszaigényelheti a pénzt tőlünk. Erre kilencven napja van. Továbbá annak az orvosnak is bírság jár, aki a törvényes rendelkezések be nem tartásával ad ki betegszabadságot” – mutatott rá Duda.
A számok
Az egészségbiztosítási pénztár statisztikái szerint Hargita megyében míg 2015-ben 47 435-en igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, 2017-ben már 55 588-an. Az intézmény 2016-ban 12 566 490 lejt fizetett ki a munkaadóknak a betegszabadságok után, 2017-ben pedig 13 500 000 lejt.
Lezuhant szombaton egy drón a Suceava megyei Botoșenița Mare térségében, egy kukoricásban. A becsapódás helyén mintegy egy méter átmérőjű és 30 centiméter mély kráter keletkezett.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
szóljon hozzá!