Azért dolgoznak, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el és az idősek méltóságteljesen, saját hajlékukban élhessék életüket, ugyanakkor a vidék visszanyerhesse valódi arcát
Fotó: Barabás Ákos
Falvaink gazdasági megerősödésének lehetőségeire fókuszáltak az előadások, tapasztalatmegosztások a Romániai Falugondnokságok Szövetségének háromnapos munkaértekezletén és konferenciáján. A helyszín, Homoródkarácsonyfalva kiváló példaként szolgált erre: a közelmúltban még azt vetítették előre, hogy 2020-ra ez a falu rajta sem lesz a térképen. A helyben lakó, fiatal, összetartó, kalákázó családok megélhetési álmai rácáfoltak erre.
2018. szeptember 03., 16:192018. szeptember 03., 16:19
2018. szeptember 03., 16:472018. szeptember 03., 16:47
Falugondnokoknak, lelkészeknek, polgármestereknek, illetve közösségfejlesztésben érdekelteknek nyújtott elemző és előremutató programot a hétvégén a Romániai Falugondnokságok Szövetsége.
Falugondnokság
Kemény Bertalan nevéhez fűződik a falugondnoki szolgálat létrejötte Magyarországon. A kertészmérnökből lett falufejlesztő dolgozta ki a módszert, amely azóta Magyarországon, Erdélyben és a Vajdaságban emberek százezrein segít, akik apró falvakban, tanyákon magányosan, szerény körülmények között élnek. A szolgálat Magyarországon 1990 óta működik, törvényi szabályozás szintjén 1996-ban jelent meg. Kemény Bertalan így vallott:
Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnöke így foglalja össze: „segít annak, aki már nem tud segíteni magán”. A romániai szervezet tizenegy éve alakult, Kemény Bertalan biztatására. Sajnos hazánkban eddig nem sikerült a szolgálat törvényi szabályozása:
Fotó: Barabás Ákos
Szintet lépett
A szövetség kisebb-nagyobb találkozóin kezdetben a szociális gondokkal foglalkoztak, később a közösségszervezés témában a kaláka intézményét újították fel – számos eredményes kalákát szerveztek. Idéntől Magyarország Kormányának támogatásával a közösség fejlődését, erősítését segítik. A karácsonyfalvi rendezvénysorozaton a falu gazdasági megerősödésének elméleti és gyakorlati kérdései voltak a középpontban. „Hatalmas munkaerő van vidéken” – vallja Balázs Sándor.
– foglalták bele a konferencia zárónyilatkozatába.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a közösségért végzett munka tekintetében az egyház, az önkormányzat és a Romániai Falugondnokságok Szövetségének együttműködésében látja a jövőt. „Egymásban ne versenytársat lássunk” – fogalmazott. A közelmúltban szembe állították a várost a faluval, a templomot az iskolával, a vallást a tudománnyal. A falu ma is a tiszta lélek, magatartásforma és gondolkodás helye.
Az Istennel való kapcsolatot nem a templomban, hanem a másik emberrel való viszonyban lehet kimutatni. „Egymást segítve tegyük boldoggá egymást.”
Fotó: Barabás Ákos
A vidékfejlesztés szelíd módszere
A Falugondnokságok Duna–Tisza Közi Egyesületének munkatársától, Sümeginé Ország Edittől megtudtuk:
A szolgáltatás személyválogatás nélküli, élethelyzetfüggő és ingyenes.
Majdnem három évtized során sokat változott a falugondnokok munkaköre. Volt falurombolás, változott az egészségügyi, szociális és államigazgatási rendszer, a gazdasági, közigazgatási és jogi környezet. A bedőlt hitelek miatt városról tanyára költöztek a családok – meg kell tanítani őket ott élni. Megszűnt a háromgenerációs család, elmagányosodnak az emberek. Iskolákat zártak be, elköltöztek a fiatal családok – csak járművel küzdhetők le a távolságok. Leépültek a kis települések önkormányzatai is.
Fotó: Barabás Ákos
A törvényi szabályozás merev kereteket is jelent. Több szabadság kellene a munkakört ellátóknak, mert néha könnyebb egy-egy helyzetet megoldani helyben, józan ésszel és azonnal, mint a bürokráciát végigjátszani. Ugyanakkor az egyre nagyobb igényt mutató szociális tevékenység háttérbe szorítja a közösségfejlesztést.
Ország Edit hiszi: a vidékre szükség van. Ha nem lesz falu, nem lesz város sem.
Fotó: Barabás Ákos
Jelen és jövő
Swartz Gyöngyi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet két munkatársával pályázati forrásból azt kutatja, Magyarország külhoni kapcsolataiban miként indultak, hogyan fejlődtek a határon túli nemzetrészek falugondnokságai. Megtudtuk,
Cseke Miklós, Oklánd Község polgármestere hálás, amiért Karácsonyfalva az állandó helyszíne a szövetség rendezvényeinek, és amiért odafigyelnek azokra, akikre a család vagy a szomszéd nem.
Az előadásokat erdélyi szakemberek tartották. Szó volt falufejlesztésről, az egység gazdaságtanáról, a vidéken való boldogulás lehetőségeiről. Történelmi távlatban is rátekinthettek a részvevők azokra az önszerveződési formákra, amelyek a falusi gazdasági életet mozgatták.
Fotó: Barabás Ákos
A kulturális programban fellépett Sorbán Enikő népdalénekes, Könnyű Sándor, a göttingeni filharmónia tagja, valamint a HIFA Románia Egyesület kerekesszékes tánccsoportja.
Fotó: Barabás Ákos
Több vállalat és egy állami erdészeti hivatal is érintett abban a Maros megyei összehangolt illegális erdőkitermelésben, amely miatt hónapok óta nyomoz a rendőrség, szerdán pedig bizonyítékokat is találtak.
Két meghirdetett időszak után sem volt annyi jelentkező a csíkszeredai önkormányzat által az Octavian Goga sétányon építtetett kerékpártárolók bérlésére, hogy a helyek beteljenek. A tárolókat a célnak megfelelően használják, rongálás nem történt.
Átvehetik személyi igazolványaikat a székelyudvarhelyi személyi nyilvántartó irodában azok a személyek, akik november 1-jéig nyújtották be kérelmeiket az új okmány kiállítására.
Egy lámpa is megsérült a napokban amikor a tűzoltók kivágtak egy veszélyesnek ítélt fát a marosvásárhelyi Vársétányon. Az 1912-ben ültetett ostorfák állapotát az elkövetkező időszakban mérik fel.
Antal Lóránt, Hargita megye RMDSZ-es szenátora az elmúlt négy évben a szenátus energiaügyi bizottságának elnökeként dolgozott. Fontos szerepet tölt be a bizottság, hiszen megfelelő energiaellátás nélkül erős gazdaság sem létezhet.
Ismét van rá esély, hogy megvalósuljon a Homoród mentén elkezdett, majd félbe hagyott nagyszabású útfelújítással kapcsolatos projekt, aminek megvalósulásáért Hargita Megye Tanácsa pályázott. Újabb kivitelezőkkel szerződik az intézmény.
Neves történészek osztották meg kutatásaik eredményeit a Gyergyószentmiklóson kedden megrendezett történészkonferencián. A dualizmus kora, a nagy háború és az azt követő évek személyiségeiről és eseményeiről adtak új ismereteket a hallgatóknak.
Kovászna megyében véradási kampányok keretében gyűjtik a vért, amire növekvő kereslet van, Hargita megyében időnként bizonyos vércsoportú donorokat várnak.
Egyelőre a helyén marad a székely zászló Makfalván, annak ellenére, hogy a Maros Megyei Törvényszék, helyt adva Ciprian Dobre volt Maros megyei prefektus keresetének, elrendelte eltávolítását. Az alapfokú döntés ellen ugyanis fellebbezni fognak.
Hargita megye román többségű városában, Maroshévízen mindössze három képviselője van az RMDSZ-nek a 17 tagú képviselő-testületben, mégis sikerült alpolgármestert állítaniuk a tisztséget az elmúlt négy évben is betöltő Bodor Attila személyében.
szóljon hozzá!