Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
„Addig kell fogni a békát, amíg még nem evett füvet” – nemcsak a régi népi mondást fejtettük meg Gothárd Ferenc-Alpárral, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőrével, hanem a székelyföldi fajok ritkuló állományáról is beszélgettünk a zeteváraljai víztározó körül lévő tócsák megfigyelésekor. Demeter László biológussal pedig a békákat védő törvényi hátteret jártuk körbe.
2024. április 14., 21:012024. április 14., 21:01
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
Hamar előbújnak rejtekükből az áttelelő békák, amint némileg megenyhül és esősre, tavasziasra vált át az időjárás. Noha ez az időpont némileg változhat, Gothárd Ferenc-Alpár halőr idén már február végén találkozott a kétéltűekkel. „Enyhén szemerkélt az eső, amikor Székelyvarság irányából Zetelaka felé haladva azt tapasztaltam, hogy többen megjelentek az úton” – emlékezett vissza, miközben a zeteváraljai víztározóhoz igyekeztünk, bízva benne, hogy az ottani lápos részen megfigyelhetünk néhány egyedet.
Székelyvarság irányából, a kövezett úton közelítettük meg a mesterséges tavat, hiszen ott torkollik bele a Nagy-Küküllő folyó, a torkolat környékén pedig egy közismerten mocsaras rész alakult ki.
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
Jól látszott, hogy a hóolvadást és az esőzéseket követően már apadni kezdett a tározó vízszintje, így reménykedtünk benne, hogy a víz visszavonulását követően néhány melegebb hőmérsékletű tócsa is hátra maradt, ami ideális környezet lehet a békák tavaszi párzására. Ezek azonban sajnos rejtve maradtak előttünk az ingoványos talaj megközelíthetetlen részein. Némi séta után azonban
Ekkor mesélte el viccesen Gothárd, hogy volt, aki csukaikrának nézte ezeket, és hazavitte saját halastavába, de valójában békapetékről van szó. Közölte ugyanakkor azt is, hogy a petéket valószínűleg a víztározó védettebb, sekélyebb, melegebb vizében helyezték el a békák, ám ahogy apadt a vízszint, szárazföldre kerültek, így el fognak pusztulni.
Egy ki nem száradó tócsa is elegendő, hogy szaporodhassanak a békák
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
Mivel nem jártunk sikerrel, úgy döntöttünk, hogy más helyszínen is próbálkozunk, ám a visszaúton apró tócsákat pillantottunk meg egy árokkal keresztezett részen, ahol életképes petéket, sőt, kikelt ebihalakat is találtunk. Vélhetően a hegyvidékre jellemző gyepi béka ivadékairól lehetett szó. A sporthorgász-társulat halőre ekkor magyarázta el, hogy
A nagyobb tavak esetében lényeges, hogy a sekély részeket válasszanak, lehetőleg olyat, ahol fű is van, hiszen az némileg meggátolja, hogy elsodorja petéiket a hullámzás.
Ezeken a helyszíneken tavasszal nagy számban gyűlnek össze a hegyvidékre jellemző békafajok, majd rövid nászukat követően szétszélednek.
Elpusztulnak a szárazföldre került békapeték
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
„Szencsedben legalább ötven békát láttam, amelyek tavasz elején gyűltek össze szaporodni egy pár négyzetméteres tavacskában. Hiába havazott, a víz már kellő hőmérsékletű volt, a kisebb, rövid ideig tartó fagyok sem zavarták őket” – jegyezte meg érdekességként.
Korábban a tapasztalt „békászók” jól tudták, hogy melyek azok a vizes élőhelyek, ahová a békák nagy számban érkeznek párosodni. Ezt ugyanakkor ki is használták, hiszen ilyenkor kimentek ezen helyszínekre és merítőháló használatával tucatjával fogták ki az egyedeket – folytatta a halőr.
– a többi részt a helyszínen hagyták.
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
„Ilyet szerencsére nem igazán tapasztaltam az utóbbi időben környékünkön, de elmondhatom, hogy nem szép látvány. A békapopuláció eleve lényegesen lecsökkent, egyebek mellett vélhetően azért is szorult vissza befogásuk és fogyasztásuk. Ez mondjuk nem is csoda, ha az emberek petézés közben darabolták a békákat” – jegyezte meg keserű szájízzel. Arról is beszélt, hogy
Gothárd kérdésünkre elmondta, ismeri ő is a népi mondást, miszerint „addig kell fogni a békát, amíg az nem evett füvet,” ám a békák nem esznek füvet, így valószínűleg arra értendő, hogy kora
Ekkor pedig még nincs kinőve a fű.
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
A horgászengedélyben az szerepel, hogy legalább 30 grammos kell legyen egy törvényesen begyűjthető béka –
Gothárd Ferenc-Alpár szerint az a baj, hogy az említett szabályozást a legtöbb halfaj ívási időszakához igazították (ez hatvan napot tart április közepétől kezdődően), nem vették figyelembe a többi vízi élőlényt.
A környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb jogszabályok azonban már védett fajokat is meghatároznak. Utóbbi tisztázása érdekében kerestük fel Demeter László biológust. Ő közölte, hogy
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
Ennek ellenére a természetvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy külön környezetvédelmi engedéllyel (nem horgászengedéllyel) lehessen fogni gyepi békát, továbbá a kecskebéka és a nagy tavibéka befogásához is ugyanezen dokumentumot kell beszerezni.
Arról is beszélgettünk, hogy például
Ezt egyébként a hatóságok is igyekeztek megakadályozni, de valószínűleg napjainkban is problémát jelent.
Régen egyebek mellett a Gyimesekben és a Gyergyói-medencében is népszerű volt a békászás, ám mostanra alább hagyott ez a szokás. Udvarhelyszéken egyébként a Nyikó mentéről és Parajd környékéről hallottunk híreket, hogy néhányan napjainkban is fogják a kétéltűeket párzásuk idején.
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
Az ökoszisztéma minden élőlényének megvan a maga szerepe, így vigyáznunk kell, hogy ne pusztítsuk a különböző fajokat – szögezte le a halőr. Bár nem kenyere beskatulyázni az élőlényeket, összességében azt lehet mondani, hogy
Székelyföld viszonylag szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy több gazda apróbb területeket művel meg, ők pedig jellemzően nem költenek drága vegyszerekre, amivel a kétéltűek populációjának további csökkenését is okozhatnák. „Ennek is köszönhető, hogy viszonylag változatos faunánk van” – fogalmazott.
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
Szerinte egyébként nemcsak a korábbi (rendszerint a szaporodásuk idejében történő) gyűjtögetés miatt csappant meg a békaállomány, hanem ehhez a klímaváltozás is hozzájárult.
Demeter László túlnyomórészt a klímaváltozást látja a békapopuláció csökkenésének hátterében: egyszerűen nem elegendő a tavaszi és téli csapadék. Rámutatott, hogy a tavaszi hideg és száraz időjárás kifejezetten gátolja a szaporodásukat.
– magyarázta.
Kihasználták a párosodási időszakot a „békászók,” ekkor vetették be merítőhálóikat
Fotó: Gothárd Ferenc-Alpár
Érdekességek a székelyföldi békákról
Vidékünk homokos talajú területein megtalálható a barna ásóbéka (például Székelykeresztúr környékén, Háromszéken), ami különlegességnek számít, ám ezek elszórtan jelennek meg és kis termetűek is, így nem gyűjtik őket – fejtette ki Demeter. Ugyancsak érdekes faj a levelibéka, amit rendszerint a nádakra kapaszkodik fel, de látták már fenyőfán is Csíkszereda közelében. Nagyon ritkának számít a mocsári béka, amelynek hímjei kék színűvé változnak a párzási időszakban – ezekből régen sok volt a csíki-, illetve a gyergyói régióban, most már a kipusztulás szélén állnak. A békák ivadékai egyébként nagyjából három hónap alatt fejlődnek ki. Ez alól kivétel a sárgahasú unka utódja – amelyet népiesen szentgyörgy-békának hívnak –, az ugyanis képes két hónap alatt is átalakulni, hiszen felgyorsul náluk ez a folyamat, amennyiben azt érzékelik, hogy kezd kiszáradni az élőhelyük. Ez a faj egyébként (ritkább esetben) évente többször is szaporodik, ha sok az esőzés.
Pompás korabeli női és férfi viseleteket csodálhatunk meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyek a 19. század emberéről, társadalmáról és szokásairól mesélnek.
A közlekedésrendész gyakorlatilag bármelyik sofőrt letesztelheti, ha szükségesnek találja, sőt vannak helyzetek, amikor kötelező elvégeznie a teszteket – a közlekedési szabályok tisztázásáért terepre hívta a sajtó képviselőit a Hargita megyei rendőrség.
A közösségi hálón számtalanszor jelzik a helyi lakosok, hogy Sepsiszentgyörgy zöldövezeteiben, forgalmas útkereszteződésekben, parkolókban lovak bukkannak fel, legtöbbször nem is egy, hanem több egyed. A helyi rendőrség vette a jelzést és intézkedett.
Összesen 217 címzetes tanári állást hirdettek meg idén Maros megyében, ebből 182 teljes, 35 pedig részleges állás. 136 címzetes helyet a városi iskolákban és 46-ot vidéki tanintézményekben hirdettek meg.
Több bevetési járműre és az önkéntes tűzoltók segítségére is szükség volt szerdán délután egy ugrapataki istállótűz megfékezéséhez.
Az emberek még e nagy szárazságban is mentik a menthetőt, azaz a kertjükben levő termést, de néha a virágok locsolása is elengedhetetlenül fontosnak bizonyul. Erről lemondani még akkor is nehéz, ha ezzel falusfeleik életét nehezítik meg.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
Meghalt egy idős nő Szászrégenben, miután elgázolta egy autós az átjárón szerdán délelőtt.
Az erről szóló sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése óta négy gépkocsivezető kapta vissza a pozitív drogteszt miatt bevont jogosítványát, miután a vérvizsgálat nem igazolta tiltott szer jelenlétét a szervezetükben.
Többen meghaltak, sokan eszméletlen állapotban kerültek kórházba Romániában, miután hőgutát kaptak az ötödik napja tartó rendkívüli hőség következtében.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)