A forgatások helyszíne a kisbaconi Benedek Elek Emlékház volt • Forrás: Fésüs Árpád István
A mesék élni tanítanak, a mesék irányt mutatnak, a mesék gazdagabbá teszik mindennapjainkat. Szeptember 30-án, a magyar népmese napja alkalmából egy tizenegy éves székely kisfiú kalauzol el Kisbaconba és Benedek Elek meséinek világába.
2022. szeptember 30., 09:342022. szeptember 30., 09:34
2022. szeptember 30., 12:012022. szeptember 30., 12:01
A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére 2005 óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmese napját. A 163 éve született nagy mesemondó előtt tiszteleg ezen a napon a Médiatér is a tizenegy éves sepsiszentgyörgyi Fésüs Csanád Kisbaconban készült mesevideóival.
Fésüs Csanád másokat is elrepít a mesék világába • Forrás: Fésüs Árpád István
Fésüs Csanád ízig-vérig székely legényke. Szereti a kalandokat és kihívásokat, szereti a könyveket, és fontosnak tartja, hogy kortársaival is megismertesse a mesék csodálatos világát. Ebben a törekvésében, akárcsak a szerencsét próbáló mesehősök, segítőkre is talált. Így készültek el a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, Elek apó székében és íróasztalánál, a tornácán, kertjében azok a kisvideók, amelyekben Csanád meséket olvas, és amelyek a magyar népmese napján Mesemorzsák címmel indulnak útjukra mások örömére is.
– magyarázta Fésüs Árpád István, Csanád édesapja. Aztán egy baráti beszélgetés nyomán fogalmazódott meg az ötlet, hogy Elek apó kisbaconi házában olvasson fel a fiú néhány mesét kamera előtt, ezzel is népszerűsítve a meseolvasást, a magyar mesekincset.
• Forrás: Fésüs Árpád István
„Felhívtam az emlékház működtetőit, akik nagyon örvendtek és mindenben támogattak, hogy ezeket a videókat létre tudjuk hozni. Ami a meseválasztást illeti, szempont volt, hogy maximum négy percbe férjünk bele, hisz fel van gyorsulva a világ, nincs türelme az embereknek, hogy hosszasan nézzenek bizonyos tartalmakat. A válogatásban Bíró Boróka, az egyik ükunoka és Nánia Hanna segített, majd Csanád választotta ki, hogy melyeket olvasná el szívesen kamera előtt” – mondta el az édesapa. Hozzátette,
„Az elmúlt két évben én is láttam, mint szülő, hogy rengeteg időt töltenek gép előtt a gyerekek a virtuális világban, és próbálunk oda becsempészni magyar népmeséket is, hogy hátha belebotlanak a gyerekek. És ha ezáltal tíz gyerekből ketten-hárman elkezdenek olvasni, elővesznek egy-egy mesekönyvet, akkor már elértük a célunkat, amiért mindezt csináltuk. Ezeket a videókat közkinccsé tesszük, bárki számára elérhető a Fésüs Csanád YouTube-csatornán, ajánljuk óvodáknak és iskoláknak is. Mesemorzsákat hintünk el a magyar népmese napján a virtuális térben.”
Fésüs Árpád kiemelte, igyekeztek valami szépet létrehozni, új köntösbe öltöztetni Elek apó örök érvényű meséit, és
„Egy hétköznapi srác olvassa fel ezeket a meséket. Egy olyan székely legényke, aki része a jövő generációjának és értük csináljuk ezt az egészet, hogy ők is majd tudják elmondani, mint ahogy én is, hogy ezeken a meséken nőttek fel, és tudják továbbadni.”
A videók rendezője Lung László Zsolt, az operatőr Sabău Levente, a hangmérnök és vágó Nagy Szabolcs.
Bíró Boróka, Benedek Elek egyik ükunokája a szüleivel és a húgával, Bíborkával közösen működteti a kisbaconi emlékházat. Mint fogalmazott, nagy örömmel fogadták a kezdeményezést, hiszen digitális tartalommal összekapcsolni Benedek Elek meséit fontos lépés a gyerekek felé. Továbbá,
„Figyelemfelkeltő jellegük is van, jól sikerültek ezek a videók, szép a képi világuk, egy nagyszerű csapat dolgozott rajtuk. Csanád nagyon lelkesen vett részt mindebben, ő a főszereplője ennek a történetnek és az ő tolmácsolásában élnek tovább Benedek Elek meséi virtuálisan. A mostani fiatal generációt ezen a csatornán keresztül tudjuk megszólítani. Nagyon sok digitális tartalmat fogyasztanak, sok időt töltenek az online térben, és fontos, hogy ne csak egy nyomtatott könyv formájában, vagy ne csak az emlékház látogatása kapcsán találkozzanak Benedek Elekkel, hanem a virtuális térben is.”
Boróka hangsúlyozta, noha száz év alatt sokat változott a világ, Benedek Elek meséi ma is legalább annyira aktuálisak, mint abban a korban, amikor megírta, és ma is fontos az üzenetük: a jónak győzedelmeskednie kell a gonosz fölött, helyes értékrenddel rendelkezni erény, és az elesetteket, gyengéket segíteni kell.
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján az emlékház ingyenes látogatható, élőszavas mesemondás és rajzverseny-díjazás is szerepel a programban.
Elek apó íróasztalánál is olvasott fel mesét Csanád • Forrás: Fésüs Árpád István
„Fontosnak tartjuk azt is, hogy fizikailag helyben is megünnepeljük Elek apó születésnapját. Visszaemlékszem, hogy amikor kisgyerek voltam és ez a nap még nem volt a magyar népmese napjának nyilvánítva, akkor is minden évben megünnepeltük. És azt is egyre fontosabbnak tartjuk, hogy a nagyvilágban élő, magyar nyelven beszélő emberekhez eljuthasson az üzenete, akár egy virtuális mese kapcsán, akár egy Facebook-élő kapcsán. Sok ilyen programot igyekszünk szervezni, hogy nagyobb legyen Elek apó hagyatékának a hatótávolsága” – fogalmazott az ükunoka.
A turizmus és a vendéglátás ágazata is folyamatos növekedésben van Magyarországon, a keleti, az alföldi régió pedig egyre inkább felkapott sok szempontból is. A szállodák, vendéglátó egységek nem unatkoznak – és nagy szükség van a munkaerő-utánpótlásra.
Befogadhatatlanként elutasította vasárnap este a Központi Választási Iroda (BEC) Diana Şoşoacă elnökjelöltségének iktatását. Az S.O.S. Románia párt elnöke fellebbezhet az alkotmánybíróságon.
Újabb székelyföldi lovas öregbíti tovább az erdélyi lovasok jóhírét a magyarországi Nemzeti Vágtán: Korond lovasa, Balázs Zsanett remekül teljesített a huszárgyerek futamon – olvasható a Nemzeti Vágta weboldalán.
Péntektől vasárnapig zajlott a VI. Kürtőskalács-fesztivál Sepsiszentgyörgyön, a városközpontból messze vitte a szél az édesség illatát. Idén 14 csapat nevezett Az év székelyföldi kürtőskalácsa és Az év reform kürtőskalácsa kiválasztását célzó versenybe.
Csíkszeredában is az aradi vértanúkra emlékeztek vasárnap. Az esti ünnepségen a 13 kivégzett honvédtiszt portréja előtt gyújtottak gyertyát az egybegyűltek, majd az 1849-es eseményeket felidézve emeltek fáklyát a cserkészek.
Ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel Kézdivásárhelyen Vetró Andrásnak a kantai Nagy Mózes Főgimnázium külső falain elhelyezett domborműveit október 6-án, vasárnap délután, az aradi vértanúk emléknapján.
Milyen lehetett a huszártoborzás Kossuth idejében? Hogyan mutathatott több száz délceg huszár a nyeregben, akik a haza védelmében indultak harcba lóháton? Ezt hivatott felidézni az a csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő huszárhadjárat.
Megemlékezéshez méltó, szomorkás idő volt vasárnap délután Marosvásárhelyen, ahol a Székely vértanúk emlékművénél idézték fel az aradi vértanúk tetteit. Többnyire idős marosvásárhelyiek vettek részt az emlékező alkalmon.
Az aradi vértanúk véráldozata nem volt hiábavaló, mert a fegyverletételt követő, „nem engedünk” a 48-ból” érzése tovább hatott – hangzott el vasárnap Sepsiszentgyörgyön, ahol ezúttal is megemlékeztek az aradi tizenháromról.
Az emlékezés révén is visszük tovább a fényt, vele a reményt s mindazt, amit a hőseinktől kaptunk – hangzott el október 6-án Székelyudvarhelyen, az 1848–49-es szabadságharc aradi vértanúinak emléknapján.
szóljon hozzá!