Fotó: Erdély Bálint Előd
Kérheti-e Székelyudvarhely a jussát a közpénzből? Mit mondanak a statisztikai adatok a székelyföldi székek vállalkozói teljesítményéről, és ehhez képest a befizetett áfából és jövedelemadókból mennyi áramlik vissza ezekbe a térségekbe? Ez volt a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete legutóbbi, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ) közösen megszervezett szakmai találkozójának vitatémája.
2021. január 27., 18:232021. január 27., 18:23
2021. január 27., 20:012021. január 27., 20:01
Azt kívánták megvizsgálni, igaz-e az, hogy Székelyudvarhely a legerősebb gazdasági központja Hargita megyének és a befizetett adókhoz képest aránytalanul kevés pénzt kap vissza a város, a vitát pedig abba az irányba szeretnék elvinni, hogy a közigazgatás képviselői mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a város által befizetett többletadókból elinduljanak helyi fejlesztések – vezette fel vitaindító előadását Geréb László, egyetemi docens, az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének elnöke.
Előadásában Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék, Sepsiszék (Alsó-Háromszék), Kézdiszék (Felső-Háromszék), illetve a székek központjait képező városok gazdasági teljesítményét vetette össze. Három mutató – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma, a magánvállalkozások forgalma, magánvállalkozások nyeresége – alapján végezte el az összehasonlítást, amelyből kiderült,
Egyetlen vizsgált érték – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma – esetében szorul Sepsiszentgyörgy után a második helyre Székelyudvarhely, ám a megvalósított vállalkozó forgalomban, illetve nyereségben is megelőzi a kovásznai megyeközpontot.
Az áfa, jövedelemadó- és profitadó-befizetésekről nincsenek elérhető adatok városokra lebontva, ezért az országos átlaghoz viszonyítva végeztek egy számítást az RMKT szakemberi, és arra a megállapításra jutottak, hogy a befizetésekhez képest jóval kevesebb pénz áramlik vissza a városba: áfavisszaosztásból 44,7 millió lej helyett 6,5 millió, jövedelemadóból pedig 34 millió helyett 25 – ismertette számításaik eredményét Geréb László.
Egy térség fejlődése, ereje nemcsak a régió gazdaságának a teljesítményétől, hanem a lakosság egészségi állapotától, iskolázottságától, nyitottságától is függ – ezt fejtegette a második vitaindító előadásban Szilágyi István, a székelyudvarhelyi városháza gazdasági igazgatója. Statisztikai adatok alapján rámutatott, Székelyföldön magas az öngyilkossági ráta, az elhalálozási okok között messze a szív-érrendszeri megbetegedések a leggyakoribbak, a csecsemőhalandóság mutatói sem jók, és az országos rangsorban az iskolák sem szerepelnek jó helyen a vizsgaeredmények tekintetében.
A gazdaság teljesítményét országos összehasonlításban mutatta be: a vállalkozói forgalom egy főre jutó értékében, az ezer főre jutó vállalkozások számában, a nagy külföldi tőkét illetően Hargita megye gyengén teljesít, az viszont igaz, hogy
A fejlődésre ható tényezőket figyelembe véve azt kérte a megyei tanács és az országos politikai képviselet jelen lévő tagjaitól, hogy segítsenek Székelyudvarhelynek a kórházfejlesztésekben, az iskolai orvosi rendelők rendbetételében, az Orbán Balázs Általános Iskola tornatermének a befejezését illetően, egy városi stadion és egy uszoda felépítéséhez szükséges állami támogatások megszerzésében, a bentlakások fenntartásában, a munkanélküliek szakmai átképzésében, az egészségügyi oktatás folytonosságának a biztosításában, a Székelyföldi Filharmónia működtetésében, az iskolák hőszigetelésében, egy ipari park létrehozásában, illetve a gépkocsik helyben történő beíratásának az elősegítésében.
Szilágyi István számításai szerint mintegy 3 millió lej illetné meg a várost a helyi, személyi jövedelemadó-befizetések visszaosztásából a megyei tanácshoz befolyó összegből, valamint a 12 tonnánál súlyosabb járművek utáni adóból, ezért javaslatot tett arra, hogy a felsorolt projektekre ilyen mértékű támogatást fordítson a megyei tanács évente.
„Függetlenül attól, hogy milyen politikai szervezetektől jövünk, az állampolgárok, a város, Udvarhelyszék lakói szenvedhetik meg a különböző politikai civakodások következményét” – fogalmazott Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki Bukarestből kapcsolódott be a találkozó témájába, a kommunikáció fontosságát hangsúlyozva, és megjegyezve, hogy a stadion kérdéséről már egyeztetett az Országos Beruházási Ügynökségnél (CNI).
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azonban még a nyár előtt meg fogják oldani, hogy a bejegyzésre Székelyudvarhelyen is legyen lehetőség – mondta Antal Lóránt. A szenátor a villamoshálózatok modernizálását, illetve a gázhálózatok kiépítését illetően ígért konkrét segítséget a városnak és Udvarhelyszéknek, ugyanakkor fontos célkitűzéseként említette meg a terelőutak kiépítését is.
Nem célravezető apró dolgokba belekapaszkodni és azokat felnagyítani, „Székelyudvarhely számára nem az a néhány százezer lej a megoldás, amikről szó volt, Székelyudvarhely számára a millió eurók jelentik a megoldást” – reagált a gazdasági igazgató által felvázolt számításra Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. E tekintetben van még tennivaló, ugyanis
– folytatta. Meglátása szerint azon kellene közösen dolgozzanak, hogy legyenek a vállalkozásoknak szakemberei, piaca és a cégeket ösztönző beruházások. „Itt több tízmillió euróról kellene beszéljünk, amit együtt hozunk be” – mondta, megjegyezve, „a három B”, Bukarest, Budapest és Brüsszel jelentette lehetőségek egyelőre nincsenek megfelelően kihasználva.
Borboly Csaba arra tett ígéretet, hogy azonosítják a korábbi közös projektek elakadásának az okait, a jövőbeli fejlesztésekhez pedig jogi segítséget ajánlott Székelyudvarhelynek, konkrét anyagi segítséget nem, mondván, Romániában a pénzt nem a megyei tanácsok, hanem a kormány osztogatja.
A jövedelemadóból származó pénzek felhasználására vonatkozó előírásokkal kapcsolatban Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke tisztázta: az összeg 65 százaléka marad az adott településen, további 14 százaléknak a megyében történő elosztásáról a pénzügy dönt a vonatkozó képlet alapján, 15 százalékot kap a megyei önkormányzat, amit a saját költségvetésében hasznosít, a fennmaradó 6 százalékot pedig költségvetés-kiegyenlítésként utalja ki a megye településeinek a megyei önkormányzat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Utóbbival kapcsolatban rámutatott, elvi döntést kell hozni arról, hogy a kiegyenlítéssel azokon a településeken kell segíteni, amelyeknek az éves költségvetésében a kapott összeg jelentősnek számít, vagy azokon, ahol a költségvetésnek egy apró töredékét tenné ki a kapott összeg.
Idén viszont várhatóan csak annyit költhet, amennyit megtermel, azaz mintegy 12,6 milliót. Ez Udvarhelyszék esetében nagyjából 5 millió lejt jelent, ami szétosztódik a 26 önkormányzat között – derült ki a Bíró Barna Botond által elmondottakból. A fejlesztéseket illetően elmondta, az ipari park létesítéséhez a helyi önkormányzat telket kell biztosítson, mert a megyei tanácsnak nincsenek földterületei. Szakoktatási kampusz létrehozására megfelelő helyszín Székelyudvarhely, és idén ilyen célra rengeteg pénzt lehet majd lehívni az EU méltányossági alapjából, az
– sorolta a megyei tanács alelnöke. A vállalásokat illetően Bíró Barna Botond elmondta, konkrét projektekre tud pénzt adni a megyei tanács, de ahhoz konkrét tervek kellenek.
Pálfi Kinga, Székelyudvarhely alpolgármestere az együttműködést illetően a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, kitérve arra, hogy „ebben mindig volt egy szakadás, valahol a Hargitán elakadtak az információk, aminek mindig megvolt az oka”. Javaslatot tett egy hatékony kommunikációs csatorna kiépítésére, a közös pontok kijelölésére, amelyekben majd együtt tudnak dolgozni, és a havi rendszerességű egyeztetések megszervezésére.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Valós az a felvetés – mondta –, hogy eddig kevés volt az EU-s forrásokból lehívott pénz Székelyudvarhelyen, de a városvezetés az elmúlt négy évben igyekezett ezen javítani, az új ciklusban pedig a sikeresen megpályázott összegek felelős elköltése jelenti majd a nagy feladatot. Ennek az alapfeltétele az önrészhez szükséges összegek kitermelése, és itt jöhet jól a megyei tanács segítsége.
Székelyudvarhely számára lényegesen nehezebb fenntartani egy-egy kulturális, oktatási intézményt, mint amekkora nehézséget jelent a megyeközpontban fenntartani egy hasonló intézményt a megyei tanács segítségével – érvelt az alpolgármester a kisebb támogatások jelentősége mellett, kitérve arra is, hogy Székelyudvarhely számos intézménye az egész térséget szolgálja, de a fenntartásra a költségeket a város kell előteremtse.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.
Nyárádszeredai önkéntes tűzoltók is segítséget nyújtottak Magyarországon, miután orkán erejű vihar vonult végig számos településen és jelentős károkat okozott.
Csíkszereda jelentős részében áramszünetre ébredt a lakosság pénteken.
2025. július 1-jétől Romániában megszűnt a villamos energia árának állami korlátozása, amely az áram drágulását eredményezi.
2 hozzászólás