Mennyi járna Székelyudvarhelynek a befizetett vállalkozói adókból?

Azt kívánták megvizsgálni, igaz-e az, hogy Székelyudvarhely a legerősebb gazdasági központja Hargita megyének és a befizetett adókhoz képest aránytalanul kevés pénzt kap vissza a város, a vitát pedig abba az irányba szeretnék elvinni, hogy a közigazgatás képviselői mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a város által befizetett többletadókból elinduljanak helyi fejlesztések – vezette fel vitaindító előadását Geréb László, egyetemi docens, az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének elnöke.

Előadásában Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék, Sepsiszék (Alsó-Háromszék), Kézdiszék (Felső-Háromszék), illetve a székek központjait képező városok gazdasági teljesítményét vetette össze. Három mutató – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma, a magánvállalkozások forgalma, magánvállalkozások nyeresége – alapján végezte el az összehasonlítást, amelyből kiderült,

a székek között Udvarhelyszék, illetve a városok közt Székelyudvarhely magabiztosan vezet mindhárom mutató esetében, arányokban és abszolút számokban egyaránt.

Egyetlen vizsgált érték – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma – esetében szorul Sepsiszentgyörgy után a második helyre Székelyudvarhely, ám a megvalósított vállalkozó forgalomban, illetve nyereségben is megelőzi a kovásznai megyeközpontot.

Az áfa, jövedelemadó- és profitadó-befizetésekről nincsenek elérhető adatok városokra lebontva, ezért az országos átlaghoz viszonyítva végeztek egy számítást az RMKT szakemberi, és arra a megállapításra jutottak, hogy a befizetésekhez képest jóval kevesebb pénz áramlik vissza a városba: áfavisszaosztásból 44,7 millió lej helyett 6,5 millió, jövedelemadóból pedig 34 millió helyett 25 – ismertette számításaik eredményét Geréb László.

Egy térség fejlődése, ereje nemcsak a régió gazdaságának a teljesítményétől, hanem a lakosság egészségi állapotától, iskolázottságától, nyitottságától is függ – ezt fejtegette a második vitaindító előadásban Szilágyi István, a székelyudvarhelyi városháza gazdasági igazgatója. Statisztikai adatok alapján rámutatott, Székelyföldön magas az öngyilkossági ráta, az elhalálozási okok között messze a szív-érrendszeri megbetegedések a leggyakoribbak, a csecsemőhalandóság mutatói sem jók, és az országos rangsorban az iskolák sem szerepelnek jó helyen a vizsgaeredmények tekintetében.

A gazdaság teljesítményét országos összehasonlításban mutatta be: a vállalkozói forgalom egy főre jutó értékében, az ezer főre jutó vállalkozások számában, a nagy külföldi tőkét illetően Hargita megye gyengén teljesít, az viszont igaz, hogy

Székelyudvarhely országos viszonylatban is az élmezőnyben van a 20 és 100 ezres lakosságszámú városok gazdasági erejének az összevetésében.

A fejlődésre ható tényezőket figyelembe véve azt kérte a megyei tanács és az országos politikai képviselet jelen lévő tagjaitól, hogy segítsenek Székelyudvarhelynek a kórházfejlesztésekben, az iskolai orvosi rendelők rendbetételében, az Orbán Balázs Általános Iskola tornatermének a befejezését illetően, egy városi stadion és egy uszoda felépítéséhez szükséges állami támogatások megszerzésében, a bentlakások fenntartásában, a munkanélküliek szakmai átképzésében, az egészségügyi oktatás folytonosságának a biztosításában, a Székelyföldi Filharmónia működtetésében, az iskolák hőszigetelésében, egy ipari park létrehozásában, illetve a gépkocsik helyben történő beíratásának az elősegítésében.

Szilágyi István számításai szerint mintegy 3 millió lej illetné meg a várost a helyi, személyi jövedelemadó-befizetések visszaosztásából a megyei tanácshoz befolyó összegből, valamint a 12 tonnánál súlyosabb járművek utáni adóból, ezért javaslatot tett arra, hogy a felsorolt projektekre ilyen mértékű támogatást fordítson a megyei tanács évente.

„Függetlenül attól, hogy milyen politikai szervezetektől jövünk, az állampolgárok, a város, Udvarhelyszék lakói szenvedhetik meg a különböző politikai civakodások következményét” – fogalmazott Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki Bukarestből kapcsolódott be a találkozó témájába, a kommunikáció fontosságát hangsúlyozva, és megjegyezve, hogy a stadion kérdéséről már egyeztetett az Országos Beruházási Ügynökségnél (CNI). 

Minden érv amellet szól, hogy Székelyudvarhelyen kellett volna megnyitni a gépjárműbejegyzési hivatal kihelyezett irodáját, ami egy szubjektív döntés eredményeképpen mégis Maroshévízre került.

Azonban még a nyár előtt meg fogják oldani, hogy a bejegyzésre Székelyudvarhelyen is legyen lehetőség – mondta Antal Lóránt. A szenátor a villamoshálózatok modernizálását, illetve a gázhálózatok kiépítését illetően ígért konkrét segítséget a városnak és Udvarhelyszéknek, ugyanakkor fontos célkitűzéseként említette meg a terelőutak kiépítését is.

Nem célravezető apró dolgokba belekapaszkodni és azokat felnagyítani, „Székelyudvarhely számára nem az a néhány százezer lej a megoldás, amikről szó volt, Székelyudvarhely számára a millió eurók jelentik a megoldást” – reagált a gazdasági igazgató által felvázolt számításra Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. E tekintetben van még tennivaló, ugyanis

a város megyei viszonylatban az 51. helyen áll a 67-ből az egy lakosra számolt EU-s pénzek lehívásában

– folytatta. Meglátása szerint azon kellene közösen dolgozzanak, hogy legyenek a vállalkozásoknak szakemberei, piaca és a cégeket ösztönző beruházások. „Itt több tízmillió euróról kellene beszéljünk, amit együtt hozunk be” – mondta, megjegyezve, „a három B”, Bukarest, Budapest és Brüsszel jelentette lehetőségek egyelőre nincsenek megfelelően kihasználva.

Borboly Csaba arra tett ígéretet, hogy azonosítják a korábbi közös projektek elakadásának az okait, a jövőbeli fejlesztésekhez pedig jogi segítséget ajánlott Székelyudvarhelynek, konkrét anyagi segítséget nem, mondván, Romániában a pénzt nem a megyei tanácsok, hanem a kormány osztogatja.

A jövedelemadóból származó pénzek felhasználására vonatkozó előírásokkal kapcsolatban Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke tisztázta: az összeg 65 százaléka marad az adott településen, további 14 százaléknak a megyében történő elosztásáról a pénzügy dönt a vonatkozó képlet alapján, 15 százalékot kap a megyei önkormányzat, amit a saját költségvetésében hasznosít, a fennmaradó 6 százalékot pedig költségvetés-kiegyenlítésként utalja ki a megye településeinek a megyei önkormányzat.

Utóbbival kapcsolatban rámutatott, elvi döntést kell hozni arról, hogy a kiegyenlítéssel azokon a településeken kell segíteni, amelyeknek az éves költségvetésében a kapott összeg jelentősnek számít, vagy azokon, ahol a költségvetésnek egy apró töredékét tenné ki a kapott összeg.

Hargita megye egyébként a korábbi években 27–28 millió lejt költhetett el jövedelemadó-visszaosztásból, miközben átlagban csak 12,6 milliót fizetett be ilyen jellegű járulékként, azaz nem termelte ki a szükséges összeget.

Idén viszont várhatóan csak annyit költhet, amennyit megtermel, azaz mintegy 12,6 milliót. Ez Udvarhelyszék esetében nagyjából 5 millió lejt jelent, ami szétosztódik a 26 önkormányzat között – derült ki a Bíró Barna Botond által elmondottakból. A fejlesztéseket illetően elmondta, az ipari park létesítéséhez a helyi önkormányzat telket kell biztosítson, mert a megyei tanácsnak nincsenek földterületei. Szakoktatási kampusz létrehozására megfelelő helyszín Székelyudvarhely, és idén ilyen célra rengeteg pénzt lehet majd lehívni az EU méltányossági alapjából, az

infrastrukturális fejlesztések esetében pedig a legfontosabb az lenne, hogy a székelyudvarhelyi terelőutat be lehessen csatlakoztatni a majdani, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy közti gyorsforgalmi útba

– sorolta a megyei tanács alelnöke. A vállalásokat illetően Bíró Barna Botond elmondta, konkrét projektekre tud pénzt adni a megyei tanács, de ahhoz konkrét tervek kellenek.

Pálfi Kinga, Székelyudvarhely alpolgármestere az együttműködést illetően a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, kitérve arra, hogy „ebben mindig volt egy szakadás, valahol a Hargitán elakadtak az információk, aminek mindig megvolt az oka”. Javaslatot tett egy hatékony kommunikációs csatorna kiépítésére, a közös pontok kijelölésére, amelyekben majd együtt tudnak dolgozni, és a havi rendszerességű egyeztetések megszervezésére.

Valós az a felvetés – mondta –, hogy eddig kevés volt az EU-s forrásokból lehívott pénz Székelyudvarhelyen, de a városvezetés az elmúlt négy évben igyekezett ezen javítani, az új ciklusban pedig a sikeresen megpályázott összegek felelős elköltése jelenti majd a nagy feladatot. Ennek az alapfeltétele az önrészhez szükséges összegek kitermelése, és itt jöhet jól a megyei tanács segítsége.

Székelyudvarhely számára lényegesen nehezebb fenntartani egy-egy kulturális, oktatási intézményt, mint amekkora nehézséget jelent a megyeközpontban fenntartani egy hasonló intézményt a megyei tanács segítségével – érvelt az alpolgármester a kisebb támogatások jelentősége mellett, kitérve arra is, hogy Székelyudvarhely számos intézménye az egész térséget szolgálja, de a fenntartásra a költségeket a város kell előteremtse.