
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A legfelsőbb bíróság csütörtökön közölte, hogy bíráik egyöntetű döntése értelmében megtámadják az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító jogszabályt.
2025. szeptember 04., 18:212025. szeptember 04., 18:21
Az intézmény közleménye szerint a bírák ezzel a döntéssel is értésre adták, hogy határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bírói kar függetlenségének és alkotmányos státuszának gyengítésére irányul.
A legfelsőbb bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény
ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is.
A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.
A bírák alkotmányos státusza nem „kiváltság”, hanem a jogállamiság és a demokrácia „alapvető garanciája”, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni – írja az Agerpres hírügynökség a közleményben foglaltakra hivatkozva.
A kormány szerdán vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért, amely a második deficitcsökkentő csomag részét képezi.
Parlamenti felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48–49 évesen vonulnak nyugdíjba,
és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt.
A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35–40 ezer lejt is eléri.
A kormány által előterjesztett törvénytervezet
megszab egy tízéves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára,
a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik.
Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett
– sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is „jelentős összegű” lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
1 hozzászólás