Megváltozni látszik a külföldi munkavállaláshoz való hozzáállás

Aki saját szakállára indult el, egy szúrópróbaszerű ellenőrzésnél fennakadhatott, és kezdhetett mindent elölről. Mivel a legtöbb kereslet mezőgazdasági munkákra érkezett, ahol a lakhely gyakorlatilag a farmokon van, a vendégmunkások a megérkezésük utáni kötelező karantén ideje alatt is tudtak már dolgozni.

Németország a kedvenc

„Svédország nyitva volt, ők másképp értelmezték a járványhelyzetet. Konkrétan elvitték az embereket, ám ott a szállások minősége borzasztó volt, a fizetésnél meg nem a legtisztességesebbek, hajlamosak rosszul elszámolni az órákat” – mesélte tapasztalatait Dimény. Most, a szigorítások feloldása után némileg visszaállt a régi rend, a munkavállalók ismét éves ütemtervet tudnak összeállítani, hiszen

A régión belül a Gyimesekből, Alcsíkról, Kovászna, Barót és Kézdivásárhely környékéről mennek a legtöbben, mert ezek elszigetelt és gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek, ahol alig van munkalehetőség, így

Németországot sok vendégmunkás kedveli, mivel „ott nem ellenőrzik túl szigorúan a ledolgozott óraszámokat”, ezért túlórázásra van lehetőség, vagyis rövidebb idő alatt több pénzt kereshetnek. A fiatalok közül sokan futárszolgálatoknál helyezkednek el, vagy raktáráruházaknál jelentkeznek munkára – tette hozzá Dimény Zsolt.

Véleménye szerint ez a meglehetősen drasztikus változás egyrészt annak is betudható, hogy belátták, „nemcsak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is”, másfelől pedig azért, mert

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy egyre több, tizennyolcadik életévüket éppen csak betöltött személy jelentkezik rajtuk keresztül külföldi munkáltatóknál. „Sokan le se teszik az érettségit, mennek ahogy vége az iskolának” – mondta Dimény, aki szerint ez alapvetően rossz, de van pozitív hozadéka is: „részben jó is, mert lesz egy más világszemléletük, nem abból áll az életük, hogy járják a »sommerirodát«”.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Köllő Bálint, a Clear Service cégvezetője is. A Németországba, hoteltakarítási munkára toborzó és kiképző vállalkozást felkeresők fele 18–28 év közötti, és sok esetben párok jelentkeznek, akik közös jövőjüket itthon tervezik, de ennek anyagi lehetőségeit ott teremtenék elő.

Csökken a minőségi munkaerő

A tavalyi év folyamán két alkalommal is meg kellett válniuk alkalmazottaik mintegy felétől – mondta Köllő Bálint. Mivel a HORECA-ágazat egy időre gyakorlatilag teljesen leállt, a vállalkozás életben tartásáért nekik is át kellett szervezniük a tevékenységi és szolgáltatási kínálatukat. Részben a logisztikai munkák, másfelől pedig a Németországban igen jól szabályozott munkaerő-kölcsönzési megoldás bizonyult célravezetőnek – bár így is veszteséges hónapokat tudnak maguk mögött.

A cégvezető a mostani helyzetet a 2008-as válsággal vetette össze: az akkori gazdasági krízisnek szerinte összességében pozitív hatása volt a munkavállalók gondolkodásmódjára nézve, hiszen az emberek vigyáztak a munkahelyeikre, és sokkal inkább meg tudták ítélni, ki a jó munkaadó, és ki nem. Most, úgy véli, magas a lakossági tartalék értéke, hiszen az elmúlt másfél évben nem költöttek utazásra, éttermi szolgáltatásokra, kirándulásokra. A cégek forgalma sem csökkent olyan mértékben, mint 2008-ban, emellett bőséges a munkahelykínálat is. Mindezek együtt azt eredményezik, hogy

„Ezek nem hobbimunkák, nem nyugdíjasállások, és jelen körülmények között nehéz motiválni az embereket időszakos munkákra, ha nincs szükségük többletbevételre, illetve ha ilyen bőséges a munkaajánlat, nem mennek külföldre dolgozni. Jelen pillanatban vannak olyan szolgáltatások, amelyeket nem tudunk elvégezni, mert nincs elég munkaerő. Ijesztő” – tette hozzá.

Bizonytalan jövő

A kiszámíthatatlanság jellemző az ágazatra jelenleg, mert nem lehet tudni, az enyhítéseket mikor, hol, milyen szigorítások követhetik – mondta Dimény Zsolt. A munkaszerződést a legtöbb helyen kérik, illetve a szálláshelyet bizonyító iratot is, de vannak országok, ahol jelenleg még ezeket sem. „Belgium, Németország például szabad ebben a periódusban, de ez bármikor változhat” – magyarázta.

Angliába a Brexit (Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból – szerk. megj.) óta Romániából csak négy cég közvetít munkaerőt hivatalosan; az illegálisan kint tartózkodókat hazatoloncolják, kinti munkaadójuknak pedig garantált jó pár év börtön, tehát ez nem járható út – vázolta a helyzetet Dimény Zsolt.

A koronavírus-járvány újabb hulláma ismét hozhat változásokat, de a felkészültebb közvetítők nem borúlátók. „Úgy számolunk, hogy lesz negyedik hullám, legkésőbb októberben, de az átszervezéssel felkészültünk rá” – fogalmazott Köllő Bálint.