
Medvenyomok a sírokon. Rendszeresen felbukkannak a nagyvadak a temetőben
Fotó: Pinti Attila
Az idő felmelegedésével újból előtérbe került a tusnádfürdőiek évek óta fennálló problémája: ismét több medve bukkan fel rendszeresen, akár napközben is a településen, az egyik fiatalabb egyed gyakorlatilag ott él. A fürdővárosban feszült a hangulat, az önkormányzat újabb ötletekkel lépne fel a jelenség ellen.
2021. április 19., 12:012021. április 19., 12:01
2021. április 19., 12:392021. április 19., 12:39
Mindig is problémát jelentett a medvék jelenléte Tusnádfürdőn, az elmúlt években viszont egyre fokozottabbá vált a helyzet, miután a nagyvadak már napközben is felbukkantak a település utcáin. Noha több mindent kipróbáltak már a helyzet rendezése érdekében,
A téli időszakban háttérbe került a kérdés, a tavasz beköszöntével viszont ismét felütötte fejét a probléma: ismét több egyed jár be a fürdővárosba – tudtuk meg Butyka Zsolt polgármestertől.
Mint a városvezető érdeklődésünkre kifejtette, egy másfél-két éves, fiatalabb egyed gyakorlatilag a városban él, mindig ott tartózkodik, és napközben is állandóan felbukkan a forgalmasabb városrészeken is, például a központban vagy az iskola udvarán. Emellett egy hárombocsos anyamedve is rendszeres látogatója a fürdővárosnak, a bocsok viszont már nagyobbak, így a legtöbben inkább négy medveként hivatkoznak erre a csoportra. Végül van még egy példány, amely naponta felbukkan a településen, ez a medve viszont kizárólag a vasútállomás környékét látogatja. Anyagi károkat ebben az évben még nem okoztak a nagyvadak, de lelki megterhelést annál inkább. Aggodalomra ad okot, hogy
Közel vannak egymáshoz: a temető területén és a mellette lévő iskola udvarán is gyakori látogatók a nagyvadak
Fotó: Pinti Attila
Erről egyébként saját szemünkkel is meggyőződhettünk, hétvégi ottjártunkkor ugyanis több síron medvenyomokra lettünk figyelmesek a helyi temetőben. „Volt egy néhány hónapos csendidőszak, de mostanra ismét visszaállt a megszokott hangulat a településen. Újból autóval jár mindenki, azzal viszik iskolába a gyerekeket, mert nem merik őket gyalog elengedni, ahogy a játszóparkba vagy máshová sem, mert bármikor medvével találkozhatnak. Feszélyezett a hangulat a városban” – avatott be a részletekbe a polgármester.
Hozzátette: minden egyes esetet jelentenek, de előrelépés nem történik az ügyben, ezért úgy döntöttek, egyéb megoldásokkal próbálnak meg fellépni a probléma ellen. A környezetvédelmi minisztériummal közösen egy olyan programba kapcsolódnának be, amelynek segítségével lecserélnék a szeméttárolókat a városban. A polgármester rámutatott: noha kezdetben a jelenlegieket is medvebiztosnak tartották, az elmúlt négy évben a nagyvadak úgy kitanulták a működésüket, hogy lassan könnyebben kinyitják, mint az ember. Ezért új megoldásra van szükség, mivel ha sikerülne kizárniuk azt, hogy a szeméttárolókból élelemhez jussanak, és a lakóházakhoz sem tudnak bejutni, mert szinte mindegyik villanypásztorral van felszerelve, nagy valószínűséggel ritkábban bukkannának fel a településen.
– részletezte Butyka Zsolt, aki zárásként egy másik gondra is rámutatott. A jelenlegi szeméttárolók körül van villanypásztor, de a medveturizmus miatt a városba érkezők gyakran leveszik ezeket, hogy jöjjenek a nagyvadak, és fotózhassák őket. Emiatt azt tervezik, hogy kamerákat helyeznek ki a város számos pontjára, többek között a szeméttárolókhoz.
„Nagy szükség van a turisták tudatosítására is, ezen is dolgozunk, hiszen egy hagyományos nyári szezonban naponta az 1200 lakos mellett 5000 turista tartózkodik a városban. Ezáltal a helybéliek hiába tartják be a szabályokat, ha a turisták nem, sőt, éppen azért jönnek, hogy medvékkel fényképezkedjenek” – nehezményezte a polgármester.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
2 hozzászólás