
Soós Zoltán: nekünk az egyetlen fontos szempont, hogy Maros megye egységben maradjon Hargita és Kovászna megyével, ne tudjanak szétválasztani
Fotó: Haáz Vince
A kampányhajrában csend van a régiósításról, a megyék beolvasztásáról, arról, hogy esetleg Maros megyét a Székelyföldtől elszakítva Kolozs megyéhez csatolnák. De szinte biztos, hogy már idén, év végén újra napirenden lesz ez a téma. Minderről, valamint a metropoliszövezet előnyeiről beszélgettünk Soós Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével.
2024. június 05., 10:102024. június 05., 10:10
– Felmerült a megyék szétszabdalása, nagyobb megyék létrehozása, érzi-e ennek a témának a súlyát a mindennapokban?
– Jelenleg nincs sem a minisztérium szintjén, sem a politikusi diskurzusban szó a megyék felszabdalásáról, a régiósításról, de könnyen elképzelhető, hogy rögtön a novemberi parlamenti választások után téma lesz. Nyilván fel fog merülni ez a kérdés, hiszen a mostani megyerendszer, a szocialista örökség részeként rengeteg sebből vérzik. Például a gondok vannak a megyék fenntarthatóságával, az intézmények hatékonyságával.
Ha például a központi fejlesztési régióhoz tartozó megyékben gondolkozunk, akkor is, ha egybeolvasztják az oda tartozó megyéket, hogy a jelenlegi hatból legyen kettő, akkor egy egység lehetne a három magyar megye: Hargita, Kovászna és Maros, és egy másik egység pedig a másik három megye: Brassó, Szeben és Fehér.
De az utolsó tervezetben, amit a AUR javasolt, Maros megyét a Kolozs megyéhez csatolnák. Ez számunkra az asszimiláció felgyorsulását hozná magával,
Bízom benne, hogy a RMDSZ-nek is lesz szava, és a parlamenti képviselőkben is lesz annyi realitásérzék, hogy Marosvásárhelyt, Maros megyét a Székelyföldhöz csatolják.
Úgy gondolom, az erdélyi magyar közösség az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy nem vagyunk bomlasztók, nem akarjuk Romániát szétfeszíteni, békés, adófizetők vagyunk, és ezt így kell értékelni. Úgy az RMDSZ, mint magam is a egyetlen célt tartunk fontosnak: a három megye, Maros, Hargita és Kovászna egységben maradjon, vagy csak a három megye vagy valamivel együtt, de egységben, hiszen ez stabilitást hozna a régiónak is.
Fotó: Haáz Vince
– Szó volt a nagy megaközségek létrehozásáról is, amelyek lakossága legalább tízezer kellene legyen.
– Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi felállásban sok község nem tudja fenntartani magát, nincs elég lakossága, nincs szakember, aki az önkormányzatokban dolgozzon.
A nagyvárosok környékén levő települések esetén nem lesz nagy gond, mert van elég lakosság, de egy hegyvidéki zónában ez hatalmas területet ölelne fel, szinte lehetetlen megvalósítani. Például a Maros megyei Kozmatelke községhez tíz falu tartozik, de összesen alig ötszáz lakósa van.
Ez kényes probléma lesz. Nem feltétlenül kötném lakosságszámhoz a nagyközségek létrehozását, inkább a helyi sajátosságokat venném figyelembe a tömbösítéskor.
– A metropoliszövezet létrehozása is a kisebb települések alkalmazkodását, részben beolvasztását jelenti. Ez Marosvásárhely és a peremtelepülések esetében hogyan működik?
– A Marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik. Jelenleg a metropoliszövezetnek már négy alkalmazottja van, hamarosan öt lesz és két-három éven belül tízre nő, hiszen egyre több közös szolgáltatást szeretnénk megszervezni.
A marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik
Fotó: Haáz Vince
Fontos elmondani, hogy Marosvásárhelynek és a környező településeknek a lakossága összesen 190 ezer, ez Maros megye lakosságának a felét jelenti. Ugyanakkor 144 ezren rendelkeznek marosvásárhelyi személyivel, de aki bent lakik a városban, az 116 ezer. Ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 74 ezer lakos van, aki nem lakik a városban, de szorosan kötődik Marosvásárhelyhez.
Például a városnak van kutyamenhelye, a metropoliszövezethez tartozó 17 településnek viszont nincs, így ők szerződést kötnek a városi kutyamenhellyel és igénybe veszik az itt biztosított szolgáltatásokat. De kidolgoztuk és őszig életbe is ültetjük a közös tömegközlekedési szolgáltatást, egyelőre a város közelében levő hét településsel.
Akkor is, ha önkormányzatokként továbbra is külön-külön fogunk működni, még több integrált rendszert, közös szolgáltatást szeretnénk létrehozni, például a hulladékgazdálkodás és kertészet esetében, vagy az utak seprése, takarítása terén is. Hosszútávon gazdaságosak, átláthatóak és jól felügyelhetőek lesznek a közös szolgáltatások a metropoliszövezeten belül, és ez mindenki hasznára válik.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
1 hozzászólás