Marosvásárhely periferikus településsé válna, ha leszakadna Székelyföldtől

Soós Zoltán: nekünk az egyetlen fontos szempont, hogy Maros megye egységben maradjon Hargita és Kovászna megyével, ne tudjanak szétválasztani •  Fotó: Haáz Vince

Soós Zoltán: nekünk az egyetlen fontos szempont, hogy Maros megye egységben maradjon Hargita és Kovászna megyével, ne tudjanak szétválasztani

Fotó: Haáz Vince

A kampányhajrában csend van a régiósításról, a megyék beolvasztásáról, arról, hogy esetleg Maros megyét a Székelyföldtől elszakítva Kolozs megyéhez csatolnák. De szinte biztos, hogy már idén, év végén újra napirenden lesz ez a téma. Minderről, valamint a metropoliszövezet előnyeiről beszélgettünk Soós Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével.

Simon Virág

2024. június 05., 10:102024. június 05., 10:10

– Felmerült a megyék szétszabdalása, nagyobb megyék létrehozása, érzi-e ennek a témának a súlyát a mindennapokban?

– Jelenleg nincs sem a minisztérium szintjén, sem a politikusi diskurzusban szó a megyék felszabdalásáról, a régiósításról, de könnyen elképzelhető, hogy rögtön a novemberi parlamenti választások után téma lesz. Nyilván fel fog merülni ez a kérdés, hiszen a mostani megyerendszer, a szocialista örökség részeként rengeteg sebből vérzik. Például a gondok vannak a megyék fenntarthatóságával, az intézmények hatékonyságával.

Idézet
Nekünk az egyetlen fontos szempont, hogy Marosvásárhely, Maros megye egységben maradjon Hargita és Kovászna megyével, ne tudjanak szétválasztani.

Ha például a központi fejlesztési régióhoz tartozó megyékben gondolkozunk, akkor is, ha egybeolvasztják az oda tartozó megyéket, hogy a jelenlegi hatból legyen kettő, akkor egy egység lehetne a három magyar megye: Hargita, Kovászna és Maros, és egy másik egység pedig a másik három megye: Brassó, Szeben és Fehér.

De az utolsó tervezetben, amit a AUR javasolt, Maros megyét a Kolozs megyéhez csatolnák. Ez számunkra az asszimiláció felgyorsulását hozná magával,

Marosvásárhely teljesen periferikus településsé válna, ha leszakadna Székelyföldtől.

Bízom benne, hogy a RMDSZ-nek is lesz szava, és a parlamenti képviselőkben is lesz annyi realitásérzék, hogy Marosvásárhelyt, Maros megyét a Székelyföldhöz csatolják.

Úgy gondolom, az erdélyi magyar közösség az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy nem vagyunk bomlasztók, nem akarjuk Romániát szétfeszíteni, békés, adófizetők vagyunk, és ezt így kell értékelni. Úgy az RMDSZ, mint magam is a egyetlen célt tartunk fontosnak: a három megye, Maros, Hargita és Kovászna egységben maradjon, vagy csak a három megye vagy valamivel együtt, de egységben, hiszen ez stabilitást hozna a régiónak is.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

– Szó volt a nagy megaközségek létrehozásáról is, amelyek lakossága legalább tízezer kellene legyen.

– Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi felállásban sok község nem tudja fenntartani magát, nincs elég lakossága, nincs szakember, aki az önkormányzatokban dolgozzon.

De hátrányosan érintheti a magyarlakta területeket, de románok lakta vidékeket is a minimum tízezer lakossal rendelkező, úgynevezett megaközség létrehozásának terve.

A nagyvárosok környékén levő települések esetén nem lesz nagy gond, mert van elég lakosság, de egy hegyvidéki zónában ez hatalmas területet ölelne fel, szinte lehetetlen megvalósítani. Például a Maros megyei Kozmatelke községhez tíz falu tartozik, de összesen alig ötszáz lakósa van.

Ez kényes probléma lesz. Nem feltétlenül kötném lakosságszámhoz a nagyközségek létrehozását, inkább a helyi sajátosságokat venném figyelembe a tömbösítéskor.

– A metropoliszövezet létrehozása is a kisebb települések alkalmazkodását, részben beolvasztását jelenti. Ez Marosvásárhely és a peremtelepülések esetében hogyan működik?

– A Marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik. Jelenleg a metropoliszövezetnek már négy alkalmazottja van, hamarosan öt lesz és két-három éven belül tízre nő, hiszen egyre több közös szolgáltatást szeretnénk megszervezni.

A marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik

Fotó: Haáz Vince

Fontos elmondani, hogy Marosvásárhelynek és a környező településeknek a lakossága összesen 190 ezer, ez Maros megye lakosságának a felét jelenti. Ugyanakkor 144 ezren rendelkeznek marosvásárhelyi személyivel, de aki bent lakik a városban, az 116 ezer. Ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 74 ezer lakos van, aki nem lakik a városban, de szorosan kötődik Marosvásárhelyhez.

Idézet
Éppen ezért a peremtelepülések szorosan együtt kell működjenek Marosvásárhellyel, mert sokkal hatékonyabban tudjuk megoldani a problémákat együtt, mint külön-külön.

Például a városnak van kutyamenhelye, a metropoliszövezethez tartozó 17 településnek viszont nincs, így ők szerződést kötnek a városi kutyamenhellyel és igénybe veszik az itt biztosított szolgáltatásokat. De kidolgoztuk és őszig életbe is ültetjük a közös tömegközlekedési szolgáltatást, egyelőre a város közelében levő hét településsel.

A terelőút fejlesztést is Marosszentkirály és Mezőpanit községgel közösen pályáztuk meg.

Akkor is, ha önkormányzatokként továbbra is külön-külön fogunk működni, még több integrált rendszert, közös szolgáltatást szeretnénk létrehozni, például a hulladékgazdálkodás és kertészet esetében, vagy az utak seprése, takarítása terén is. Hosszútávon gazdaságosak, átláthatóak és jól felügyelhetőek lesznek a közös szolgáltatások a metropoliszövezeten belül, és ez mindenki hasznára válik.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest