
Soós Zoltán: nekünk az egyetlen fontos szempont, hogy Maros megye egységben maradjon Hargita és Kovászna megyével, ne tudjanak szétválasztani
Fotó: Haáz Vince
A kampányhajrában csend van a régiósításról, a megyék beolvasztásáról, arról, hogy esetleg Maros megyét a Székelyföldtől elszakítva Kolozs megyéhez csatolnák. De szinte biztos, hogy már idén, év végén újra napirenden lesz ez a téma. Minderről, valamint a metropoliszövezet előnyeiről beszélgettünk Soós Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével.
2024. június 05., 10:102024. június 05., 10:10
– Felmerült a megyék szétszabdalása, nagyobb megyék létrehozása, érzi-e ennek a témának a súlyát a mindennapokban?
– Jelenleg nincs sem a minisztérium szintjén, sem a politikusi diskurzusban szó a megyék felszabdalásáról, a régiósításról, de könnyen elképzelhető, hogy rögtön a novemberi parlamenti választások után téma lesz. Nyilván fel fog merülni ez a kérdés, hiszen a mostani megyerendszer, a szocialista örökség részeként rengeteg sebből vérzik. Például a gondok vannak a megyék fenntarthatóságával, az intézmények hatékonyságával.
Ha például a központi fejlesztési régióhoz tartozó megyékben gondolkozunk, akkor is, ha egybeolvasztják az oda tartozó megyéket, hogy a jelenlegi hatból legyen kettő, akkor egy egység lehetne a három magyar megye: Hargita, Kovászna és Maros, és egy másik egység pedig a másik három megye: Brassó, Szeben és Fehér.
De az utolsó tervezetben, amit a AUR javasolt, Maros megyét a Kolozs megyéhez csatolnák. Ez számunkra az asszimiláció felgyorsulását hozná magával,
Bízom benne, hogy a RMDSZ-nek is lesz szava, és a parlamenti képviselőkben is lesz annyi realitásérzék, hogy Marosvásárhelyt, Maros megyét a Székelyföldhöz csatolják.
Úgy gondolom, az erdélyi magyar közösség az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy nem vagyunk bomlasztók, nem akarjuk Romániát szétfeszíteni, békés, adófizetők vagyunk, és ezt így kell értékelni. Úgy az RMDSZ, mint magam is a egyetlen célt tartunk fontosnak: a három megye, Maros, Hargita és Kovászna egységben maradjon, vagy csak a három megye vagy valamivel együtt, de egységben, hiszen ez stabilitást hozna a régiónak is.
Fotó: Haáz Vince
– Szó volt a nagy megaközségek létrehozásáról is, amelyek lakossága legalább tízezer kellene legyen.
– Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi felállásban sok község nem tudja fenntartani magát, nincs elég lakossága, nincs szakember, aki az önkormányzatokban dolgozzon.
A nagyvárosok környékén levő települések esetén nem lesz nagy gond, mert van elég lakosság, de egy hegyvidéki zónában ez hatalmas területet ölelne fel, szinte lehetetlen megvalósítani. Például a Maros megyei Kozmatelke községhez tíz falu tartozik, de összesen alig ötszáz lakósa van.
Ez kényes probléma lesz. Nem feltétlenül kötném lakosságszámhoz a nagyközségek létrehozását, inkább a helyi sajátosságokat venném figyelembe a tömbösítéskor.
– A metropoliszövezet létrehozása is a kisebb települések alkalmazkodását, részben beolvasztását jelenti. Ez Marosvásárhely és a peremtelepülések esetében hogyan működik?
– A Marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik. Jelenleg a metropoliszövezetnek már négy alkalmazottja van, hamarosan öt lesz és két-három éven belül tízre nő, hiszen egyre több közös szolgáltatást szeretnénk megszervezni.
A marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik
Fotó: Haáz Vince
Fontos elmondani, hogy Marosvásárhelynek és a környező településeknek a lakossága összesen 190 ezer, ez Maros megye lakosságának a felét jelenti. Ugyanakkor 144 ezren rendelkeznek marosvásárhelyi személyivel, de aki bent lakik a városban, az 116 ezer. Ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 74 ezer lakos van, aki nem lakik a városban, de szorosan kötődik Marosvásárhelyhez.
Például a városnak van kutyamenhelye, a metropoliszövezethez tartozó 17 településnek viszont nincs, így ők szerződést kötnek a városi kutyamenhellyel és igénybe veszik az itt biztosított szolgáltatásokat. De kidolgoztuk és őszig életbe is ültetjük a közös tömegközlekedési szolgáltatást, egyelőre a város közelében levő hét településsel.
Akkor is, ha önkormányzatokként továbbra is külön-külön fogunk működni, még több integrált rendszert, közös szolgáltatást szeretnénk létrehozni, például a hulladékgazdálkodás és kertészet esetében, vagy az utak seprése, takarítása terén is. Hosszútávon gazdaságosak, átláthatóak és jól felügyelhetőek lesznek a közös szolgáltatások a metropoliszövezeten belül, és ez mindenki hasznára válik.
Bár az elmúlt években látványosan visszahúzódott a víz a szépvízi tározóban, a Csíki-medence ivóvízellátása továbbra sincs veszélyben. Sőt a kapacitása azt is megbírja, hogy a jövőben további alcsíki településeket csatoljanak rá a rendszerre.
Csütörtök délután egy 72 éves férfit megtámadott és megharapott egy medve a Beszterce-Naszód megyei Bükkös (Bichigiu) település külterületén, ahol két héttel ezelőtt egy nőt ölt meg a nagyvad.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvényt, amely szerint idén országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.
Ismertette állaspontját a civil szervezetek finanszírozását szigorító törvénytervezetről Nicușor Dan államfő, csütörtökön.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére, köztük a Feketeügy Kovászna megyei szakaszára is.
Több mint ötezer, az 1989 utáni átmeneti időszakhoz kapcsolódó diplomáciai dosszié titkosításának feloldását hagyta jóvá a román kormány.
A bukaresti ítélőtábla csütörtökön másodszorra is nyolc év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Mario Iorgulescut.
Új reformcsomagot jelentett be Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtökön, amely megváltoztatja a kórházak finanszírozásának és szervezésének módját.
A Helyi Rendőrség Napját ünnepelték csütörtökön Székelyudvarhelyen, ahol járműfelvonulást is tartottak. Mindeközben Civium Protect-díjjal ismerték el Balázsi Hajnalka helyi rendőr munkáját, segítőkészségét.
Az Európai Bizottság (EB) az ősszel becsült 1,1 százalékról 0,1 százalékra módosította csütörtökön közzétett tavaszi prognózisában a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
1 hozzászólás