Soós Zoltán: nekünk az egyetlen fontos szempont, hogy Maros megye egységben maradjon Hargita és Kovászna megyével, ne tudjanak szétválasztani
Fotó: Haáz Vince
A kampányhajrában csend van a régiósításról, a megyék beolvasztásáról, arról, hogy esetleg Maros megyét a Székelyföldtől elszakítva Kolozs megyéhez csatolnák. De szinte biztos, hogy már idén, év végén újra napirenden lesz ez a téma. Minderről, valamint a metropoliszövezet előnyeiről beszélgettünk Soós Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével.
2024. június 05., 10:102024. június 05., 10:10
– Felmerült a megyék szétszabdalása, nagyobb megyék létrehozása, érzi-e ennek a témának a súlyát a mindennapokban?
– Jelenleg nincs sem a minisztérium szintjén, sem a politikusi diskurzusban szó a megyék felszabdalásáról, a régiósításról, de könnyen elképzelhető, hogy rögtön a novemberi parlamenti választások után téma lesz. Nyilván fel fog merülni ez a kérdés, hiszen a mostani megyerendszer, a szocialista örökség részeként rengeteg sebből vérzik. Például a gondok vannak a megyék fenntarthatóságával, az intézmények hatékonyságával.
Ha például a központi fejlesztési régióhoz tartozó megyékben gondolkozunk, akkor is, ha egybeolvasztják az oda tartozó megyéket, hogy a jelenlegi hatból legyen kettő, akkor egy egység lehetne a három magyar megye: Hargita, Kovászna és Maros, és egy másik egység pedig a másik három megye: Brassó, Szeben és Fehér.
De az utolsó tervezetben, amit a AUR javasolt, Maros megyét a Kolozs megyéhez csatolnák. Ez számunkra az asszimiláció felgyorsulását hozná magával,
Bízom benne, hogy a RMDSZ-nek is lesz szava, és a parlamenti képviselőkben is lesz annyi realitásérzék, hogy Marosvásárhelyt, Maros megyét a Székelyföldhöz csatolják.
Úgy gondolom, az erdélyi magyar közösség az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy nem vagyunk bomlasztók, nem akarjuk Romániát szétfeszíteni, békés, adófizetők vagyunk, és ezt így kell értékelni. Úgy az RMDSZ, mint magam is a egyetlen célt tartunk fontosnak: a három megye, Maros, Hargita és Kovászna egységben maradjon, vagy csak a három megye vagy valamivel együtt, de egységben, hiszen ez stabilitást hozna a régiónak is.
Fotó: Haáz Vince
– Szó volt a nagy megaközségek létrehozásáról is, amelyek lakossága legalább tízezer kellene legyen.
– Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi felállásban sok község nem tudja fenntartani magát, nincs elég lakossága, nincs szakember, aki az önkormányzatokban dolgozzon.
A nagyvárosok környékén levő települések esetén nem lesz nagy gond, mert van elég lakosság, de egy hegyvidéki zónában ez hatalmas területet ölelne fel, szinte lehetetlen megvalósítani. Például a Maros megyei Kozmatelke községhez tíz falu tartozik, de összesen alig ötszáz lakósa van.
Ez kényes probléma lesz. Nem feltétlenül kötném lakosságszámhoz a nagyközségek létrehozását, inkább a helyi sajátosságokat venném figyelembe a tömbösítéskor.
– A metropoliszövezet létrehozása is a kisebb települések alkalmazkodását, részben beolvasztását jelenti. Ez Marosvásárhely és a peremtelepülések esetében hogyan működik?
– A Marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik. Jelenleg a metropoliszövezetnek már négy alkalmazottja van, hamarosan öt lesz és két-három éven belül tízre nő, hiszen egyre több közös szolgáltatást szeretnénk megszervezni.
A marosvásárhelyi metropoliszövezet létrehozása és működtetése a peremtelepülések előnyére válik
Fotó: Haáz Vince
Fontos elmondani, hogy Marosvásárhelynek és a környező településeknek a lakossága összesen 190 ezer, ez Maros megye lakosságának a felét jelenti. Ugyanakkor 144 ezren rendelkeznek marosvásárhelyi személyivel, de aki bent lakik a városban, az 116 ezer. Ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 74 ezer lakos van, aki nem lakik a városban, de szorosan kötődik Marosvásárhelyhez.
Például a városnak van kutyamenhelye, a metropoliszövezethez tartozó 17 településnek viszont nincs, így ők szerződést kötnek a városi kutyamenhellyel és igénybe veszik az itt biztosított szolgáltatásokat. De kidolgoztuk és őszig életbe is ültetjük a közös tömegközlekedési szolgáltatást, egyelőre a város közelében levő hét településsel.
Akkor is, ha önkormányzatokként továbbra is külön-külön fogunk működni, még több integrált rendszert, közös szolgáltatást szeretnénk létrehozni, például a hulladékgazdálkodás és kertészet esetében, vagy az utak seprése, takarítása terén is. Hosszútávon gazdaságosak, átláthatóak és jól felügyelhetőek lesznek a közös szolgáltatások a metropoliszövezeten belül, és ez mindenki hasznára válik.
Közel tízmillió lejt találtak egy furgonban, amelyet autós üldözés után sikerült megállítaniuk a rendőröknek Temesvár egyik utcáján szombaton. A pénz vélhetően a Román Posta temesvári központi székhelyén történt lopásból származik.
Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfő és belügyminiszter vasárnap „undorítónak és felháborítónak” nevezte az Ilfov megyei Ștefăneștii de Jos település Cosmopolis lakónegyedében történt gyilkosságot.
Az ország 16 megyéjét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Egy 23 éves nő meghalt szombaton, miután lelőtték az Ilfov megyei Ștefăneștii de Jos település egyik lakónegyedének utcáján.
Te tudod a Székelyhon szlogenjét? Székelyhon – Otthon vagyunk benne. Jól jegyezd meg, mert a Rádió GaGa és a Székelyhon közös játékában szükséged lesz rá. Na meg arra is, hogy olvasd a cikkeinket.
Nicușor Dan államelnök szombat délelőtt Parajdra látogatott, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartottak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézményekkel. Ezt követően felmérte Háromszéken az árvíz sújtotta területek helyzetét is.
Megnézik, hogy ki a vétkes a kialakult körülményekért, és nem hagyják magukra a rendkívül súlyos helyzetben érintett embereket, akár a bányászatban, akár a turizmusban dolgoztak – jelentette ki Nicușor Dan, Románia államfője szombaton Parajdon.
Medvejárás miatt kaptak Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiak szombat délután. A figyelmeztetés szerint a nagyvad ezúttal Zsögödben, a kistemplom környékén tűnt fel.
Nicușor Dan államelnök szombaton a Kovászna megyei árvíz által sújtott Kökösbácsteleken kijelentette, hogy bár az idők folyamán léteztek gátépítési programok az ország különböző részein, ezek nem valósultak meg.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Brassó és Iași megyei folyókra, valamint egy elsőfokú (sárga) riasztást hat megye folyóvizeire.
1 hozzászólás