Fotó: Gligor Róbert László
Őszi szüreti mulatságon vett részt a hétvégén Csíkfalva község küldöttsége a magyarországi testvértelepülésen, Kakasdon. A Szekszárd melletti településen a helyi székely és sváb asszonykórusok mellett a helyi néptánccsoport és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar lépett színpadra a német kisebbségi önkormányzat által használt Német Házban.
2014. október 01., 13:012014. október 01., 13:01
A falu felső feléből indultak el a résztvevők, élükön a borbíró és a kisbíró, akik mulatságba hívogatták a lakosságot. A település főbb pontjain megállt a menet, a helyiek néptáncaikat mutatták be, a jobbágyfalviak szüreti dalokat énekeltek, néhol az utca népe is táncra perdült. A jókedvről nemcsak a helyi és jobbágyfalvi muzsikusok gondoskodtak, hanem Kozma Orbán bortermelő is, akinek nedűjét lovaskocsin szállított hordókból kínálták.
Szeretlek, Magyarország – szeretünk, székelyek
A délutáni előadáson nagy sikernek örvendett a jobbágyfalvi férfikar, amely másodszor lépett fel a településen, s nép- és bordalaik után a helyi székely asszonykórussal együtt énekelték el a Vándordalt. Az előadást a felvidéki testvértelepülésről, Deákiból érkezett mazsorettcsoport bemutatója zárta, majd a jobbágyfalvi kórus tagja, Kocsis József viccekkel szórakoztatta a közönséget. A eseményt szüreti bál követte, de mivel az egész napos rendezvény része volt a hétvégén zajlott Szeretlek, Magyarország című országos programnak, este meggyújtották a Szent Mihály-napi őrtüzet is. A székely és magyar himnusz eléneklése után a jobbágyfalviak a Boldogasszony Anyánk és Ó, én édes Jóistenem című székely katolikus imádságos énekeket adták elő a tűz mellett.
Él a bukovinai származástudat
A szüreti felvonulás közben érdekes dologra figyeltünk fel a katolikus templom előtt. Az ünnepi viseletbe öltözött kicsik és nagyok táncai közben egyszer csak román, majd lengyel dallamok ütötték meg a fülünket, illetve táncokat is láthattunk. Érdeklődésünkre a szomszédos Bonyhádon működő Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének titkárától kaptunk választ.
Bukovina sok nemzetiségű kárpáti térség, ahol nemzedékeken át éltek az ukránok és románok mellett zsidók, németek, lengyelek, székelyek, oroszok, örmények, szlovákok és romák. A világháború után kitelepített népcsoportok identitásának erős meghatározója a bukovinai származástudat. A lengyelországi Jastrowiében letelepedett bukovinai lengyelek (csadeci gorálok) 1990 óta rendszeresen megszervezik a Csadeci Górálok Folklórfesztiválját. A Magyarországon élő bukovinai székelyek 1996-ban csatlakoztak ehhez, 1999 óta Bonyhádon ők is megszervezik az időközben Bukovinai Találkozásoknak átkeresztelt fesztivált. Ezeken a fesztiválokon tanulta meg a kakasdi csoport is a román körcsárdást és a lengyel táncot, amelyet többször is bemutattak, utalva arra, hogy őseik más nemzetiségekkel éltek együtt Bukovinában. Mintha csak a radóci (Rădăuţi) vásárban lennénk és ott táncolnának, mulatnának különböző nemzetek fiai – részletezte Barabásné Fábián Elvira.
A második világháborúban idetelepített bukovinai székelyek ma már jelentős kulturális életet élnek. 1991 óta mesemondó versenyeket rendeznek, 2009 óta országos borversenyeket is tartanak, de az utóbbi években a székelyek különös hangsúlyt fektetnek a szakmai továbbképzőkre, néprajzi táborokra, néptáncoktatásra is. 1989-ben indult, de 1992 óta folyamatos a székelyek évi találkozója is, amelyet más-más településen szerveznek meg, idén tizenharmadik alkalommal találkoznak. A kakasdiak büszkék bukovinai székely voltukra, legtöbbjük szülei, nagyszülei Andrásfalváról érkeztek ide 1945-ben, néhány éves bácskai kitérővel. A faluban maradt svábok mellé telepedtek le a székelyek és néhány felvidéki család. A Makovecz Imre tervezte fatornyos-székely kapus Faluház a székelyekre emlékeztet, az épület előtt ott lobog a székely zászló, míg a svábokat egy templomtorony és egy hajó jelképezi.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!