Nyárádszeredában és Jobbbágyfalván mutatták be a Mentor Kiadó új sorozata, az Emberek – életek első kötetét, Gagyi József Ha akartam fütyöltem, ha akartam dúdolászgattam című munkáját, amelynek alcíme is mutatja a témát: Beszélgetések Balogh Pállal.

A rendezvény házigazdája, Sándor Szilárd jobbágyfalvi-nyárádszeredai unitárius lelkész bevezetőjében kifejtette, a könyv tartalma négy síkon mozog: a tények és a lélek síkján, továbbá ahogyan egymással szemben viselkedünk, illetve ahogyan meglátjuk a lehetőséget, hogy adhassunk, és a szükséget, hogy kérhessünk.

Két ember találkozása

Gagyi József tanár, költő, néprajzkutató a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének docense. Nemcsak kommunikáció szakos hallgatóival, hanem egymaga is 2004 óta folytat terepmunkát Csíkfalva községben, így Jobbágyfalván is. Balogh Pál 1931-ben született Jobbágyfalván, nyárádtői és mezőbergebyei „állomásai” után hazatért és a jobbágyfalvi téglagyárban dolgozott, emellett gazdálkodott is. Érdekes kölcsönösségi viszony volt közte és a faluközösség tagjai között: a temetéseken, lakodalmakkor ő mondta a búcsúztatókat, de a húsvéti népszokásokban is vezető szerepe volt, „király”-ként szabta a törvényeket és a rendet. Egyszerre volt az unitáriusok gondnoka és a községi néptanács végrehajtó bizottságának tagja, 1990 után két ciklusban helyi tanácsos is. Gagyi József és Balogh Pál 2006 óta ismerik egymást, de a sokszor tervezett beszélgetésekre csak 2010 októberétől került sor, a gyűjtött anyag feldolgozása egy éve kezdődött, a kötet pedig idén ősszel jelent meg.

Élő történelem

A Mentor kiadó igazgatója, Káli Király István elöljáróban kifejtette: harmincöt évvel ezelőtt fiatal mérnökként a jobbágyfalvi téglagyárban dolgozott, azóta ismeri Pali bácsit, és az itt eltöltött évei alatt életörömet, szorgalmat, tisztességet tanulhatott tőle és falustársaitól. Néhány ember tud következtetést levonni az életéből és azt summázni is tudja, vagy leírja, vagy elmeséli. Ha pedig akad egy olyan ember is, aki felfedezi ezt a mesélő tehetséget, ebből igazi remekmű születhet. Ez szerencsésen találkozott ebben az esetben Jobbágyfalván. Balogh Pál kitűnő emlékezete folytán úgy tud mesélni életéről, hogy mi is részesei leszünk annak, s ettől válik a szöveg élő történelemmé. A kötet révén megismerhetjük Balogh igazságát, levonhatjuk saját igazságunkat és közelebb kerülhetünk az általános igazsághoz is. A kötetről szólva Káli elmondta: ez „a kiadó dicsőségére válik”, mert minden szó mögött tisztesség, elkötelezettség, hit van, és egy derék nyárádmenti magyar ember belső szabadsága.

A kötet szerkesztője, Gálfalvi Ágnes azt emelte ki, ahogyan Gagyi József komoly tudományos „fegyvertárral” tudott kérdezni. A mű egyfajta átmenet a riportkötet és a tudományos néprajz között, amelyből egy nyárádmenti falu világa, történelme, jelene is kirajzolódik. A 400 oldalas könyv 21 fejezete mellett szómagyarázatot, helynévmutatót is találunk, de felsorakoznak a határnevek és a falu három magyar felekezete papjainak névsora is helyet kap.

Miért Jobbágyfalváról?

Gagyi József bevallotta: sokan megkérdezték, hogy miért pontosan Jobbágyfalván keresett mesélő embert. Ő biztos benne, hogy máshol is vannak hasonló személyek, de Balogh Pállal itt találkozott, aki a közösségnek nemcsak meghatározó, de jól mesélő tagja is. Beszélgetéseik mindenféléről folytak és sosem tudják abbahagyni. Még kétszer ennyi anyaga van lejegyezve, ezért még további kötet is várható.

Csíkfalva község polgármestere, Balogh István Balogh Pali bácsi kivételes személyiségét méltatta és örömét fejezte ki, hogy a kötet révén sok értékes adat fennmarad. Ugyanakkor köszönetet mondott Gagyi tanár úrnak a fáradhatatlan munkájáért, amelyet a évek óta végez itt. Ennek révén a községet is gazdagítja, hiszen ez már nem az első könyve, amely Csíkfalva településeiről szól.

„Nem pletykakönyv”

Megkerestük Pali bácsit is, akit betegsége ágyhoz köt és nem lehetett jelen a bemutatón. Kérdésünkre elmondta: meglepte a tanár úr azon szándéka, hogy könyvet készít ebből, annál is inkább, mert ezt nem közölte vele az elején, csak kérdezgetett. Ettől eltekintve örvendetesnek tartja, hogy erről a faluról könyv jelent meg, amely révén gondolatai hátra maradnak az utókornak. Ő egy idő múlva elmúlik, de a kötet megmarad. Azzal is tisztában van, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a stílusa, mert ez a könyv nem pletykákat vagy szerelmi történeteket, hanem az őszinte, megtörtént valóságot adja vissza.