Nem mindennapi történeteknek lehettek fültanúi, akik ellátogattak Lezsák Sándor péntek esti előadására Csíkszeredában. A Magyar Országgyűlés alelnöke többek között felelevenítette annak a radírgumiból készült bélyegzőnek a históriáját, amely a rendszerváltás egyik legmeghatározóbb politikai szervezetének, a Magyar Demokrata Fórum megalakulásának egyik kulcseszköze volt.
2019. november 08., 22:092019. november 08., 22:09
2019. november 08., 22:102019. november 08., 22:10
Fotó: Gábos Albin
Nem mindennapi történeteknek lehettek fültanúi, akik ellátogattak Lezsák Sándor péntek esti előadására Csíkszeredában. A Magyar Országgyűlés alelnöke többek között felelevenítette annak a radírgumiból készült bélyegzőnek a históriáját, amely a rendszerváltás egyik legmeghatározóbb politikai szervezetének, a Magyar Demokrata Fórum megalakulásának egyik kulcseszköze volt.
2019. november 08., 22:092019. november 08., 22:09
2019. november 08., 22:102019. november 08., 22:10
Fotó: Gábos Albin
Lezsák Sándor József Attila-díjas költő, tanár, a Magyar Országgyűlés alelnöke tartott telt házas előadást péntek este Csíkszeredában a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója 30 éve szabadon című előadásában
Fotó: Gábos Albin
Lezsák Sándort a pénteki esemény nyitómozzanataként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője is köszöntötte, majd beszélgetőpartnere, Pataky István újságíró, a Krónika főmunkatársa vette át a szót. A kádári Magyarországot firtató bemelegítő kérdés után a moderátor egykori erdélyi kapcsolatairól kérdezte Lezsákot. Mint az előadó elmondta, hogy
„Földesi József javaslatára kerestem meg az ifjú Müller Ferenc szerkesztőt, és közben begyűjtöttem ifjú munkásokat. Müller Ferenc javasolta, hogy keressem meg Gálfalvi Györgyöt Marosvásárhelyen, aki Marad a láz? című kötetében a saját nemzedékét szólaltatta meg. Velük találkoztam aztán sorban, mikor egyedül, máskor a feleségemmel vagy a lakiteleki színjátszó csoporttal, ezek voltak a kapcsolódási pontok.
– emelte ki Lezsák, majd a szintén jelenlévő Gergely Istvánt, a Csibész Alapítvány elnökét is köszöntötte, akivel elmondása szerint szintén hosszú ideje ápolnak barátságot.
Fotó: Gábos Albin
A továbbiakban egy igencsak érdekes történetet mesélt el az előadó válaszként Pataky azon kérdésére, hogy mikor érezte először úgy, hogy van esély a kommunista rendszer bukására. Lezsák egy 1987-es lakiteleki találkozót idézett fel. Mint mondta, miután a vendégek távoztak, úgy érezte, hogy a Jóisten nagy terhet tett a vállára.
Aztán egy esztendő múlva eljött a második találkozó ideje, amelyen már több mint négyszázan vettek részt, és amelyen megalakult a Magyar Demokrata Fórum. A találkozó előtti napon, szeptember 2-án azonban felvetődött a kérdés, hogy milyen postacímet adjunk meg, hiszen a lakitelekit mégsem lehetett odaírni, azt komolytalannak éreztem. Aztán eszembe jutott a postafiók. Elmentem a postára, és mondtam, hogy szeretnék egy postafiókot. A postamester rám nézett, mosolygott, tudta már, hogy miről van szó. Kitöltöttem egy űrlapot, odaadtam, erre azt mondja a postafőnök, hogy bélyegezzem le. Nem volt bélyegző, ahhoz hozzájutni akkoriban nem lehetett egykönnyen. Ott álltam, szédelegtem, gondoltam, holnap jönnek közel négyszázan, készülnek a szórólapok, de nincs postafiók. Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy egy volt tanítványommal radírgumiból készítettünk bélyegzőt. Elmentem hozzá, szereztük egy radírgumit, kimetszettük a három betűt, az MDF-et, majd egy falapra felragasztottuk. Utolsó pillanatban szaladtam vissza a postára, mondtam, hogy van bélyegző. A postás nézte, kicsit furcsállta, de kipróbáltuk, és működött. Két hét múlva a pártközpontból jött a hír: »ezeknek már bélyegzőjük is van, ez egy nagyon komoly szervezkedés«. Ha tudták volna, hogy egy radírgumiról van szó! Ez volt az a pillanat, amikor éreztem, hogy van esély” – emlékezett vissza Lezsák Sándor, majd meg is mutatta a radírgumiból készült bélyegzőt, amely kézről kézre járt a közönség soraiban az előadás további részében.
Fotó: Gábos Albin
Az előadó a továbbiakban számos témát érintett még, közöttük az 1989-es romániai forradalmat, amely kirobbanása után szervezetten,
A határátlépés azonban nem volt zökkenőmentes. „Libasorba álltunk az autókkal, az első ötöt én vezettem a Magyar Televízió stábjával, aztán minden ötödiknél megálltam, és szóltam, hogy ők leszek a következő öt vezetői. A határtól 600-800 méterre megállították a konvojt, és mondtam a határőr parancsnoknak, hogy szeretnénk átmenni. Azt mondták, semmi akadálya, de útlevélvizsgálat szükséges. Kérdeztem, hogy az meddig fog tartani? Jött a válasz: ennyi kocsinak három-négy nap. Próbáltam hatni rá, de nem lehetett. Már egy jó ideje ott álltunk, amikor egyszer csak azt kérdeztem tőle: mit fog tenni, ha mindenki nekihajt a sorompónak? Lőni fog? Mondom, itt van a kamera is, fölvesszük. Próbáltam zsarolni, nem volt más lehetőségem. Nézett, elment telefonálni, azt mondták, csak nem lehet. Megint megkérdeztem: lőni fog? Nézett, majd megszólalt: menjenek. Így jutottunk el együtt Marosvásárhelyig” – idézte fel az általa is megrázónak ítélt eseményeket.
Fotó: Gábos Albin
Az előadás végén a jelenről is szólt néhány szót a sokat látott politikus, mivel elmondása szerint a munkát sohasem lehet befejezni, folyamatosan újabb és újabb feladatok jelennek meg. „Kilencven előtt ahhoz kellett bátorság, hogy az ember gyógyszert csempésszen, és lehetőleg rázza le azt, aki nyomon követi.
– zárta Lezsák Sándor.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő – erősítette meg szerdán Cseke Attila.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Ismét emelkedni fog a vonatjegyek ára decemberben, négy hónappal a legutóbbi, nyáron bevezetett áremelés után. Az újabb áremelést az inflációval indokolják, és csaknem 10 százalékos lesz.
A Román Rendőrség szerdán országos akciókat hajt végre az ember- és gyermekkereskedelemre, gyermekpornográfiára, kábítószer-kereskedelemre és informatikai bűnözésre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében.
Idegen drónt észleltek Románia légterében szerdára virradóan – jelentette be szerdán reggel a védelmi minisztérium. Az incidens következtében több vadászgépet küldtek fel, és Ro-Alert üzenetben riasztották a lakosságot.
1 hozzászólás