Nem mindennapi történeteknek lehettek fültanúi, akik ellátogattak Lezsák Sándor péntek esti előadására Csíkszeredában. A Magyar Országgyűlés alelnöke többek között felelevenítette annak a radírgumiból készült bélyegzőnek a históriáját, amely a rendszerváltás egyik legmeghatározóbb politikai szervezetének, a Magyar Demokrata Fórum megalakulásának egyik kulcseszköze volt.
2019. november 08., 22:092019. november 08., 22:09
2019. november 08., 22:102019. november 08., 22:10
Fotó: Gábos Albin
Nem mindennapi történeteknek lehettek fültanúi, akik ellátogattak Lezsák Sándor péntek esti előadására Csíkszeredában. A Magyar Országgyűlés alelnöke többek között felelevenítette annak a radírgumiból készült bélyegzőnek a históriáját, amely a rendszerváltás egyik legmeghatározóbb politikai szervezetének, a Magyar Demokrata Fórum megalakulásának egyik kulcseszköze volt.
2019. november 08., 22:092019. november 08., 22:09
2019. november 08., 22:102019. november 08., 22:10
Fotó: Gábos Albin
Lezsák Sándor József Attila-díjas költő, tanár, a Magyar Országgyűlés alelnöke tartott telt házas előadást péntek este Csíkszeredában a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója 30 éve szabadon című előadásában
Fotó: Gábos Albin
Lezsák Sándort a pénteki esemény nyitómozzanataként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője is köszöntötte, majd beszélgetőpartnere, Pataky István újságíró, a Krónika főmunkatársa vette át a szót. A kádári Magyarországot firtató bemelegítő kérdés után a moderátor egykori erdélyi kapcsolatairól kérdezte Lezsákot. Mint az előadó elmondta, hogy
„Földesi József javaslatára kerestem meg az ifjú Müller Ferenc szerkesztőt, és közben begyűjtöttem ifjú munkásokat. Müller Ferenc javasolta, hogy keressem meg Gálfalvi Györgyöt Marosvásárhelyen, aki Marad a láz? című kötetében a saját nemzedékét szólaltatta meg. Velük találkoztam aztán sorban, mikor egyedül, máskor a feleségemmel vagy a lakiteleki színjátszó csoporttal, ezek voltak a kapcsolódási pontok.
– emelte ki Lezsák, majd a szintén jelenlévő Gergely Istvánt, a Csibész Alapítvány elnökét is köszöntötte, akivel elmondása szerint szintén hosszú ideje ápolnak barátságot.
Fotó: Gábos Albin
A továbbiakban egy igencsak érdekes történetet mesélt el az előadó válaszként Pataky azon kérdésére, hogy mikor érezte először úgy, hogy van esély a kommunista rendszer bukására. Lezsák egy 1987-es lakiteleki találkozót idézett fel. Mint mondta, miután a vendégek távoztak, úgy érezte, hogy a Jóisten nagy terhet tett a vállára.
Aztán egy esztendő múlva eljött a második találkozó ideje, amelyen már több mint négyszázan vettek részt, és amelyen megalakult a Magyar Demokrata Fórum. A találkozó előtti napon, szeptember 2-án azonban felvetődött a kérdés, hogy milyen postacímet adjunk meg, hiszen a lakitelekit mégsem lehetett odaírni, azt komolytalannak éreztem. Aztán eszembe jutott a postafiók. Elmentem a postára, és mondtam, hogy szeretnék egy postafiókot. A postamester rám nézett, mosolygott, tudta már, hogy miről van szó. Kitöltöttem egy űrlapot, odaadtam, erre azt mondja a postafőnök, hogy bélyegezzem le. Nem volt bélyegző, ahhoz hozzájutni akkoriban nem lehetett egykönnyen. Ott álltam, szédelegtem, gondoltam, holnap jönnek közel négyszázan, készülnek a szórólapok, de nincs postafiók. Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy egy volt tanítványommal radírgumiból készítettünk bélyegzőt. Elmentem hozzá, szereztük egy radírgumit, kimetszettük a három betűt, az MDF-et, majd egy falapra felragasztottuk. Utolsó pillanatban szaladtam vissza a postára, mondtam, hogy van bélyegző. A postás nézte, kicsit furcsállta, de kipróbáltuk, és működött. Két hét múlva a pártközpontból jött a hír: »ezeknek már bélyegzőjük is van, ez egy nagyon komoly szervezkedés«. Ha tudták volna, hogy egy radírgumiról van szó! Ez volt az a pillanat, amikor éreztem, hogy van esély” – emlékezett vissza Lezsák Sándor, majd meg is mutatta a radírgumiból készült bélyegzőt, amely kézről kézre járt a közönség soraiban az előadás további részében.
Fotó: Gábos Albin
Az előadó a továbbiakban számos témát érintett még, közöttük az 1989-es romániai forradalmat, amely kirobbanása után szervezetten,
A határátlépés azonban nem volt zökkenőmentes. „Libasorba álltunk az autókkal, az első ötöt én vezettem a Magyar Televízió stábjával, aztán minden ötödiknél megálltam, és szóltam, hogy ők leszek a következő öt vezetői. A határtól 600-800 méterre megállították a konvojt, és mondtam a határőr parancsnoknak, hogy szeretnénk átmenni. Azt mondták, semmi akadálya, de útlevélvizsgálat szükséges. Kérdeztem, hogy az meddig fog tartani? Jött a válasz: ennyi kocsinak három-négy nap. Próbáltam hatni rá, de nem lehetett. Már egy jó ideje ott álltunk, amikor egyszer csak azt kérdeztem tőle: mit fog tenni, ha mindenki nekihajt a sorompónak? Lőni fog? Mondom, itt van a kamera is, fölvesszük. Próbáltam zsarolni, nem volt más lehetőségem. Nézett, elment telefonálni, azt mondták, csak nem lehet. Megint megkérdeztem: lőni fog? Nézett, majd megszólalt: menjenek. Így jutottunk el együtt Marosvásárhelyig” – idézte fel az általa is megrázónak ítélt eseményeket.
Fotó: Gábos Albin
Az előadás végén a jelenről is szólt néhány szót a sokat látott politikus, mivel elmondása szerint a munkát sohasem lehet befejezni, folyamatosan újabb és újabb feladatok jelennek meg. „Kilencven előtt ahhoz kellett bátorság, hogy az ember gyógyszert csempésszen, és lehetőleg rázza le azt, aki nyomon követi.
– zárta Lezsák Sándor.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
1 hozzászólás