
Komoly adatbázissal rendelkezik már a Hargita Megyei Személynyilvántartó Hivatal
Fotó: Pixabay
Mintegy 1,8 milliónyi iratot őriz a Hargita Megyei Személynyilvántartó Hivatal, közöttük van 1895-ből származó dokumentum is. A levéltárat digitalizálták, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy a számítógépbe bevitt adatokat aprólékosan, egyenként leellenőrizzék és érvényesítsék. Amíg ez a folyamat nem zárul le, nem használható a digitális adatbázis.
2023. február 26., 09:052023. február 26., 09:05
Tizenhét éve alakult a Hargita Megyei Személynyilvántartó Hivatal, jelenleg pedig tizenhét alkalmazottja van. A hivatal a belügyminisztériumhoz tartozó, Országos Személynyilvántartó Vezérigazgatóságnak tartozik felelősséggel, és Hargita Megye Tanácsának alintézményeként működik. Jelenleg csak adminisztratív személyzettel tevékenykednek, a takarítást, az informatikai és egyéb feladatokat külsős cégek végzik el szerződés alapján.
Mint Simon Mihálytól, a Hargita Megyei Személynyilvántartó Hivatal vezetőjétől megtudtuk:
Az irattárukban 1895-ből származó papírok is vannak. Hozzátette: ugyan a 100 évesnél régebbi okiratokat, anyakönyveket a Hargita Megyei Levéltárnak kellene átvennie, azonban mivel annak nincs elég felülete a tárolásukhoz, ezért a személynyilvántartó irattárában maradtak megőrzésre. A nem éppen ideális helyzet miatt adott esetben kutatásra is biztosítanak lehetőséget. Az igazgató a téma kapcsán ugyanakkor arra is rámutatott, hogy
Hargita megyében ezt befejezték, azonban még nem lehet használni az adatbázist, csak miután országosan is elindítják az informatikai rendszert, ugyanis még érvényesíteni kell az adatokat, azaz minden egyes digitalizált dokumentumot egyenként át kell nézni, hogy tökéletesen megegyezzen az eredetivel.
Az intézmény fő tevékenységei közé tartozik még, hogy ellenőrzik a helyi önkormányzatok személynyilvántartó osztályait. Jelenleg nyolc ilyen működik a megyében: Balánbányán, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Szentegyházán, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Zetelakán.
„Ez a legfőbb akadálya annak, hogy bevállalják a vidéki önkormányzatok, mert a béreket és emellett a szükséges felszereléseket, eszközöket is saját költségvetésből kell fedezniük” – magyarázta Simon Mihály. Emiatt a városokban működő irodák a vonzáskörzetükben lévő településeket is kiszolgálják,
Az intézményvezető ennek kapcsán megjegyezte, folyamatban van további személynyilvántartó irodák létrehozása néhány településen, például Csíkszenttamáson és Csíkszentsimonban.
Megkönnyítenék az ügyintézést a vidéken élők számára a Csíkszenttamáson és Korondon nyíló személynyilvántató irodák a közeljövőben. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Kedves Róberttől, Csíkszenttamás polgármesterétől érdeklődve megtudtuk, még kezdeti szakaszában vannak a személynyilvántartó létrehozásának, de már elfogadták a szabályzatát az önkormányzati képviselő-testület ülésén. Ugyanakkor helyet kell biztosítani az irodának, amelyhez fel kell újítani a községháza melletti épületet.
– jegyezte meg a polgármester.
Mint magyarázta, két okból is hasznos lesz számukra az iroda, ugyanis
Az utcai újraszámozás egyébként kötelező minden településen, hogy az bekerüljön az országos elektronikus utcanévjegyzék rendszerébe (románul: Registrul Electronic Național de Nomenclatură Stradală), amely majd segíti például a mentősök, tűzoltók munkáját is azzal, hogy könnyebben megtalálják a bajbajutottak címét.
– tette még hozzá Kedves Róbert. A második ok, amiért hasznos lesz számukra az iroda, hogy megkönnyíti a felcsíkiak számára az ügyintézést, és levesz valamennyit a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal személynyilvántartó osztályának terheiből.
Hasonló lépésre szánták el magukat Korondon is. Katona Mihály polgármester megkeresésünkre elmondta, hogy Parajd községgel közösen tervezik, hogy személynyilvántartó irodát nyissanak, amely Sóvidéket szolgálhatná ki.
– érvelt a községvezető.
Jelenleg a határozattervezet előkészítésén dolgoznak, majd szakhatósági engedélyeket is be kell szerezniük, viszont már megvásárolták a CEC-bank régi épületét, ebben fog majd működni az iroda.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás