Lehet helyesen dönteni szöcskeügyben?

Gyergyószéki nézőpont

Általános riasztás lépett érvénybe prefektusi utasításra, a megyei katasztrófavédelmi bizottság ülését követően. „Határozat született, a mi feladatunk a végrehajtás” – fogalmazott Danguly Ervin, Szárhegy polgármestere, jelezve, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a minisztérium a legkörnyezetkímélőbb vegyszert hagyja jóvá. Főként a méhekre kívántak tekintettel lenni. A szombati kaszálópermetezés során – amint a polgármester fogalmazott – a védőzónát próbálták permetezni, meggátolva, hogy a szöcskék a mezőgazdasági és Natura2000-es védett területekre bejussanak. „Részben hatékony volt az intézkedés, viszont nem hullt el az összes szöcske, és úgy tűnik, kezdenek átjönni a védőzónán, ezért a permetezést meg kell ismételni. Traktorral megyünk ki kedden, és ahol látjuk a fészkeket, csak ott használjuk a vegyszert” – nyilatkozta hétfőn Danguly Ervin.

Hozzávetőleg 5–6 hektáron, kultúrnövény-parcellákon permeteztek szombaton Újfaluban. Egyed József polgármester elmondta, „nem látunk nagy károkat, inkább a szöcskék tömege riasztó”. Hétfőn a gazdákkal folytatott beszélgetésen az a döntés született, hogy egyelőre nem permeteznek tovább.

Huszonhat hektáron permeteztek eddig Ditró adminisztratív területén, a Szárheggyel határos részen próbáltak a kaszálókon védőzónát kialakítani, hogy a lakott területre ne jussanak be a rovarok. Ennek ellenére a határban lévő vendéglátó falán, amint egy helybéli fogalmazott, „több volt a szöcske, mint az üres hely.” Puskás Elemér polgármester a hétfőn reggel tartott ellenőrzés kapcsán elmondta: sokkal kisebb az egyedszám, de nem pusztult el az összes. „Felhívtam a méhészeket is, szerencsére a méheknél nem tapasztaltak ők rendellenességet, azt jelenti ez, hogy a növényvédelmi szer tényleg kímél más fajokat. Szükséges volt a permetezés, a hatóanyaga 15 nap alatt lebomlik, a biztonság kedvéért írtuk azt ki, hogy 21 napig nem szabad legeltetni, kaszálni ezeken a területeken, hogy még véletlenül se adódjanak problémák” – mondta el a ditrói polgármester, aki szerint ez a helyzet más a biológusok szemszögéből, és teljesen más a helyszínen lakóként szemlélve. „Szükséges volt a beavatkozás, figyeljük a fejleményeket, és ha szükséges, hét közepén újra permetezünk.”

Nem „betolakodó”

A szakemberek a szerkesztőségünkbe elküldött levélben hangsúlyozzák azt is, hogy a Hargita megyében tömegesen megjelent szöcske nem egy invazív fajta, hanem őshonos errefelé. „A számos helyen tömeges megjelenésével pánikot keltő rovarfaj valójában egy nagy testű, Székelyföldön őshonos, sőt Európa jelentős részén is elterjedt, helyenként közönséges szöcskefaj (tehát nem sáska), a fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda). Egyike a legnagyobb testű rovarfajainknak, az üde rétek, kaszálók lakója, és lomha mozgásával, erős rágóival valóban néha kifejezetten ijesztőnek tűnhet. Három színváltozatát is meg lehet figyelni: a szinte teljesen barnás-feketés mellett zöldes fekete, illetve teljesen zöld egyedek is vannak.

Ez a faj a nem is olyan régmúltban dívó permetezéseknek köszönhetően mára már sokfelé megritkult Európában, és így több országban (Németország, Ausztria stb.) valamiféle védettséggel bír. Növényekkel és alkalomadtán rovarokkal egyaránt táplálkozik, de nem minősíthető kifejezetten konyhakerti vagy mezőgazdasági kártevőnek. A fogasfarkú szöcske székelyföldi jelenléte azt jelzi, hogy itt még mindig vannak gazdag, virágos kaszálók, ahol ez a faj is otthon érezheti magát, ellentétben az intenzívebb mezőgazdaság következtében szegényesebb biodiverzitású nyugati tájakkal, ahol ma már nagyon kis populációi maradtak fenn” – fogalmaznak a dr. Máthé István docens (Sapientia EMTE), dr. Markó Bálint docens (BBTE), prof. dr. Balogh Adalbert (Sapientia EMTE) rovarász szakemberek által írt levélben.

Ennek tartalmával egyetért, ezért aláírta dr. Hartel Tibor (docens, BBTE), dr. Keresztes Lujza (docens, BBTE), dr. László Zoltán (docens, BBTE), Papp Tamás (elnök, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület), dr. Urák István (docens, Sapientia EMTE), Vizauer Tibor Csaba (szakértő, Román Lepkészegyesület), dr. Ionuț Ștefan Iorgu (kutató, Grigore Antipa Természettudományi Múzeum) is.