Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:40

Nem jött ki jól az adok-kapokból a Marosvásárhelyi VSK

21:12

Az ösztöndíjak legfőbb feltételei: iskolalátogatás és tízes magaviseleti jegy

20:56

Közvitán a tervezet: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük legtöbb 70 százaléka lehet

20:23

Katona Lórántot bízták meg a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség ideiglenes vezetésével

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Már ma megjöhet a tél

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Fegyelmi vizsgálatot indítottak a fogászati beavatkozás közben elhunyt lány ügyében, a miniszter is megszólalt

Lehet helyesen dönteni szöcskeügyben?

Legeltetni, kaszálni tilos – ilyen táblák találhatók Szárhegy és Ditró között

Fotó: Balázs Katalin

Vészhelyzetet rendelt el a szöcskeinvázió miatt a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal. Az intézkedés részeként közel száz hektárnyi területen rovarirtószeres permetezést végeztek Gyergyószéken. Kápolnásfalu környékén nehéz döntés előtt állnak a gazdák: ha kérik a permetezést, hetekig nem hajthatják ki a legelőre állataikat, ha nem folyamodnak segítségért, lehet, hogy a szöcskék falják fel állataik takarmányát.

Balázs Katalin

Széchely István

2018. május 28., 22:022018. május 28., 22:02

2018. május 29., 14:172018. május 29., 14:17

A gazdák tartsák megfigyelés alatt mezőgazdasági területeiket, és ha nagyobb szöcskerajzást észlelnek, haladéktalanul jelentsék azt a helyi polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályán, a legközelebbi növényvédelmi központnál, valamint a megyei mezőgazdasági igazgatóságon – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét éppen a szöcskerajzással kapcsolatos terepmunkán értük utol, de azt közölte, bővebben nem nyilatkozhat a témában.

Megtiltották a kaszálást

A mezőgazdasági igazgatóság szakembereinek javaslata alapján a prefektusi hivatal irányítása alatt működő megyei vészhelyzeti bizottság kérelmezte a vészhelyzet elrendelését, amelyet a belügyminisztérium jóvá is hagyott – tudtuk meg Adrian Pănescutól. A prefektusi hivatal szóvivője arról tájékoztatott, hogy az intézkedés részeként mintegy hetven hektárnyi mezőgazdasági területet permeteztek le rovarirtóval Gyergyószárhegy, Gyergyóditró és Gyergyóalfalu környékén.

Olyan vegyszert használnak, „hogy amennyire lehet, ne tegyenek kárt” az adott területen élő növény- és állatfajokban. Mindennek ellenére a vészhelyzet idejére, azaz három hétre megtiltották a kaszálást a lepermetezett területeken.

A szóvivő elmondta, a szöcskeirtásról értesítették a környéken élőket, hogy állataikat ne hajtsák ki a vegyszerezett területekre, és a méhészeket is tájékoztatták, hogy kerüljék el a környéket.

A prefektusi hivatal vasárnap Udvarhelyszékről is bejelentést kapott a szöcskék tömeges rajzásáról. A Kápolnásfalu és Homoródfürdő közti területekről jeleztek szöcskeinváziót

– tájékoztatott Pănescu, hozzáfűzve, hogy azok főként kaszálók és erdős területek. „A mezőgazdasági szakemberek felügyelet alatt tartják a zónát, és ha szükségesnek tartják, jóváhagyást kérnek a permetezésre. (…) Azt mondták, hogy ez a fajta szöcske őshonos itt, és nem veszélyezteti a gabonával, pityókával beültetett mezőgazdasági területeket. Az elszaporodásukhoz hozzájárulhatott a tavaly nyári szárazság, de az idén tavaszi csapadékhiány is” – fogalmazott.

A helybéliek szerint Kápolnásfalu környékén az út menti területeken rajzanak legnagyobb számban a szöcskék

Fotó: Veres Nándor

Szeretnék elkerülni a rovarirtást

Tömegesen rajzanak a szöcskék Kápolnásfalu környékén, a gazdák panaszkodnak is a jelenségre, de egyelőre számottevő kárról nincs tudomásuk – közölte lapcsaládunkkal Benedek László, a község polgármestere. „Ma is kint jártunk a terepen, de nem látszik, hogy le lenne rágva a fű azokon a területeken, ahol áthaladnak” – fogalmazott a településvezető, hozzáfűzve, hogy a permetezéssel járó legeltetési tiltás miatt szeretnék elkerülni a rovarirtást, de tanácstalanok, mert ilyen helyzetben még nem voltak.

„Két tűz között vagyunk”

Kápolnásfalu környékén mintegy két hete jelentek meg a szöcskék nagyobb számban, de akkor még nem volt szembetűnő, mert apró, fiatal egyedek voltak. Azóta mintegy három-négy centi hosszúra nőttek, és délről kelet felé haladva egyre közelebb jutnak a falu közelében található, jobb minőségű kaszálókhoz, de

a falu déli részén már a házak ajtaját sem lehet nyitva hagyni, mert elárasztják a lakást

– panaszolta Péter Árpád helybéli gazda, akinek két lucernás területe van a település határában. Úgy saccolta, a nagy méretű rovarok már mintegy száz hektárnyi területen rajzanak. „Figyeljük, hogy mi történik, és ha még nagyobb károkat csinálnak, hívunk egy agronómust vagy más szakembert, mert néhány parasztember nem tudja eldönteni, hogy mi legyen” – fogalmazott.

Tanácskoztak már a település gazdái, de nem tudnak dönteni arról, hogy kérjenek-e segítséget, és a döntés nagyon nehéz, ugyanis ha a permetezés mellett döntenek, hetekig nem vihetik a legelőre állataikat, éppen abban az időszakban, amikor azoknak a legtöbbet kellene legelniük. Így a takarmányt is meg kellene vásárolniuk, ami komoly kiadást jelent. Ha viszont nem kérnek rovarirtást, megtörténhet, hogy a szöcskék legelik le földjeiket – sorolta aggodalmaikat a gazda. „Két tűz között vagyunk” – summázott, hozzáfűzve,

reméli, hogy a természet rendje szerint rövid időn belül elpusztulnak a rovarok, hiszen kifejlett példányok már.

Amennyiben nem így lesz, kérni fogják a permetezést.

Gyergyószéki nézőpont

Általános riasztás lépett érvénybe prefektusi utasításra, a megyei katasztrófavédelmi bizottság ülését követően. „Határozat született, a mi feladatunk a végrehajtás” – fogalmazott Danguly Ervin, Szárhegy polgármestere, jelezve, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a minisztérium a legkörnyezetkímélőbb vegyszert hagyja jóvá. Főként a méhekre kívántak tekintettel lenni. A szombati kaszálópermetezés során – amint a polgármester fogalmazott – a védőzónát próbálták permetezni, meggátolva, hogy a szöcskék a mezőgazdasági és Natura2000-es védett területekre bejussanak. „Részben hatékony volt az intézkedés, viszont nem hullt el az összes szöcske, és úgy tűnik, kezdenek átjönni a védőzónán, ezért a permetezést meg kell ismételni. Traktorral megyünk ki kedden, és ahol látjuk a fészkeket, csak ott használjuk a vegyszert” – nyilatkozta hétfőn Danguly Ervin.

Hozzávetőleg 5–6 hektáron, kultúrnövény-parcellákon permeteztek szombaton Újfaluban. Egyed József polgármester elmondta, „nem látunk nagy károkat, inkább a szöcskék tömege riasztó”. Hétfőn a gazdákkal folytatott beszélgetésen az a döntés született, hogy egyelőre nem permeteznek tovább.

Huszonhat hektáron permeteztek eddig Ditró adminisztratív területén, a Szárheggyel határos részen próbáltak a kaszálókon védőzónát kialakítani, hogy a lakott területre ne jussanak be a rovarok. Ennek ellenére a határban lévő vendéglátó falán, amint egy helybéli fogalmazott, „több volt a szöcske, mint az üres hely.” Puskás Elemér polgármester a hétfőn reggel tartott ellenőrzés kapcsán elmondta: sokkal kisebb az egyedszám, de nem pusztult el az összes. „Felhívtam a méhészeket is, szerencsére a méheknél nem tapasztaltak ők rendellenességet, azt jelenti ez, hogy a növényvédelmi szer tényleg kímél más fajokat. Szükséges volt a permetezés, a hatóanyaga 15 nap alatt lebomlik, a biztonság kedvéért írtuk azt ki, hogy 21 napig nem szabad legeltetni, kaszálni ezeken a területeken, hogy még véletlenül se adódjanak problémák” – mondta el a ditrói polgármester, aki szerint ez a helyzet más a biológusok szemszögéből, és teljesen más a helyszínen lakóként szemlélve. „Szükséges volt a beavatkozás, figyeljük a fejleményeket, és ha szükséges, hét közepén újra permetezünk.”

Komoly károkat okozhat az irtás

A rovarirtás viszont komoly járulékos károkat eredményezhet a növény- és állatvilágban, hívja fel a figyelmet egy szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több docense, rovartani, madártani és természetvédelmi szakemberek.

Fotó: Veres Nándor

„A szöcskejárásra válaszul a hatóságok Gyergyószárhegynél és Gyergyóditrónál rovarölőszereket vetettek be több helyen, összesen 20–30 hektárnyi kaszálón. Tudomásunk szerint piretroid alapú hatóanyagok kerültek alkalmazásra. Ezek a hatóanyagok méhekre mérsékelten veszélyesek (sok piretroidszármazék veszélyes a méhekre is, de fontos megjegyezni, hogy egyik sem teljesen hatástalan). Hatásmechanizmusuk a hírhedt DDT-vel azonos. Gyomorban felszívódó mérgek, amelyek az idegrendszerre hatnak, és hatásuk egy-két óra vagy akár másfél nap után jelentkezhet. Ez a magyarázata annak, hogy a permetezés után is még maradnak élő egyedek. Sajnos ez a hatásmechanizmus arra készteti a felhasználókat, hogy rövid időn belül újra alkalmazzák a szert.

A szöcskék ellen most használt szer halakra és kétéltűekre kifejezetten veszélyes, ezért vízbe kerülésük nagyon komoly problémát okoz.

Veszélyesek lehetnek továbbá a hasznos ízeltlábú szervezetekre, védett területek közelében tehát alkalmazásuk kerülendő. Mindenképpen kerülendő a repülővel való kijuttatás, mivel így az elsodródást és a vizek szennyezését nem lehet elkerülni. További problémát jelenthet, hogy a méreganyag a táplálékláncon keresztül bekerülhet rovarevő madarak, mint például gólyák, fecskék szervezetébe is, amelyekre nézve ugyan nem halálos, de ez nem jelenti azt, hogy nem káros. Összességében a nagymértékű rovarirtószerezés komolyan károsíthatja a kaszálók, legelők életközösségeit, aminek távlatilag a mezőgazdaságra is negatív hatása lehet” – áll a levélben.

Nem „betolakodó”

A szakemberek a szerkesztőségünkbe elküldött levélben hangsúlyozzák azt is, hogy a Hargita megyében tömegesen megjelent szöcske nem egy invazív fajta, hanem őshonos errefelé. „A számos helyen tömeges megjelenésével pánikot keltő rovarfaj valójában egy nagy testű, Székelyföldön őshonos, sőt Európa jelentős részén is elterjedt, helyenként közönséges szöcskefaj (tehát nem sáska), a fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda). Egyike a legnagyobb testű rovarfajainknak, az üde rétek, kaszálók lakója, és lomha mozgásával, erős rágóival valóban néha kifejezetten ijesztőnek tűnhet. Három színváltozatát is meg lehet figyelni: a szinte teljesen barnás-feketés mellett zöldes fekete, illetve teljesen zöld egyedek is vannak.

Ez a faj a nem is olyan régmúltban dívó permetezéseknek köszönhetően mára már sokfelé megritkult Európában, és így több országban (Németország, Ausztria stb.) valamiféle védettséggel bír. Növényekkel és alkalomadtán rovarokkal egyaránt táplálkozik, de nem minősíthető kifejezetten konyhakerti vagy mezőgazdasági kártevőnek. A fogasfarkú szöcske székelyföldi jelenléte azt jelzi, hogy itt még mindig vannak gazdag, virágos kaszálók, ahol ez a faj is otthon érezheti magát, ellentétben az intenzívebb mezőgazdaság következtében szegényesebb biodiverzitású nyugati tájakkal, ahol ma már nagyon kis populációi maradtak fenn” – fogalmaznak a dr. Máthé István docens (Sapientia EMTE), dr. Markó Bálint docens (BBTE), prof. dr. Balogh Adalbert (Sapientia EMTE) rovarász szakemberek által írt levélben.

Ennek tartalmával egyetért, ezért aláírta dr. Hartel Tibor (docens, BBTE), dr. Keresztes Lujza (docens, BBTE), dr. László Zoltán (docens, BBTE), Papp Tamás (elnök, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület), dr. Urák István (docens, Sapientia EMTE), Vizauer Tibor Csaba (szakértő, Román Lepkészegyesület), dr. Ionuț Ștefan Iorgu (kutató, Grigore Antipa Természettudományi Múzeum) is.