A miniszterelnök szerint Romániának idén a GDP 6,2 százalékára rúgó hiánya lesz, ha nem hoz sürgős intézkedéseket.

– figyelmeztetett Ciolacu. Rámutatott, a legnagyobb kihívás az, hogy a korrekciókat a jelenleg 19 százalékos áfa emelése nélkül hajtsák végre. Hozzátette, az intézkedéscsomag nem tartalmaz új adókat, hanem

Emelések csak a jövedéki adónál és a természeti erőforrások haszonbérleti díjánál várhatók.

Ciolacu is elismerte, hogy a 2023-as állami költségvetés tervezésénél túlbecsülték a bevételek növekedési ütemét: ezek a tervezett 14 százalékhoz képest csak 11 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A kormányfő szerint ezért nem az akkori PSD-s pénzügyminiszter a felelős, hanem a lakossági fogyasztás és az ipari termelés visszaesése miatt következett be.

korábban írtuk

A polgármester szerint gyilkosság, amit Bukarestben terveznek

„Lakatot tehetünk minden kulturális és sportintézményünkre és programra, amely Csíkszereda város életnek a sava-borsát adta” – mondta Korodi Attila városvezető arra a kormányrendelet-tervezetre reagálva, amely a közigazgatásban hozna megszorításokat.

A miniszterelnök elmondta, augusztus végéig mindenképpen meg kell állapodniuk az Európai Bizottsággal egy új, vállalható költségvetési hiánycélról, oly módon, hogy az ország lehívhassa a számára elkülönített európai uniós forrásokat.

Előzmények

Múlt héten egyidejű Facebook-bejegyzésben jelentette be Marcel Ciolacu szociáldemokrata és Nicolae Ciuca liberális pártelnök, hogy a koalíciós pártok megállapodtak az állami kiadások lefaragásáról és a bevételek növeléséről. A takarékossági intézkedések közül

• 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását,

• az „indokolatlan” pótlékok eltörlését,

• valamint intézmények összevonását és felszámolását emelték ki.

A kiadások csökkentésével az év végéig mintegy hatmilliárd lejes (473 milliárd forint) megtakarítást akarnak elérni. Ugyanilyen mértékben tervezik növelni a költségvetési bevételeket is.

korábban írtuk

Eleven húsba vágnak a kormány költséglefaragási tervei

A megüresedett állások megszüntetését tartják a legaggasztóbb problémának a kormány által tervezett intézkedések közül az általunk megkérdezett megyei szakhatóságok vezetői.

A bejelentett reformcsomag azonban tiltakozást váltott ki minden érintett szektor – az adókedvezmények megvonását kifogásoló IT-szektor és az építőipar, valamint az intézményösszevonások és a létszámstop ellen tiltakozó kulturális szféra és az igazságszolgáltatás – részéről,

Az ország több mint 37 milliárd lejes deficittel zárta az első fél évet, ami a GDP 2,34 százalékát teszi ki. Mindeközben a 2024-es horizonton már felsejlik az önkormányzati, a parlamenti, az EP- és elnökválasztás.