Lassú a folyamat, mégis van értelme a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemnek

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:29

Kétszer több gólt dobtak a görögök, mint a román vízipólósok

23:18

Elmaradt az éremszerzés, olimpiai negyedik a magyar párbajtőröző

22:09

Most nem remegett a kéz, visszavágott a franciáknak a magyar válogatott

20:54

Elmondjuk, hogy mi a teendő, ha közúton vadállatgázolás történik

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szakadékba zuhant egy autó a Nyergestetőn, egy személy életét vesztette

Teherautó és személygépkocsi ütközött, két ember meghalt

Mindeközben Tusványoson leszakadt az ég

Második égszakadás pár óra alatt Tusványoson – fotók

Eddig tartott a kétnyelvűség: román nyelvűre cserélték a táblát

Mit hoznak magukkal Európába a bevándorlók? Nem sok jót

Ennyi maradt Tîrnoveanunak – magányos táblás demonstráció Tusványoson

A telephely nem készül el idén, de az új buszok elindulnak

Donald Trumppal szolidarizáltak a 33. Tusványos megnyitóján

Lassú a folyamat, mégis van értelme a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemnek

Élményekről, tapasztalatszerzésről és tanulásról is szólt a program

Fotó: Madár Júlia

Külsőségek tekintetében talán nem mutat sokat, a cél szempontjából viszont annál fontosabb az olyan típusú munka, amely az iskolai lemorzsolódással küszködő tanulók felzárkóztatására fókuszál – ilyen volt az a program, amelyben több mint 700 veszélyeztetett tanuló és 120 speciális nevelést igénylő iskolás vett részt.

Farkas Orsolya

2024. január 11., 19:572024. január 11., 19:57

2024. január 13., 11:142024. január 13., 11:14

Több mint 700, lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló és 120 speciális nevelést igénylő iskolás vett részt a Norvég Alapból finanszírozott hároméves programban, amely során általános iskolás diákok beilleszkedését és oktatásban való részvételét ösztönözték. A tapasztalatokról és eredményekről Kovászna, Hargita és Vráncsa megyei tanfelügyelők és pedagógusok beszéltek a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolában szerdán.

A Gyere iskolába! Változtasd meg a sorsod! elnevezésű projekt célja olyan tevékenységek kidolgozása és végrehajtása volt, amelyek növelik a gyerekek társadalmi beilleszkedését, valamint segítik az iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulókat Kovászna, Hargita és Vráncsa megye összesen 12 tanintézményében.

728 olyan 7 és 16 év közötti diák szerepelt a célcsoportban, akiket fenyegethet a lemorzsolódás, 20 híján mind vidéki környezetből.

A több mint 1,4 millió euró értékű projektben a gyerekek mellett 500 szülőt is bevontak különböző tájékoztató és tanácsadó programokba; 100 tanárnak biztosítottak képzést a korai iskolaelhagyásra összpontosítva. Továbbá 60 pedagógus részesült akkreditált tanfolyamban, amelynek központjában speciális nevelési igényű gyerekek integrációja állt, 50 oktató számára pedig szülői nevelési tanfolyamot biztosítottak. Végezetül 23 pedagógus vett részt a norvégiai partnerszervezettel folytatott tapasztalatcserén.

Kikre esett a választásuk?

A 2021 májusában kezdő programban résztvevő iskolákat hátrányos helyzetű térségekből választották ki a Kovászna Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont által végzett 2019-es kutatás alapján. Háromszéken Zágonbárkány és Kézdiszentlélek 51 diákja, Bardóc 116 iskolása és Bodzaforduló 71 tanulója nyert felvételt a programba.

Sok probléma, nehézség adódott, de minden megpróbáltatást kiálltunk, ezért köszönetet mondok mindenkinek, aki nap mint nap tett azért, hogy ma itt legyünk, a munka eredményei pedig szemmel láthatóak legyenek

– fogalmazott Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Mindhárom megyéből érkeztek tanügyben dolgozók

Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala

Hargita megyében Újszékely, Csíkszentdomokos és Nagygalambfalva iskoláit választották ki, összesen 214 diák vett részt a programban. Bálint Hajnal, a Nagygalambfalvi Általános Iskola igazgatója elmondta, a projekt a diákok javára szolgált azzal, hogy együtt tanulhattak, kérdezhettek, személyesen foglalkoztak velük, és a hosszított tanítási programot is megszokták. Kiemelte, hogy

a rutin kialakítása, az alapvető higiéniai szokások helyes kialakítása sokat nyomott a latban, és az sem elhanyagolandó, hogy a közös étkezésekkor sok gyermek új ízeket fedezhetett fel.

Ezzel szemben a szülőknek is előnye származott ebből, hiszen gyermekeik azóta jobban teljesítenek az iskolában, a viselkedésmintáik megváltoztak, ugyanakkor higiéniai eszközökkel és ruházattal segítették a család helyzetét.

A hároméves projekt keretében többek között megújították az Iskola az iskola után nevű programot; pszichopedagógiai tanácsadást nyújtottak a sajátos nevelést igénylő gyerekeknek; felelevenítették az Egészségnevelés című programot a 6-11 és 12-15 éves korosztály köreiben; iskolaelhagyás ellenes kampányt folytattak, és a szülőket is bevonták a lemorzsolódás elleni küzdelembe.

A 848 tanuló szükség esetén meleg ételt is kapott, higiéniai eszközöket osztottak ki közöttük, táborokat és kirándulásokat, valamint műhelymunkákat szerveztek számukra. A zárókonferencián minden projektfelelős, tanfelügyelő és pedagógus egyetértett abban, hogy az elmúlt három év eredményeket hozott, hiszen közelebb kerültek a közös célhoz: az iskola korai elhagyásának megfékezéséhez. Madár Júlia, Kovászna megye európai projektekért felelős tanfelügyelője különböző tevékenységekről megörökített fényképekkel színesítette a konferenciát.

Csíkszék Háromszék Udvarhelyszék