Kudarcok és sikertörténetek egyaránt vannak az online oktatásban

Maradtak még gondok, de vannak már jól működő pozitív példák is.

Áldás, hogy nincs egységesített platform

Nagyon sok szempontból tantárgy- és lehetőségfüggő az online, illetve hibrid oktatás, ezért nem lehet általánosítani, de a közbeszédben láthatóan inkább arra fókuszál mindenki, hogy mi nem működik, arról kevés szó esik – a médiában is –, hogy az oktatásban „ki hol állja meg nagyon vagányan interdiszciplinárisan vagy éppenséggel interaktívan a helyét” – vázolta a témával kapcsolatos meglátásait Ferencz-Salamon Alpár, a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének országos szakmai alelnöke és egyben a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója. Ő nagy hiányosságnak tartja, hogy

Hozzáfűzte viszont, hogy ez sem teljesen általános, ugyanis vannak olyan települések, ahol az önkormányzatok vásároltak vagy pályáztak eszközökre, és ez településenként is megkülönbözteti egymástól a tanintézeteket. „Ez olyan, mint a terem mérete: van, ahol akkora tantermek vannak, hogy harminc gyermeket be lehet ültetni egymástól két méteres távolságra, máshol ezt csak plexiüveggel vagy két váltásban tudják megoldani. (…) Az online oktatási lehetőségeket illetően azonban kérdés, hogy egy első osztályos gyereknek milyen online eszközzel lehet kézírást, szépírást tanítani. Vagy a művészeti líceumokban festészetet, kerámiát, szobrászatot.

– fogalmazott. Azt viszont egyáltalán nem tartja problémásnak, hogy országosan nincsenek egységesített oktatási platformok. „Romániában ez hála Istennek nincs. Az hiányozna még, hogy ezt is központosítsák. Az garantáltan nem magyar nyelvű, és gyengén összeállított lenne” – mondta, alátámasztva ezt azzal a tapasztalattal, hogy

Ők egyébként a Google oktatási csomagokat használják az online és hibrid tanórák lebonyolítására, és messzemenően jól tudják alkalmazni a gyakorlatban. A pedagógia egy szabad szakma – mondta –, és a pedagógusokra rá kell bízni a választást, előtte viszont fel kellene készíteni rá és biztosítani a szükséges feltételeket, hogy tudjanak eredményesen dolgozni.

– beszélt az általuk alkalmazott gyakorlatról a tanintézet vezetője. Megjegyezte, utólag kaptak táblagépeket a tanfelügyelőségtől, hogy azokban a családokban, ahol csak telefonnal rendelkeznek, a gyerekek kaphassanak eszközt az online tanórák követésére. Az említett körülmények ellenére nem érte felkészületlenül a tantestületet az online oktatára való áttérés, ugyanis az előző tanév második felében volt alkalmuk tapasztalatokat szerezni arról, volt azonban még az idei tanévben is olyan pedagógus, aki számára engedélyezték a kevesebb digitális készséget igénylő messenger-csoportok használatát. Az iskola tantestülete egyébként már a jelenléti oktatás idején is közvetíti laptoppal és webkamerával a tanórákat a hiányzó gyerekeknek, de a tanintézet igazgatója azon a véleményen van, hogy

Valódi tanórák virtuálisan

Mára egy sikertörténetté vált az online és hibrid oktatás a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnáziumban. Szerencsés helyzetben van a tanintézet, ugyanis

Ahhoz viszont, hogy egy jól működő, egységes távoktatási rendszert fel tudtak állítani – amire egyébként már a tanév első hetében át kellett álljanak –, szükség volt a tanintézet aligazgatójára is, aki a speciális órarendet kidolgozta, illetve egy jó rendszergazdára is, aki teljesen átlátja a digitális rendszert – mondta el lapunknak Már István, a főgimnázium igazgatója. Hallotta, hogy sajnos egyes iskolákban az eszközhiány miatt csak tananyagot küldenek a diákoknak, amire valamilyen visszajelzést várnak, de szerinte ez kevés. Ők speciális órarendet készítettek, tehát

– a gyerekeket is arra kérték, hogy kapcsolják be készülékük kameráját, hogy minél közvetlenebb legyen a távoktatás –, és annyira figyeltek a részletekre, hogy a virtuális osztálytermek elnevezése is egységes az online Google-platformban – tudtuk meg Már Istvántól. Utóbbira nagy szükség is van, hiszen amikor a tanintézet teljesen át kellett álljon az online oktatásra,

Az átláthatóságra pedig azért is szükség volt, hogy a tanintézet vezetője számára az órarendek alapján követhetővé váljon az oktatás. Már István maga is belépett ugyanis a virtuális tanórákra, amiről utólag mindig szólt az adott pedagógusnak, illetve gratulált is nekik, ha jó oktatási módszereket látott. Olyat egy alakalommal sem tapasztalt, hogy az óra ne lett volna megtartva, és mint mondta, a szülők visszajelzései szerint sem voltak gondok a távoktatással. Ők egyébként már

Az előző tanévben húsz laptopot kölcsönöztek ki, az idei tanév elején viszont már csak alig több mint tízet – úgy látja, időközben a szülők is felkészültebbekké váltak az online oktatásra.

„Én még mindig nem mondom azt, hogy hatékonyabb lenne, mint a megszokott oktatás, mert messze van attól.

– mondta. Már István egyébként – több kollégájához hasonlóan – a hibrid oktatást még nehezebbnek tartja, mint a teljesen online-t, mivel azokon a tanórákon párhuzamosan kétfelé kell figyeljenek a pedagógusok: a jelen lévő gyerekekre, illetve a tanórát otthonról követő diákokra is.

Lassan felzárkóznak az iskolák

A technikai feltételektől függően, de mindenhol működik az online és hibrid oktatás: néhány helyen meg tudják oldani, hogy „élő adásban„ folyjanak a tanórák, máshol délután pótolják online a jelenléti oktatást – számolt be az online és hibrid oktatással kapcsolatos általános tapasztalatokról lapunknak Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője. Elmondta, nagyon fejlett digitális eszközökre lenne szükség ahhoz, hogy az osztálytermekben zajló tanórát élőben lehessen közvetíteni az otthon tanuló diákoknak is úgy, hogy például a táblára írtak is jól látszódjanak.

– tájékoztatott a főtanfelügyelő. „Van, ahol az iskola saját erőforrásból pótolta ezt, tehát szép lassan felzárkózunk – legalábbis a minimális követelményeknek eleget teszünk” – fogalmazott. Azt azonban még a főtanfelügyelő is csak költői kérdésként értékeli, hogy pótolni tudja-e egy online tanóra a tantermi oktatást. Országszerte vannak olyan esetek, hogy egyes tanintézetekben nem tudják vagy nem akarják megtartani az online tanórákat – volt is erről nemrég egy videokonferenciája a főtanfelügyelőknek az oktatási tárcával –, Hargita megyében viszont nincs tudomása ilyen esetről – mondta kérdésünkre a főtanfelügyelő. Az online és hibrid tanórák megfelelő lebonyolítását az iskolaigazgatók kell ellenőrizzék, de a tanfelügyelőség is be fog szorítani valahogyan a szak- és tematikus ellenőrzések közé egy ilyen jellegű ellenőrzést, de az több hónapba fog telni, tekintve, hogy több mint négyszáz oktatási egység működik a megyében.

– mondta korábban lapunknak Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője, az RMPSZ székelyföldi területi alelnöke.

– magyarázta az oktatási szakember az oktatási minisztérium táblagépek beszerzésére irányuló programját hozva fel példaként, amely májusban kezdődött el, de az eszközök még mindig nem érkeztek meg a megyékbe. Utóbbiak az állami tartalékalapból is kaptak pénzeket eszközbeszerzésekre, de a több hónapig tartó közbeszerzési eljárások még csak nemrég kezdődtek el.