Közös probléma, közös megoldás? – vidéken is több százas lélekszámú roma közösségek élnek
Silány körülmények. A létminimum alatt él a roma közösségek jelentős része. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Engedély nélkül felépített házak, törvénytelen árambevezetés, átlagemberek számára érthetetlen és visszatetsző kultúra, és az ebből fakadó konfliktusok – a roma közösségek szinte mindenhol ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, a beilleszkedésük ritkán zökkenőmentes, és az önkormányzatok egyedül nem tudnak igazi változást biztosító intézkedéseket hozni. Az égető probléma pedig nem csak a városokban jellemző, a vidéki településeken is több százas lélekszámú roma közösségek élnek.
Iszlai Katalin
2021. január 24., 19:342021. január 24., 19:34
2021. január 24., 19:372021. január 24., 19:37
A csíksomlyói tűzvészt követően nagy hangsúlyt kaptak a városi, nagyrészt törvénytelenül kialakított, zsúfolt és embertelen körülmények között működő romatelepek. A probléma ugyanakkor nem csak a városokban van jelen, több vidéki településen szintén nagyszámú roma közösségek élnek, amelyek hasonló problémákkal küszködnek.
Az oktatás fontossága
Nehéz megbecsülni, pontosan mekkora lélekszámú roma közösség él Csíkkozmáson, mivel Szántó László polgármester elmondása szerint sokan csak rövidebb ideig tartózkodnak a településen, nagy az átjárás. Létezik ugyanakkor egy állandó közösség is, akik a helyi romatelepen élnek, ott 64 építményt tart nyilván az önkormányzat, amelyekben átlagosan 3-4 fő él, tehát összességében mintegy 250 fősre becsülik az állandó roma lakosságot.
– mutatott rá a községvezető.
Hozzátette: évek óta gondolkodnak azon, milyen megoldásokat tudnának találni a roma közösség felzárkóztatása érdekében. Meglátása szerint az egyetlen esélyük az oktatás ahhoz, hogy előre tudjanak lépni, ennek érdekében pedig a délelőtti iskola után délutáni foglalkozásokra is szükség lenne. „A romatelepeken szűkös hely áll a rendelkezésükre, ha több kisgyerek van, gondot jelent a tanulás megszervezése, ahogy az áram hiánya is.
A járvány előtt is csak hellyel-közzel jártak iskolába, hiszen ha a szülők elmentek több napra például erdei gyümölcsöt vagy gombát szedni, a gyerekeket is vitték magukkal, vagy ha külföldön vállaltak a munkát, és a nagyszülőkre maradt sok unoka, nem tudták rendszeresen iskolába járatni őket” – részletezte az egyik fő problémát Szántó.
Vannak konfliktusok
A polgármester a beilleszkedésükkel kapcsolatosan elmondta: a lakosság mindaddig, amíg nem történnek birtokháborítások, nincsenek szabadon a lovak, nem történnek törvénytelen kaszálások, lopások, megtűrik a roma közösséget, sőt, felkarolják, próbálják például napszámos munkára elhívni őket.
– sorolta Szántó. Arra is kitért, hogy szociális munkát végeznek, takarítják az utcákat, de nincs bennük az, hogy a tisztaságot meg is kell őrizni. „Ezekre a problémákra nehéz megoldást találni. Az önkormányzat szociális munkával próbálja rávezetni őket a tisztaság fontosságára. Emellett most, hogy az RMDSZ kormányra került,
Így akiknek igényük van rá, hozzá tudnának jutni a közszolgáltatásokhoz, ezzel emelve az életszínvonalukat. Nekünk, mint önkormányzatnak, meg van kötve a kezünk, és anyagi forrásaink nincsenek, a valódi változásokat hozó megoldásokat kormányprogramokként kellene lebonyolítani” – húzta alá a polgármester.
Lassú folyamat
A Csíkkozmásihoz képest még nagyobb lélekszámú roma közösség él a Kászoni-medencében, András Zoltán kászonaltízi polgármester szerint ugyanakkor üdvözölendő, hogy például a csíksomlyói közösséghez képest rendezettebb házakban élnek. Egy nagyobb romatelep található Kászonfeltízen, de emellett a község mind az öt falujában vannak kisebb közösségek. Ebben az esetben sem tudni pontosan, összesen mekkora a lélekszám, de a becslések szerint mintegy 400-ra tehető a romák száma a községben.
Ahogy minden erdőben van száraz fa, közöttük is található pár olyan család, amely a teljes közösség becsületét kockáztatja. A lakosok tudják, hogy kik a megbízhatóak, őket elhívják napszámos munkára. A kultúrájukból kifolyólag azonban gyakori a kiabálás, italfogyasztás, amelyek mind rontják a megítélésüket” – emelte ki a polgármester. Rámutatott:
„A szociális segély esetében például szigorúbban kellene szabályozni, hogy ki és mennyi időre részesüljön benne. Jelenleg ugyanis nem nehéz hozzájutni, de ha végül a nagy részét alkoholra fordítják, nem jelent valós segítséget” – nehezményezte András Zoltán, majd azt is elárulta, hogy szeretnének egy térkő-gyártó gépsort vásárolni idén, amely elsősorban a szociális munkát végzőknek adna egy másfajta munkát a megszokott utcaseprés mellett. Továbbá, ha majd térkövezésre kerülne sor, az egy szélesebb közösség számára biztosíthatna munkát a magyar és a roma lakosság számára egyaránt.
Jog mellett kötelesség
„Azt is szabályozni kellene, hogy ne a gyerekek jelentsék a megélhetési forrást egyes családok számára.
Ezért a törvényhozóknak jól bele kellene nyúlniuk az erre vonatkozó előírásokba. Mindenkinek joga van a családhoz, a gyermekhez, de kötelezettségeik is kellene legyenek. Az ilyen hátrányos helyzetű közösségek esetében ugyanis első helyen a jogok vannak, és a kötelezettségeket lazábban kezelik az előírások is” – tért ki egy fontos kérdésre a polgármester. Véleménye szerint a csíksomlyói eset nagyon jó példa arra a törvényhozóknak, hogy ha baj van, a közösség odaáll anélkül, hogy bármilyen nemzetiségi megbélyegzést venne figyelembe, viszont ez nem jelentheti azt, hogy az ilyen esetben lévőknek tovább nő a jogkörük bármilyen kötelezettség nélkül. „Amíg nem lesz drasztikusabb belenyúlva a törvénykezésbe a jog és a kötelesség társításával, mi több, a törvények lehetőséget adnak a hátrányos helyzetű csoportok számbeli növekedéséhez, egyre több probléma fog felmerülni a jövőben” – vetítette elő András Zoltán.
Közös megoldásra van szükség
A Kászonihoz hasonló lélekszámú roma közösség él Tusnádon is: a községközpontban és Újtusnádon szintén mintegy 400-ra tehető a számuk Molnár József polgármester becslése szerint. „Mind a két faluban egy-egy jelentős nagyságú tömbben élnek, mindkettőbe rendszeresen ki szoktam járni, ismerem őket, és ugyanazokat a problémákat tapasztalom, mint a környező településeken, ahol szintén nagyobb roma közösségek élnek. Ezek közé tartozik, hogy a villanyáram nem megfelelően van bevezetve, és törvénytelenül épített házakban élnek.
– vetette fel egy térségi megoldás lehetőségét a községvezető.
Hozzátette: az elmúlt évtizedekben folyamatosan hallani lehetett a felzárkóztatás fontosságáról, de senki sem mutatott utat arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene ezt megvalósítani. „Van szociális referensünk, roma felelősünk, mediátorunk, a megyei roma vezetőséggel tartjuk a kapcsolatot, odafigyelünk rájuk, de úgy gondolom, hogy többre van szükség, és a felzárkóztatási programot úgy kell elindítani, hogy abban mindenki partner legyen. A roma közösség is, akik a haszonélvezői lennének, és a község többi része is.
– hangsúlyozta Molnár József. Kérdésünkre azt is elárulta: nincsenek nagyobb konfliktusok a roma és a magyar közösség között a községben. Előbbiek közül többen külföldön dolgoznak, mások a mezőgazdaságban tevékenykedő falubelieknél kapnak munkát, tehát igyekeznek a szociális segélyen túl is bevételekhez jutni, illetve sokan nem is igénylik azt. „A gyerekek iskolába járnak, és az oktatás nagyon fontos tényező ebben a tekintetben, hiszen ezáltal láthatják, hogy másként is lehet, mint ahogy abban a közegben működnek a dolgok, amelybe beleszülettek” – zárta a polgármester.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Segítenek a levélszavazatok célba juttatásában Gyergyószékről
Meghosszabbított munkaprogrammal várja a gyergyószentmiklósi demokráciaközpont a magyarországi országgyűlési választásokon való résztvevők levélszavazatait, amelyeket eljuttatnak a csíkszeredai főkonzulátusra.
Segítenek a levélszavazatok célba juttatásában Gyergyószékről
Nobel-békedíjra jelölték Böjte Csabát
Nobel-békedíjra terjesztette fel Böjte Csaba ferences szerzetest Kásler Miklós, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.
Nobel-békedíjra jelölték Böjte Csabát
Lapozz élményt! – SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál
Seregszemlének és keresztmetszetnek szánják az első sepsiszentgyörgyi könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált annak megálmodói, a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai.
Lapozz élményt! – SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál
Medvecsapdával fogtak be egy nőstény medvét Parajdon – már szabadon is engedték
A napi szintű bejelentések és Ro-Alert vészjelzések után a parajdi sóbánya bejáratától nem messze, egy panzió udvarán fogta be saját készítésű csapdájával az egyik problémákat okozó medvét a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület.
Medvecsapdával fogtak be egy nőstény medvét Parajdon – már szabadon is engedték
Végleges ítéletek: jár az üdülési jegy ellenértéke a székelyudvarhelyi kórház munkatársainak
A Székelyudvarhelyi Városi Kórház alkalmazottainak a többsége esetében már kimondta a marosvásárhelyi táblabíróság, hogy a kórház ki kell utalja számukra a 2018-2020-as időszakra járó üdülési jegyek ellenértékét.
Végleges ítéletek: jár az üdülési jegy ellenértéke a székelyudvarhelyi kórház munkatársainak
Segítenek a gyergyóiaknak eljuttatni a szavazataikat a csíkszeredai főkonzulátusra
Szavazásra való részvételre buzdít Barti Tihamér a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke. A magyar országgyűlési választások napján, április harmadikán igény esetén buszjáratokat indít a Gyergyószentmiklósi RMDSZ Csíkszeredába.
Segítenek a gyergyóiaknak eljuttatni a szavazataikat a csíkszeredai főkonzulátusra
Nem lesz feltétel a csíkszeredai munkahely az ANL-tömbházlakások bérleti szerződésének meghosszabbításakor
Eltörlik a csíkszeredai munkahelyre vonatkozó kötelezettséget az ifjúsági tömbházlakások bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó feltételek közül. A jövőben az is elegendő lesz szerződéshosszabbításkor, ha csíkszeredai lakóhellyel rendelkezik az igénylő.
Így értékeli a POL meglátásait Székelyudvarhely polgármestere
A Szabad Emberek Pártjának (POL), a székelyudvarhelyi városvezetést értékelő dokumentuma kapcsán érintettként megkerestük Gálfi Árpád polgármestert, aki írásban értékelte lapunknak a frakció észrevételeit.
Így értékeli a POL meglátásait Székelyudvarhely polgármestere
„Feje tetejére állítják” Csíkszeredát a NyárON fesztiválon
„Négy napon át fejére állítjuk a várost jó értelemben” – hangzott el a Csíkszereda nyárindító fesztiváljának programjait ismertető sajtótájékoztatón szerdán. A június 9-12. között zajló eseménysorozat tíz helyszínen zajlik majd, közel 80 programponttal.
„Feje tetejére állítják” Csíkszeredát a NyárON fesztiválon
A POL gyenge 6-osra értékeli a székelyudvarhelyi városvezetés féléves munkáját
Követik a városvezetés fejlesztési projektjeinek alakulását – közölte a székelyudvarhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) frakciója szeptemberben. Akkor féléves határidőre szóló igénylistát is összeállítottak az általuk prioritásként kezelendő projektekről.
A POL gyenge 6-osra értékeli a székelyudvarhelyi városvezetés féléves munkáját
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
8 hozzászólás