Költségvetések innen és túl: ezek a székelyföldi városvezetők prioritásai

•  Fotó: Berkeczi Zsolt

Fotó: Berkeczi Zsolt

Marosvásárhelyen húsz évig tartó szabadrablás után kell működő- és fejlődőképessé tenni a várost, amelyben egyelőre még az előző városvezetés által elkönyvelt hulladékmennyiség felét sem találják. Csíkszeredának nagyon komoly versenyképességi deficitjei vannak a közterületek hiánya miatt, így, a probléma rendezéséig, a hargitai megyeközpontban stagnálás várható a nagy fejlesztéseket illetően. Sepsiszentgyörgynek jócskán vannak nagyberuházásai, a város polgármestere számára mégis egy fél átlagbérből megvalósított közösségi program a legkedvesebb, és a számháborúnál fontosabbnak tartja azt, hogy a lakosság érzi-e a fejlődést. Székelyudvarhely költségvetésében már kezd látszani az elmúlt négy évben lehívott EU-s pályázati finanszírozások eredménye, de a magas hivatali működési költség is.

Széchely István

2021. május 27., 22:062021. május 27., 22:06

2021. május 28., 12:302021. május 28., 12:30

„Nézzünk túl a kerítésen, avagy az újrakezdés költségvetései” címmel szervezett szakmai vitát a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete a Székelyhonnal közösen szerdán délután a Hargita Business Centerben, Székelyudvarhelyen.

A rendezvény témájaként a hat nagyobb székelyföldi város 2021-es költségvetéseknek a számokon túli világa kerül terítékre.

A találkozón Soós Zoltán, Marosvásárhely, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Korodi Attila, Csíkszereda, valamint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere vett részt. A beszélgetést Geréb László, az RMKT székelyudvarhelyi elnöke moderálta, miután vitaindítóként bemutatta a székelyföldi városok 2021-es költségvetéseinek az összehasonlító elemzését.

„Rendcsinálás” Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen az új városvezetés számára a jelenleg a „rendcsinálás” okozza a legnagyobb gondot, amint arról Soós Zoltán polgármester beszámolt:

„húsz év szabadrablás” után kell működő- és fejlődőképessé tegyék a várost.

Egy alig működő hivatali apparátust vettek át, amelyben nagyon sokan úgy gondolták, az a legbiztonságosabb, ha nem dolgoznak semmit, mert abból nem lehet baj. Ez miatt már megváltak hét korábbi igazgatótól, és további leváltások is lesznek. Az új városvezetés a mandátumot az adókérdések rendezésével kezdte, de nem korrekciókkal, módosításokkal, hanem az adó begyűjtésével, ugyanis

mint kiderült, a szemétszállítás esetében 2020 előtt ez nem történt meg, azaz a lakosságnak nagyjából a harmada az elmúlt hat évben egyáltalán nem fizetett a hulladékgazdálkodásért.

Az előző városvezetés részéről ez egy tudatos, populista gesztus volt, mint ahogyan az is, hogy az éves költségvetésből mintegy 2 millió eurót fordítottak különböző nyugdíjas segélyekre, hogy négyévente a szavazóurnákhoz csábítsák őket, de ezzel nagy károkat okoztak a városnak – mondta Soós Zoltán. Számításaik szerint

csak az, hogy korábban nem gyűjtötték be a hulladékgazdálkodási díjat, évente 18-20 millió eurós bevételkiesést jelentett a városnak.

•  Fotó: Berkeczi Zsolt Galéria

Fotó: Berkeczi Zsolt

A korábbi káros gyakorlat megváltoztatása népszerűtlen lépésekre kényszeríti az új városvezetést, és az első mandátumát töltő polgármester szerint ez az utolsó év, amikor még meghozhatják ezeket a döntéseket, a következő évtől a fejlesztésekre kell koncentráljanak, ugyanis amellett, hogy el kell nyerjék a marosvásárhelyi románság bizalmát, a magyarságot is meg kell győzzék, akiknek egy része a korábbi polgármesterre szavazott a választásokon a különféle segélyek és kedvezmények miatt.

Mindeközben a korábbi városvezetés a mintegy 310-320 millió lejes helyi éves bevételeiből 70-80 millió lejt költött a szemétszállításra és télen a hóeltakarításra.

Idézet
Nyilván a reális költségek jóval alacsonyabbak, de így lehetett rettenetesen sokat lenyúlni, úgy, hogy ebben részben benne volt a városapparátus is, hiszen a felügyelők, akik jóváírták a mennyiségeket, le voltak fizetve. Az első nagy háborúnk innen indult.

Az felügyelők aláírták, hogy a második félévben Marosvásárhelyen begyűlt durván 50 ezer tonna szemét, azt mondtuk, jó, semmi gond, de megnézzük a szentpáli hulladéklerakót. Ott kiderült, hogy van 26 ezer tonna. Tehát volt 24 ezer tonna szemét, amiről ma sem tudjuk, hogy hol van. Azóta perben állunk a céggel” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a hulladékgazdálkodás közbeszerzési eljáráson való újraszervezése legalább fél, de akár egy évig is eltarthat. A szemétügy problémáját az is tetézi, hogy

Marosvásárhelyen a szelektív szemétgyűjtés aránya gyakorlatilag nulla, amely miatt már bírságot is kapott a város, emellett pedig még egy tízmillió eurós adósságot is örököltek az előző városvezetéstől.

•  Fotó: Berkeczi Zsolt Galéria

Fotó: Berkeczi Zsolt

Lecserélik az elavult buszparkot

A fejlesztések közül a közúti infrastruktúra és a közszállítás fejlesztését tartja a legfontosabb Marosvásárhely polgármestere.

Lecserélik a tömegközlekedésre használt 85 elavult buszt 118 új járműre, nagyjából egyenlő arányban elektromos, hibrid meghajtású és korszerű dízel buszokra

– mondta el Soós Zoltán. A városi terelőút ügyében már szerződést kötöttek a fejlesztési minisztériummal, hat útszakasznak a tervezése már elkezdődött, ez összesen mintegy 12 kilométer hosszú, a városhatárokon belül lévő útfelületet jelent.

Nyolc parkolóháznak készülnek már az előtanulmányai, ebből négyet saját bevételeiből építene fel a városvezetés, a másik négyet pedig magántőke bevonásával vagy valamelyik, a város által kezelt részvénytársaság, bankkölcsönből.

Szeretnék ugyanakkor növelni a nagyvállalatok jelenlétét is a városban, főként gyógyszergyártó vállalatokkal tárgyalnak ez ügyben – mondta Soós Zoltán.

„A közpénznek nem a kincstárban van a helye”

A Geréb László által bemutatott költségvetési elemzésben szó volt a költségvetési megtakarításokról is, azaz arról, hogy egyes önkormányzatok mennyi pénzt tudtak átvinni egyik évből a másikba. Ennek a megítélésével kapcsolatos meglátásairól beszélt elsőként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Elmondta:

nem az a jól működő önkormányzat ismérve, hogy nagy összeget visz át a következő évbe, hiszen ez azt jelzi, hogy a tervezett beruházások egy részét nem tudták kivitelezni.

„Én mindig arra törekedtem, hogy év végén nulla lej legyen a kasszában. Azt hiszem, hogy a közpénznek nem a kincstárban van a helye, hanem a gazdaságban, a beruházásokban, az emberekben, a programokban, és így tovább.

Idézet
Gyakorlatilag az elmúlt 13 évben soha nem fordult elő Sepsiszentgyörgyön, hogy egymillió lejnyi összeg legyen a város kasszájában év végén. Én attól mindig rosszul aludtam, ha pénz volt a kincstárban

– fogalmazott Antal Árpád. A hitelfelvételt illetően is a pénz körforgásában hisz: amikor válság van, akkor hitelt kell felvenni, amikor jól megy a gazdaság, akkor pedig törleszteni.

•  Fotó: Berkeczi Zsolt Galéria

Fotó: Berkeczi Zsolt

Szüksége van a városnak ezekre a pénzekre a fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészek finanszírozására, illetve betolják ezt a gazdaságba, ezáltal új munkahelyek jönnek létre, versenyképesebb bérekkel, tehát a fejlődést szolgálják. Sepsiszentgyörgy polgármestere arról is beszélt, hogy

fontosak ugyan a reformok, a nagy beruházások, épületfelújítások, szigetelések, ő mégis szerethetőbbnek tart egy olyan közösségi projektet, mint amilyen a napokban elindult sepsiszentgyörgyi Lábbusz program, amelyben felnőttek kísérnek iskolába gyerekeket.

A program összköltségvetése mindössze 1240 lej. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint rendkívül fontos az, hogy a város lakói elégedettek legyenek, és ők maguk is érezzék a fejlődést, ne csak halljanak róla, hogy vannak.

A szakapparátusokat össze kell kapcsolni

Úgy véli, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak nem versenyezniük kell egymással, hanem összekapcsolni a szakapparátusukat, hiszen a céljaik azonosak és ez mindannyiuk javát szolgálná. Ha mégis összehasonlításra kerülnek, például a hivatali működési költségek esetében, akkor viszont fontos megvizsgálni, hogy milyen a kiszervezett munkák aránya, hiszen például

hiába tűnik úgy, hogy Sepsiszentgyörgyön nagyon olcsó a hivatal működtetése, mert valójában sok céget foglalkoztatnak, azoknál az önkormányzatoknál viszont, ahol hivatali alkalmazottak végzik el ezt a munkát, ott a hivatal működési költségeinél jelennek meg ezek a kiadások.

Hasonló a helyzet a beruházásokkal esetében végzett összehasonlítás esetében is, ugyanis számos nagy értékű pályázati összeg nem megy át a helyi költségvetésen, így nem is jelenik meg abban, eltorzítva az adatokat.

•  Fotó: Berkeczi Zsolt Galéria

Fotó: Berkeczi Zsolt

Moderátori kérdésre válaszolva Antal Árpád elmondta, nem tud kiemelni egy olyan projektet a város 2021-es költségvetéséből, amit a legfontosabbnak tart, de azt tűzön-vízen át el akarja érni, hogy

a 2014-2020-as európai uniós pályázati ciklusban elnyert minden pályázatuk esetében legyen meg idén a kivitelezési szerződés, illetve azt is, hogy a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklus különböző programjaira tudják előkészíteni a terveket.

Csíkszeredának nincsenek belterületei

Csíkszereda új polgármestere, Korodi Attila számára az elmúlt hat hónap azt mutatta meg, hogy a látszólag jó irány ellenére nagyon komoly versenyképességi deficitjei vannak Csíkszeredának, ami a magánszférában és a közszférában egyaránt megjelenik. A problémákat ő hard és soft ügyekre osztja. Előbbi kategóriába tartozik az, hogy

a város nagyon be van szorulva egy nagyon merev beltelkes rendszerbe: nincsenek közterületeik, ahová tömbházakat, inkubátorházat vagy akár egy bölcsődét építsenek, így inkább az okoz fejtörést a városvezetés számára, hogy miként tudnak érvényesülni a következő EU-s pályázati ciklusban.

„Rájöttünk, hogy hat stratégiai ipari és lakóövezeti zónára nincs területrendezési terv, hogy ez egy szélmalomharc évek óta. Amikor a városnak a jelenlegi felületének – ami kültelek-beltelek határt jelent – a 60 százalékára mi PUZ-t (zonális rendezési tervet) kell készítsünk, akkor az azt jelenti, hogy óriási bajok vannak. Szakadékból indulunk, és ez hatalmas gond.

Idézet
Olyan lényegi kérdések, amelyek esetleg a személyi jövedelemadó növekedésével foglalkoznának, hány új vállalkozás indult be, ez mennyi új munkahelyet jelent, mennyi adótöbblet jön be visszaosztva a kormányalapból, vagy hogyan lehet újragondolni az ipari zónákat, bővíteni a lakhatási felületeket, erre semmi stratégia nem létezett

– fogalmazott Korodi Attila, megjegyezve, hogy még a központi zónára sincs rendezési tervük. Elmondta, két évig még radikális, új lépéseket előkészítő döntések nem lesznek Csíkszeredában –

telekvásárlási, illetve olyan területrendezési folyamatok előtt állnak, amelyek teljesen igénybe veszik majd a hivatalt.

A költségvetési elemzés adataira apropózva elmondta, éppen azért nőnek a hivatal működési költségei, mert a felsorolt problémák megoldása érdekében növelni kell az érintett hivatali osztályok kapacitását. Gazdaságfejlesztő osztályt is létrehoztak a csíkszeredai városházán, ugyanis a polgármester szerint a megyeszékhely túlságosan belekényelmesedett a közhivatalnoki berendezkedésbe.

•  Fotó: Berkeczi Zsolt Galéria

Fotó: Berkeczi Zsolt

„A város életét is működtetni kell”

Idén kultúrára, sportra több pénzt költ a városvezetés, mint tavaly, az oktatás esetében sem csak a beruházásokra fordítanak pénzt.

Idézet
Az élet nem állhat meg ott, hogy leaszfaltozunk egy utcát. Azt gondolom, hogy a fejlesztések közben, amelyek egyértelműen külső forrásbevonással kell működjenek, a város életét is rugalmasan működtetni kell

– fogalmazott a csíkszeredai városvezető.

A fontosabb projekteket illetően Korodi elmondta, a csíkszeredai városvezetés is tervez terelőutakat, de olyan nyomvonalakban gondolkodnak, amelyek nem csak a várost, hanem több falut is kikerülnek. Ezek közé sorolta a harmadik, időseknek szánt nappali foglalkoztató központot is, a jelenleg zajló iskolafelújítások befejezését, hogy újakba tudjanak kezdeni, illetve azt is fontosnak tartja, hogy idén tudják elindítani az önkormányzat nagy digitális platformjának a kiépítését célzó közbeszerzési eljárást. Legalább két zonális rendezési terv elkészítését is szeretnék befejezni idén.

Tizenöt sikeres EU-s pályázat

Székelyudvarhelynek sikerül az elmúlt négy évben tizenöt EU-s pályázati finanszírozást elnyernie, de – amint azt az először 2016-ban megválasztott Gálfi Árpád polgármester kiemelte –, akkor azzal kezdték a munkát, hogy megnézték, milyen lehetőségeik maradtak még a 2013-ban elkezdődött EU-s pályázati ciklusban.

Akadályt jelentettek ugyanakkor a város rendezetlen vagyoni kérdései is – utak, járdák, középületek telekkönyvezése –, amelyeket menet közben próbáltak megoldani.

„Ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy sikerült az elmúlt négy évben tizenöt EU-s pályázati finanszírozást lehívni Székelyudvarhelyre. Ez összesen 30 millió eurós pályázati forrást jelent” – fogalmazott.

A hulladékgazdálkodás, illetve vízszolgáltatás esetében olyan stratégiai döntéseket tudott hozni a városvezetés, amelyek nem csak a város, hanem Udvarhelyszék érdekeit szolgálják. Gálfi Árpád szerint a „rendcsinálásban” őt Soós Zoltánhoz hasonlítják, de meggyőződése, hogy mindezt a közösség érdekében teszi ő és a városvezetés.

•  Fotó: Berkeczi Zsolt Galéria

Fotó: Berkeczi Zsolt

A Geréb László által bemutatott költségvetési elemzést illetően elismerte, hogy

valóban magasak Székelyudvarhelyen a hivatal működési költségei, hangsúlyozta viszont, hogy ennek az is az oka, hogy a több, mint negyven külsős szerződést megszüntették, és azoknak a munkáknak a nagy részét már hivatali alkalmazottak végzik, aminek a költsége így átkerült a hivatal működési kiadásai közé.

Több nagyobb beruházás esetében pedig éppen fordított a helyzet, ugyanis a pályázati pénzek nem mennek át a költségvetésen, így nem is jelennek meg ezek az összegek a tervezett fejlesztésekre szánt költség közt.

A fejlesztéseknél maradva elmondta, a székelyudvarhelyi terelőútnak meghatározták már a nyomvonalát a város adminisztratív határterülete mentén, az előtanulmányt már elkészítették és a nyomvonal mentén fekvő területek tulajdonosait is beazonosították, már csak a finanszírozás hiányzik, de bízik benne, hogy találnak forrást a beruházásra.

•  Fotó: Berkeczi Zsolt Galéria

Fotó: Berkeczi Zsolt

Foglalkoznak ugyanakkor a másik, Székelyudvarhely csíkszeredai kijáratától a város segesvári kijárata irányában tervezett terelőút ügyével is – mondta a polgármester.

A 2021-2027-es EU-s pályázati ciklusban a székelyudvarhelyi városvezetés számára elsődleges prioritás a parkolóház-építésekre és a közszállítás fejlesztésére történő pénzlehívások.

Az idénre tervezett beruházások közül Gálfi Árpád sem tudott egy legfontosabbat kiemelni, hosszabb távon viszont a Harvíz Rt.-vel közös, 30 millió euró értékű beruházást nevezte a legfontosabbnak, illetve a villanyvezetékek földbe helyezését és a közvilágítás fejlesztését.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van

Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest
2025. július 11., péntek

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.

Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.
2025. július 11., péntek

Nacsa Lőrinc: elérhető a Határtalanul program legújabb pályázati kiírása

Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.

Nacsa Lőrinc: elérhető a Határtalanul program legújabb pályázati kiírása
2025. július 11., péntek

Saját tenyésztésű bárányhúst ettek, lépfenével kerültek kórházba

Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.

Saját tenyésztésű bárányhúst ettek, lépfenével kerültek kórházba
2025. július 11., péntek

Nicușor Dan: Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához

Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.

Nicușor Dan: Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához
2025. július 11., péntek

Erdélyi önkéntes tűzoltók is segítettek a viharkárok eltakarításában Magyarországon

Nyárádszeredai önkéntes tűzoltók is segítséget nyújtottak Magyarországon, miután orkán erejű vihar vonult végig számos településen és jelentős károkat okozott.

Erdélyi önkéntes tűzoltók is segítettek a viharkárok eltakarításában Magyarországon
2025. július 11., péntek

Több csíkszeredai utcában is áramkimaradással indult a nap

Csíkszereda jelentős részében áramszünetre ébredt a lakosság pénteken.

Több csíkszeredai utcában is áramkimaradással indult a nap
2025. július 11., péntek

Hogyan hat a lakosságra az áram drágulása és mit tehetünk ellene?

2025. július 1-jétől Romániában megszűnt a villamos energia árának állami korlátozása, amely az áram drágulását eredményezi.

Hogyan hat a lakosságra az áram drágulása és mit tehetünk ellene?
2025. július 10., csütörtök

Maláriával diagnosztizáltak egy férfit, aki nem járt mostanában külföldön

Maláriával diagnosztizáltak egy bukaresti férfit – közölte csütörtökön az egészségügyi minisztérium.

Maláriával diagnosztizáltak egy férfit, aki nem járt mostanában külföldön