Költségvetések innen és túl: ezek a székelyföldi városvezetők prioritásai

A találkozón Soós Zoltán, Marosvásárhely, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Korodi Attila, Csíkszereda, valamint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere vett részt. A beszélgetést Geréb László, az RMKT székelyudvarhelyi elnöke moderálta, miután vitaindítóként bemutatta a székelyföldi városok 2021-es költségvetéseinek az összehasonlító elemzését.

„Rendcsinálás” Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen az új városvezetés számára a jelenleg a „rendcsinálás” okozza a legnagyobb gondot, amint arról Soós Zoltán polgármester beszámolt:

Egy alig működő hivatali apparátust vettek át, amelyben nagyon sokan úgy gondolták, az a legbiztonságosabb, ha nem dolgoznak semmit, mert abból nem lehet baj. Ez miatt már megváltak hét korábbi igazgatótól, és további leváltások is lesznek. Az új városvezetés a mandátumot az adókérdések rendezésével kezdte, de nem korrekciókkal, módosításokkal, hanem az adó begyűjtésével, ugyanis

Az előző városvezetés részéről ez egy tudatos, populista gesztus volt, mint ahogyan az is, hogy az éves költségvetésből mintegy 2 millió eurót fordítottak különböző nyugdíjas segélyekre, hogy négyévente a szavazóurnákhoz csábítsák őket, de ezzel nagy károkat okoztak a városnak – mondta Soós Zoltán. Számításaik szerint

Az felügyelők aláírták, hogy a második félévben Marosvásárhelyen begyűlt durván 50 ezer tonna szemét, azt mondtuk, jó, semmi gond, de megnézzük a szentpáli hulladéklerakót. Ott kiderült, hogy van 26 ezer tonna. Tehát volt 24 ezer tonna szemét, amiről ma sem tudjuk, hogy hol van. Azóta perben állunk a céggel” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a hulladékgazdálkodás közbeszerzési eljáráson való újraszervezése legalább fél, de akár egy évig is eltarthat. A szemétügy problémáját az is tetézi, hogy

– mondta el Soós Zoltán. A városi terelőút ügyében már szerződést kötöttek a fejlesztési minisztériummal, hat útszakasznak a tervezése már elkezdődött, ez összesen mintegy 12 kilométer hosszú, a városhatárokon belül lévő útfelületet jelent.

Szeretnék ugyanakkor növelni a nagyvállalatok jelenlétét is a városban, főként gyógyszergyártó vállalatokkal tárgyalnak ez ügyben – mondta Soós Zoltán.

„A közpénznek nem a kincstárban van a helye”

A Geréb László által bemutatott költségvetési elemzésben szó volt a költségvetési megtakarításokról is, azaz arról, hogy egyes önkormányzatok mennyi pénzt tudtak átvinni egyik évből a másikba. Ennek a megítélésével kapcsolatos meglátásairól beszélt elsőként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Elmondta:

„Én mindig arra törekedtem, hogy év végén nulla lej legyen a kasszában. Azt hiszem, hogy a közpénznek nem a kincstárban van a helye, hanem a gazdaságban, a beruházásokban, az emberekben, a programokban, és így tovább.

– fogalmazott Antal Árpád. A hitelfelvételt illetően is a pénz körforgásában hisz: amikor válság van, akkor hitelt kell felvenni, amikor jól megy a gazdaság, akkor pedig törleszteni.

A program összköltségvetése mindössze 1240 lej. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint rendkívül fontos az, hogy a város lakói elégedettek legyenek, és ők maguk is érezzék a fejlődést, ne csak halljanak róla, hogy vannak.

A szakapparátusokat össze kell kapcsolni

Úgy véli, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak nem versenyezniük kell egymással, hanem összekapcsolni a szakapparátusukat, hiszen a céljaik azonosak és ez mindannyiuk javát szolgálná. Ha mégis összehasonlításra kerülnek, például a hivatali működési költségek esetében, akkor viszont fontos megvizsgálni, hogy milyen a kiszervezett munkák aránya, hiszen például

Hasonló a helyzet a beruházásokkal esetében végzett összehasonlítás esetében is, ugyanis számos nagy értékű pályázati összeg nem megy át a helyi költségvetésen, így nem is jelenik meg abban, eltorzítva az adatokat.

Csíkszeredának nincsenek belterületei

Csíkszereda új polgármestere, Korodi Attila számára az elmúlt hat hónap azt mutatta meg, hogy a látszólag jó irány ellenére nagyon komoly versenyképességi deficitjei vannak Csíkszeredának, ami a magánszférában és a közszférában egyaránt megjelenik. A problémákat ő hard és soft ügyekre osztja. Előbbi kategóriába tartozik az, hogy

„Rájöttünk, hogy hat stratégiai ipari és lakóövezeti zónára nincs területrendezési terv, hogy ez egy szélmalomharc évek óta. Amikor a városnak a jelenlegi felületének – ami kültelek-beltelek határt jelent – a 60 százalékára mi PUZ-t (zonális rendezési tervet) kell készítsünk, akkor az azt jelenti, hogy óriási bajok vannak. Szakadékból indulunk, és ez hatalmas gond.

– fogalmazott Korodi Attila, megjegyezve, hogy még a központi zónára sincs rendezési tervük. Elmondta, két évig még radikális, új lépéseket előkészítő döntések nem lesznek Csíkszeredában –

A költségvetési elemzés adataira apropózva elmondta, éppen azért nőnek a hivatal működési költségei, mert a felsorolt problémák megoldása érdekében növelni kell az érintett hivatali osztályok kapacitását. Gazdaságfejlesztő osztályt is létrehoztak a csíkszeredai városházán, ugyanis a polgármester szerint a megyeszékhely túlságosan belekényelmesedett a közhivatalnoki berendezkedésbe.

– fogalmazott a csíkszeredai városvezető.

A fontosabb projekteket illetően Korodi elmondta, a csíkszeredai városvezetés is tervez terelőutakat, de olyan nyomvonalakban gondolkodnak, amelyek nem csak a várost, hanem több falut is kikerülnek. Ezek közé sorolta a harmadik, időseknek szánt nappali foglalkoztató központot is, a jelenleg zajló iskolafelújítások befejezését, hogy újakba tudjanak kezdeni, illetve azt is fontosnak tartja, hogy idén tudják elindítani az önkormányzat nagy digitális platformjának a kiépítését célzó közbeszerzési eljárást. Legalább két zonális rendezési terv elkészítését is szeretnék befejezni idén.

Tizenöt sikeres EU-s pályázat

Székelyudvarhelynek sikerül az elmúlt négy évben tizenöt EU-s pályázati finanszírozást elnyernie, de – amint azt az először 2016-ban megválasztott Gálfi Árpád polgármester kiemelte –, akkor azzal kezdték a munkát, hogy megnézték, milyen lehetőségeik maradtak még a 2013-ban elkezdődött EU-s pályázati ciklusban.

„Ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy sikerült az elmúlt négy évben tizenöt EU-s pályázati finanszírozást lehívni Székelyudvarhelyre. Ez összesen 30 millió eurós pályázati forrást jelent” – fogalmazott.

A hulladékgazdálkodás, illetve vízszolgáltatás esetében olyan stratégiai döntéseket tudott hozni a városvezetés, amelyek nem csak a város, hanem Udvarhelyszék érdekeit szolgálják. Gálfi Árpád szerint a „rendcsinálásban” őt Soós Zoltánhoz hasonlítják, de meggyőződése, hogy mindezt a közösség érdekében teszi ő és a városvezetés.

Több nagyobb beruházás esetében pedig éppen fordított a helyzet, ugyanis a pályázati pénzek nem mennek át a költségvetésen, így nem is jelennek meg ezek az összegek a tervezett fejlesztésekre szánt költség közt.

A fejlesztéseknél maradva elmondta, a székelyudvarhelyi terelőútnak meghatározták már a nyomvonalát a város adminisztratív határterülete mentén, az előtanulmányt már elkészítették és a nyomvonal mentén fekvő területek tulajdonosait is beazonosították, már csak a finanszírozás hiányzik, de bízik benne, hogy találnak forrást a beruházásra.

Az idénre tervezett beruházások közül Gálfi Árpád sem tudott egy legfontosabbat kiemelni, hosszabb távon viszont a Harvíz Rt.-vel közös, 30 millió euró értékű beruházást nevezte a legfontosabbnak, illetve a villanyvezetékek földbe helyezését és a közvilágítás fejlesztését.