Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:59

Csúszik a Fodor Sándor park felújítása Csíkszeredában

13:42

Kanadai légióssal bővült a Csíkszeredai Sportklub támadósora

13:30

Éremhalmozás a színJÁTÉKOKon: sok arannyal tértek haza a marosvásárhelyiek

12:41

Esőre és szélre van kilátás péntekig az ország nagy részén

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Nem vásárol Csíkszereda központi telket, másnak adták el

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Nem vásárol Csíkszereda központi telket, másnak adták el

Költségvetést módosítottak, szó esett a tervezett leépítésekről is Hargita Megye Tanácsánál

Ennyien kaptak különnyugdíjat augusztusban Romániában

A tanügyminiszter lemondását és a kormányintézkedés visszavonását követelik a tanügyi szakszervezetek

Klímaváltozás: a felmelegedés miatt gyorsabban nőnek a fák és falják a szén-dioxidot

Porzsolt Levente a erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok január végi konferenciáján

Fotó: Porzsolt Levente/Facebook

Románia erdői sokkal jobb állapotban vannak, mint más európai országok erdői, ahol a rossz döntések és a klímaváltozás sanyarú helyzetet okoztak. A hazai erdőgazdálkodási gyakorlat, amelyre a változásokkal szembeni ellenállás jellemző, éppen ezzel a sajátosságával kedvez az erdőknek. Minden viszonylagos, és saját helyzetünkre jó ránézni más országok perspektívájából, illetve európai felülnézetből is, derült ki a Porzsolt Leventével, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének társelnökével való beszélgetésből.

Bodor Tünde

2024. február 04., 21:112024. február 04., 21:11

2024. február 04., 21:132024. február 04., 21:13

Porzsolt Levente, aki jelenleg a zágoni magánerdészet vezetője, visszafogott, amikor a klímaváltozásról beszél, legalábbis úgy tűnik, hogy nem hajlandó pánikolni emiatt.

Egyrészt azért, mert

az Európai Unió a Föld összfelületéből mintegy 7 százalékot kitevő területével egymaga nem tudja megállítani a klímaváltozást, még ha elérné is a klímasemlegességet.

Másrészt – mint mondja –, a Föld éves átlaghőmérséklete több száz éves ciklusokban eddig is változott: ismeretes, hogy a földtörténetben a 15. század közepétől a 19. század elejéig tartó időszakot úgy tartják nyilván, mint a „a kis jégkorszak”, míg azt a középkori melegkorszak előzte meg. Azt Porzsolt is elismeri, hogy

most a felszálló ágon vagyunk, és az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsult a folyamat.

Fotó: Pinti Attila

Nem is várható, hogy a következő 100-150 évben változzon a helyzet, de „az erdőknek bizonyos mértékben jó, ha nő a szén-dixoxid mennyisége a levegőben: főleg a növekedés időszakában a fák nagy mennyiségű szén-dioxidot használnak fel, kötnek meg.

Tehát akkor teszünk jót a klímának, ha az erdőket a megfelelő mértékben gyérítjük, lehetőséget adva a növekedésre a fiatal fáknak, a kivágott famennyiséget (és a benne elraktározott szenet) pedig beépítjük bútorba, őrleménybe.

Továbbá az is cél, hogy olyan kazánokat használjunk, amelyek legalább 90 százalékban hasznosítják, elégetik a faanyagot.

Magyarországon hangsúlyozottan érezhető a klímaváltozás hatása, az éves átlaghőmérséklet-emelkedések és a hosszútávra (legalább 50 évre) való tervezés kényszere feladja a leckét az erdőgazdálkodóknak, ezért

muszáj elgondolkodniuk arról, milyen fajokat ültessenek ezután, melyek lehetnek életképesek.

Fotó: Pinti Attila

Ott ugyanis az Alföld és a Duna-Tisza közének egyes vidékein a folyóvizek leszabályozása miatt hangsúlyozott az elsivatagosodás, nehezebb az erdőgazdálkodás. Ezért már

kísérleteznek olyan őshonos fafajok meleg- és szárazságtűrő alfajainak telepítésével, amelyeknek szaporítóanyagát a Balkánról vagy Törökországból szerzik be.

Az már nálunk is tapasztalható a hegyvidéki zónákban, főleg a Déli- és Keleti Kárpátokban, hogy feljebb húzódik az erdőhatár, illetve egyes fajok élőhelyének határa:

a tölgy, a bükk, a fenyő egyre magasabbra terjeszkedik, de a klímaváltozás még nem nagyon foglalkoztatja a hazai erdészeti szakembereket, mert nem vitte rá őket a szükség

– mondja az interjúalany.

Fotó: Pinti Attila

„Nálunk kis mértékben tapasztalható ez a folyamat. Romániának az erdőgazdálkodása az elmúlt évtizedekben sokkal természetközelibb (volt), mint más országokban, ahol szinte kizárólagosan a gazdasági szempont érvényesült:

Németországban, Csehországban, Szlovákiában, ahol évtizedekig nagy mennyiségben ültettek gyorsan növő és hasznosítható lucfenyőt, hatalmas szúinvázióval szembesültek, amelynek eredménye többmillió köbméter kiszáradt fa. Most már ők is belátják, hogy ez nem jó megoldás”

– ecsetelte a negatív példát a szakember.

Ezzel szemben nálunk az őshonos vagy már jól alkalmazkodott fajokat szaporítják, ráadásul a hivatalosan kivágott famennyiség nem éri el a növekedés felét sem – tudtuk meg a némileg meglepő tényt. Számokban ez így néz ki, hogy

Romániában több mint 50 millió köbméter az erdők éves növekedése, a vágás pedig ezzel szemben 19-20 millió köbméter.

„A 70-es években felállítottak bizonyos növekedési táblázatokat fafajonként. A növekedés üteme mára felgyorsult, egyrészt mert hosszabb az éves ciklus (már nincsenek olyan hosszú és kemény teleink), másrészt mert több a szén-dioxid a légkörben. Többek között ezért is kedvező a mérleg nálunk.”

Porzsolt Levente szerint az erdész szakma konzervatív szakma:

ellenáll a gyors változásoknak, nehezen változtat és bizalmatlan az újításokkal szemben

– tudtuk meg a szakembertől, aki az innováció lehetőségét elsősorban a digitalizációban látja.

Fotó: Pinti Attila

Már most nagy segítség a gazdálkodóknak, hogy átláthatók, követhetők az adatok, a folyamatok, a famennyiségek szállítása (a SUMAL rendszerrel), ez a rendszer pedig csak fejlődni fog.

Ezenkívül az erdészeti genetika is szép jövőre számíthat, mert

mégiscsak kell foglalkozni azzal, hogy milyen génállományú fajokat kell telepíteni ahhoz, hogy 50 év múlva is életképes, gazdag erdeink legyenek

– vágott rendet az információk sűrűjében Porzsolt Levente.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék