Medvére figyelmeztető tábla. Egyre gyakoribb látvány a vadállat az ember lakta területeken. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A vadkárok témájában szerveztek szakmai kerekasztalt pénteken Csíkszeredában, a találkozó központi témái főleg a medvék által okozott problémák köré épültek. Szó esett többek között a vadgazdálkodásról, a kilövési kvótáról, a nagyvadak és emberek közötti konfliktusokról. Az előadások után kötetlen beszélgetésen ütköztették álláspontjaikat.
2017. július 16., 20:332017. július 16., 20:33
2017. július 17., 11:492017. július 17., 11:49
A Hargita Megye Tanácsa márványtermében megszervezett workshop kezdetén egy elemzést tekinthettek meg a résztvevők, amelyet a megyei tanács elemző csoportja készített. A diagramokkal szemléltetett adatokból kiderült, hogy
Emellett a káresetek bejelentésének számát is vizsgálták az elmúlt öt évben, e szerint 2014-ben jelentették a legtöbbet (szinte 250-et), idén az év első félévében pedig mintegy 80 vadkárbejelentést jegyeztek.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nyitóbeszédében kihangsúlyozta, hiányérzete van, ugyanis a pénteki már a hatodik találkozó volt a vadkárok témakörében,
Borboly szerint a témakör tárgyalását a jogi kérdések tisztázásánál kell kezdeni, és mint mondta, Romániában ennek alapja az alkotmány. „A 22-es és 32-es cikkelyekben az állam garanciát vállal az ember élethez való jogáért és testi épségének védelméért. Ez az alap, innen kell elindulni. Emellett együttműködésre kell bírni a különböző szereplőket, mint a vadászok és a természetvédők.
Emellett van a kérdésnek egy munkajogi oldala is, ugyanis a törvény tiltja az olyan munkások alkalmazását, akik nincsenek biztonságban.
– emelte ki Borboly.
Fotó: Pál Árpád
Ezt követően Fodor István, Sepsibodok polgármestere köszöntötte a résztvevőket, beszédében kihangsúlyozva, a medvekérdés Kovászna megyében is ugyanolyan problémákat szül, mint Hargita megyében.
A köszöntőbeszédek után a jelenlevők öt előadást hallgathattak meg, elsőként Csák László településfejlesztéssel foglalkozó közgazdász az európai uniós döntéshozatalról beszélt. „A ‘80-as ‘90-es évek elején azt látták az Európai Unióban, hogy az akkori tagállamok nem képesek a biodiverzitás témakörét egyedül megoldani. Ezért kezdeményezték a Natura 2000-es irányelv létrehozását, és ez az egységes európai szabályrendszer azóta is nagyon szigorú. Jelenleg minden európai uniós intézmény azt látja, hogy minden nagyon szép és jó a biodiverzitás szempontjából, hiszen egyre több a medve Hargita és Kovászna megyében, tehát működik az irányelv. Emellett azonban a brüsszeli elemzések is felhívják a figyelmet két aprócska dologra: az egyik az, hogy bár jól működik a biodiverzitási irányelv, azokat a személyeket, akiket ez érint, kártalanítás illeti meg az ezzel kapcsolatos többletteher miatt. Ez azonban nem működik.
– magyarázta Csák.
Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember elsősorban a medvekérdésben használt fogalmak tisztázását tartotta fontosnak. Mint mondta, ezeket gyakran rosszul használják, pedig óriási különbségek vannak a vadászok és a vadgazdák, illetve a vadászat és a vadgazdálkodás között. Mint mondta, a vadász vadászik, üldözőbe veszi a vadat azért, hogy szenvedélyből elejtse, ez tulajdonképpen egy hobbi. A vadászat tehát egy szabadidős tevékenység, amelyet olyanok művelnek, akiknek egyébként teljesen más a foglalkozásuk. Ezzel szemben egy bizonyos faj állományának kezelését, őrzését, védését és szabályozását a vadgazdák végzik.
A szakember továbbá a más országokban jelen lévő medvepopulációról is beszélt, rámutatva arra, hogy sok helyen kipusztult ez a faj, és ahol még jelen van, mint például Szlovákiában, Svédországban vagy Finnországban, mindenhol kilövési kvóta van érvényben annak ellenére, hogy jóval kisebb állományokról van szó, mint Romániában. Hozzátette, éppen ezért
Fotó: Pál Árpád
Farkas Attila vadgazdálkodási mérnök, a Soproni Egyetem gyergyószentmiklósi doktorandusza A Hargita megyei barnamedvekérdés reális vagy mesterségesen generált probléma? címmel tartott előadást. Mint mondta, nem lehet biztosra tudni, hogy hány medve él az országban, hiszen az állománybecslést sok minden befolyásolja.
Az eredményeket vadászterületenként felnőtt, fiatal és bocs korosztályokra bontva, illetve más egyéb kategóriák szerint osztályozva rögzítik. Ezek a megyei összesítések a környezetvédelmi ügynökségek szintjén történnek, majd az adatok átkerülnek az országos összesítésbe, és Farkas szerint itt kezdődnek a problémák, ugyanis
Hargita megyében 1575 nyilvántartott egyedszám van, és a megye összes (45) vadászterületén jelen van a barnamedve. Ezt az előadó térképen szemléltette, amelyből kiderült, hogy
Fotó: Pál Árpád
Farkas Attila előadásában arról is beszélt, hogy a negyvenötből 44 vadászterületen 2006 és 2016 között a barnamedvék száma növekvő tendenciát mutatott, és azokon a területeken történt nagyobb mértékű állománysűrűség növekedés, ahol korábban kevesebb egyed élt. A vizsgálatokból ugyanakkor kiderült, hogy az állatok elterjedési területe is növekszik, ami az előadó szerint érthető is, hiszen egy bizonyos terület csak egy bizonyos számú állományt képes eltartani, és ugyanott nem növekedhet a végtelenségig az egyedek száma. Szerinte
A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
A találkozón ezután Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Madártani Egyesület elnöke az Európai Medvefigyelő Napok megszervezésének lehetőségeiről és előnyeiről beszélt, Alexandru Gridan, a brassói erdészeti kutatóközpont munkatársa pedig arról, hogy tapasztalataik szerint
Az előadásokat követően Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere kisebb vitát robbantott ki azzal a kijelentésével, hogy ő
Fotó: Pál Árpád
A résztvevők közül a sepsikőröspataki Tamás Kincső is hangot adott véleményének a vita során. Mint mondta, nem tagja egyetlen zöldszervezetnek sem, de ebben a vitában az előtte szólóktól eltérően ő inkább a medvék pártját fogja. „Erdőn élek, a falutól egy kilométerre a medvék szomszédságában. A színvonalas előadásokban azonban nem hangzott el az, hogy a medve mindenevő. Amilyen képet kaptunk ma itt a medvéről, a szerint tehenet, juhot és kecskét eszik, illetve ezeket megsebesíti, továbbá lovat is eszik, és embert akar enni. A medve ezzel szemben mindenevő, nálunk például szedret eszik és a szomszéd méheire járt rá, amit bekerített villanypásztorral, és azóta nem megy oda. Európa más részein éppen azért hiányoznak a nagyvadak, mert kilőtték őket, és azért értékes a mi állományunk, mert itt még vannak. Akik a trófeavadászat ellen küzdenek, tulajdonképpen a kapitális hímek kilövése ellen küzdenek, hiszen mint tudjuk, nőstény medvét nem volt szabad kilőni, így a nagy hímeket vadászták és értékesítették tíztől harmincezer euróig. Így maradtak az anyamedvék és a fiatal bocsok, amelyek megszokták az ember közelségét, és kiszorultak az erdős területekről. Azok a kukázó példányok, amelyekre most kilövési engedélyt kapunk, valószínűleg trófeaként kevésbé hasznosíthatóak, illetve a vadásztársaságokra költségeket vonnak. A negatív szelekció tehát a vadállomány romlását és az emberközeli, túl bátor és túl vakmerő példányok elszaporodását eredményezte” – vonta le a következtetést Tamás Kincső.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában.
Újabb hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat tisztségéből felfüggesztett és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított alelnöke. Barti panasszal élt a döntés ellen, de ezt elutasították.
Ingyenesen tesz elérhetővé tíz filmet tíz napon át a Filmio, a magyar filmek streaming platformja a magyar film napja alkalmából – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.
Tanárnak lenni Romániában nem kis kihívás, ideje átgondolni, mitől van az, hogy az a pedagógus, aki kiválóan teljesít a katedrán, nem tud jó eredménnyel versenyvizsgázni. Jövőtől ezen változtatna a tanügyminiszter.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi eseménysorozatának részeként április 30-án, szerdán megtartják a fogyatékkal élők napját, melynek programjai több csíksomlyói helyszínen zajlanak majd.
Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.
A medvét le kellene venni a szigorúan védett fajok romániai listájáról – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy a közigazgatási bíróság felfüggessze vagy megsemmisítse az alkotmánybíróság határozatait.
Kigyulladt lakóházhoz riasztották a tűzoltókat Marosvásárhelyen péntekre virradóan.
Jelentős méhpusztulás történt a télen a méhészetekben, és egyelőre ennek még a pontos okait sem ismerik a méhészek. A jelenség egy, az ágazatot érintő általános problémára is rávilágít.
szóljon hozzá!