Kinek a felelőssége, hogy az utcákon sétálnak a medvék?

Medvére figyelmeztető tábla. Egyre gyakoribb látvány a vadállat az ember lakta területeken. Illusztráció •  Fotó: Pál Árpád

Medvére figyelmeztető tábla. Egyre gyakoribb látvány a vadállat az ember lakta területeken. Illusztráció

Fotó: Pál Árpád

A vadkárok témájában szerveztek szakmai kerekasztalt pénteken Csíkszeredában, a találkozó központi témái főleg a medvék által okozott problémák köré épültek. Szó esett többek között a vadgazdálkodásról, a kilövési kvótáról, a nagyvadak és emberek közötti konfliktusokról. Az előadások után kötetlen beszélgetésen ütköztették álláspontjaikat.

Iszlai Katalin

2017. július 16., 20:332017. július 16., 20:33

2017. július 17., 11:492017. július 17., 11:49

A Hargita Megye Tanácsa márványtermében megszervezett workshop kezdetén egy elemzést tekinthettek meg a résztvevők, amelyet a megyei tanács elemző csoportja készített. A diagramokkal szemléltetett adatokból kiderült, hogy

1575 nyilvántartott medve él Hargita megyében, miközben az optimális egyedszám csupán 600.

Emellett a káresetek bejelentésének számát is vizsgálták az elmúlt öt évben, e szerint 2014-ben jelentették a legtöbbet (szinte 250-et), idén az év első félévében pedig mintegy 80 vadkárbejelentést jegyeztek.

Az idei károk 70,73 százalékát medve, 12,2 százalékát farkas, 14,63 százalékát vaddisznó és szarvas, 2,44 százalékát pedig egyéb fajok okozták.

Mindennapos törvényszegés

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nyitóbeszédében kihangsúlyozta, hiányérzete van, ugyanis a pénteki már a hatodik találkozó volt a vadkárok témakörében,

az állatvédő és egyéb zöld szervezetek képviselői azonban csupán egyetlen alkalommal jelentek meg, és így nehéz párbeszédet kezdeményezni.

Borboly szerint a témakör tárgyalását a jogi kérdések tisztázásánál kell kezdeni, és mint mondta, Romániában ennek alapja az alkotmány. „A 22-es és 32-es cikkelyekben az állam garanciát vállal az ember élethez való jogáért és testi épségének védelméért. Ez az alap, innen kell elindulni. Emellett együttműködésre kell bírni a különböző szereplőket, mint a vadászok és a természetvédők.

Idézet
A vadgazdálkodás arról szól, és arról kell szóljon, hogy egy egészséges állatállomány legyen.

Emellett van a kérdésnek egy munkajogi oldala is, ugyanis a törvény tiltja az olyan munkások alkalmazását, akik nincsenek biztonságban.

Idézet
Büntetőjogilag tehát felelős minden állattartó gazda, aki a pásztorának nem tudja garantálni a biztonságot. Ilyen szempontból törvényt szegünk minden nap Hargita megyében”

– emelte ki Borboly.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Ezt követően Fodor István, Sepsibodok polgármestere köszöntötte a résztvevőket, beszédében kihangsúlyozva, a medvekérdés Kovászna megyében is ugyanolyan problémákat szül, mint Hargita megyében.

Egyre több a medve

A köszöntőbeszédek után a jelenlevők öt előadást hallgathattak meg, elsőként Csák László településfejlesztéssel foglalkozó közgazdász az európai uniós döntéshozatalról beszélt. „A ‘80-as ‘90-es évek elején azt látták az Európai Unióban, hogy az akkori tagállamok nem képesek a biodiverzitás témakörét egyedül megoldani. Ezért kezdeményezték a Natura 2000-es irányelv létrehozását, és ez az egységes európai szabályrendszer azóta is nagyon szigorú. Jelenleg minden európai uniós intézmény azt látja, hogy minden nagyon szép és jó a biodiverzitás szempontjából, hiszen egyre több a medve Hargita és Kovászna megyében, tehát működik az irányelv. Emellett azonban a brüsszeli elemzések is felhívják a figyelmet két aprócska dologra: az egyik az, hogy bár jól működik a biodiverzitási irányelv, azokat a személyeket, akiket ez érint, kártalanítás illeti meg az ezzel kapcsolatos többletteher miatt. Ez azonban nem működik.

Idézet
Mindenki örül annak, hogy nagyon sok a medve, de viszonylag kevés embert érint az ebből következő probléma, és ezeknek a személyeknek az ügyével nem foglalkozik senki. Brüsszelben is felfigyeltek arra, hogy a tagállamok nem fordítanak elegendő pénzt a vadkárok megtérítésére

– magyarázta Csák.

Állománycsökkentő gazdálkodás

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember elsősorban a medvekérdésben használt fogalmak tisztázását tartotta fontosnak. Mint mondta, ezeket gyakran rosszul használják, pedig óriási különbségek vannak a vadászok és a vadgazdák, illetve a vadászat és a vadgazdálkodás között. Mint mondta, a vadász vadászik, üldözőbe veszi a vadat azért, hogy szenvedélyből elejtse, ez tulajdonképpen egy hobbi. A vadászat tehát egy szabadidős tevékenység, amelyet olyanok művelnek, akiknek egyébként teljesen más a foglalkozásuk. Ezzel szemben egy bizonyos faj állományának kezelését, őrzését, védését és szabályozását a vadgazdák végzik.

Romániában 2220 vadászterület létezik, ezek vezetői a vadgazdák. A vadgazdálkodás a vadállatok élethelyének védelmét és a vadállomány mennyiségi és minőségi szabályozását jelenti.

A szakember továbbá a más országokban jelen lévő medvepopulációról is beszélt, rámutatva arra, hogy sok helyen kipusztult ez a faj, és ahol még jelen van, mint például Szlovákiában, Svédországban vagy Finnországban, mindenhol kilövési kvóta van érvényben annak ellenére, hogy jóval kisebb állományokról van szó, mint Romániában. Hozzátette, éppen ezért

állománycsökkentő gazdálkodást kell végezni, hiszen ha minden így marad, akkor öt év múlva 10 ezernél is több medve lesz az országban, tíz év múlva pedig 14 ezer.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Kozmetikázott számok

Farkas Attila vadgazdálkodási mérnök, a Soproni Egyetem gyergyószentmiklósi doktorandusza A Hargita megyei barnamedvekérdés reális vagy mesterségesen generált probléma? címmel tartott előadást. Mint mondta, nem lehet biztosra tudni, hogy hány medve él az országban, hiszen az állománybecslést sok minden befolyásolja.

Az egyedek beazonosítása hátrahagyott lábnyomok, közvetlen megfigyelés, vagy újabban vadkamerák fotó- és videofelvételei alapján történik. A bocsos anyamedvéket külön azonosítják, és az etetőhelyeket látogató hímek számát is rögzítik korcsoporttól függetlenül.

Az eredményeket vadászterületenként felnőtt, fiatal és bocs korosztályokra bontva, illetve más egyéb kategóriák szerint osztályozva rögzítik. Ezek a megyei összesítések a környezetvédelmi ügynökségek szintjén történnek, majd az adatok átkerülnek az országos összesítésbe, és Farkas szerint itt kezdődnek a problémák, ugyanis

az optimalizálások és kozmetikázások által végül a valósnál jóval kevesebb egyed kerül nyilvántartásba, mint amennyi valójában van. Így lett tavaly például a 11 072 beazonosított egyedből hivatalosan 6347.

Hargita megyében 1575 nyilvántartott egyedszám van, és a megye összes (45) vadászterületén jelen van a barnamedve. Ezt az előadó térképen szemléltette, amelyből kiderült, hogy

a legnagyobb állatsűrűséggel rendelkező vadászterület Tusnádfürdőnél található, de sok a medve Felcsíkon és Udvarhelyszéken is. A megye teljes területére ezer hektáronként átlagosan 2,365 egyed jut.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Veszélyeket rejthet augusztus

Farkas Attila előadásában arról is beszélt, hogy a negyvenötből 44 vadászterületen 2006 és 2016 között a barnamedvék száma növekvő tendenciát mutatott, és azokon a területeken történt nagyobb mértékű állománysűrűség növekedés, ahol korábban kevesebb egyed élt. A vizsgálatokból ugyanakkor kiderült, hogy az állatok elterjedési területe is növekszik, ami az előadó szerint érthető is, hiszen egy bizonyos terület csak egy bizonyos számú állományt képes eltartani, és ugyanott nem növekedhet a végtelenségig az egyedek száma. Szerinte

a problémás medvék kilövése nem minősül vadászatnak, ugyanis az intervenciónak (közbelépés) semmi köze a prevencióhoz (megelőzés).

A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

a tízéves időtartamot lefedő adatok szerint augusztusban történik a legtöbb medvetámadás.

A találkozón ezután Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Madártani Egyesület elnöke az Európai Medvefigyelő Napok megszervezésének lehetőségeiről és előnyeiről beszélt, Alexandru Gridan, a brassói erdészeti kutatóközpont munkatársa pedig arról, hogy tapasztalataik szerint

a nyár elején megtízszereződött a medve okozta konfliktusok és károk száma a tavalyhoz képest.

Az előadásokat követően Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere kisebb vitát robbantott ki azzal a kijelentésével, hogy ő

a statisztikák helyett inkább arra lenne kíváncsi, ki a felelős azért, hogy a fürdőváros utcáin szabadon sétálhatnak a medvék.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Érvek a medvék mellett

A résztvevők közül a sepsikőröspataki Tamás Kincső is hangot adott véleményének a vita során. Mint mondta, nem tagja egyetlen zöldszervezetnek sem, de ebben a vitában az előtte szólóktól eltérően ő inkább a medvék pártját fogja. „Erdőn élek, a falutól egy kilométerre a medvék szomszédságában. A színvonalas előadásokban azonban nem hangzott el az, hogy a medve mindenevő. Amilyen képet kaptunk ma itt a medvéről, a szerint tehenet, juhot és kecskét eszik, illetve ezeket megsebesíti, továbbá lovat is eszik, és embert akar enni. A medve ezzel szemben mindenevő, nálunk például szedret eszik és a szomszéd méheire járt rá, amit bekerített villanypásztorral, és azóta nem megy oda. Európa más részein éppen azért hiányoznak a nagyvadak, mert kilőtték őket, és azért értékes a mi állományunk, mert itt még vannak. Akik a trófeavadászat ellen küzdenek, tulajdonképpen a kapitális hímek kilövése ellen küzdenek, hiszen mint tudjuk, nőstény medvét nem volt szabad kilőni, így a nagy hímeket vadászták és értékesítették tíztől harmincezer euróig. Így maradtak az anyamedvék és a fiatal bocsok, amelyek megszokták az ember közelségét, és kiszorultak az erdős területekről. Azok a kukázó példányok, amelyekre most kilövési engedélyt kapunk, valószínűleg trófeaként kevésbé hasznosíthatóak, illetve a vadásztársaságokra költségeket vonnak. A negatív szelekció tehát a vadállomány romlását és az emberközeli, túl bátor és túl vakmerő példányok elszaporodását eredményezte” – vonta le a következtetést Tamás Kincső.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
2025. július 12., szombat

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.

Fontos, hogy az egész nőt lássuk
Fontos, hogy az egész nőt lássuk
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

2025. július 12., szombat

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 

Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is
2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz

Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz
2025. július 12., szombat

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben

Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben
2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt