
Fotó: Harmopan
Élményekkel és kellemes gondolatokkal távoztunk legutóbb a Harmopantól, amit valószínűleg ők is éreztek, mert néhány nappal az előző írásunk megjelenése után ismét felkerestek, hogy újabb interjúalanyok meséljenek a pékség szakszerű működtetéséről. Óhajuknak természetesen most is eleget tettünk, hiszen ki ne menne olyan helyre, ahol finom illatok és beszédes interjúalanyok várják.
2021. december 10., 08:162021. december 10., 08:16
2021. december 10., 15:502021. december 10., 15:50
A legutóbbi történelmi visszatekintő után most azonban a jelenre koncentráltunk, ezért Kovács Éva termelési felelőssel, Péter Orsolya látványpékség- és innovációfelelőssel, valamint András Zsuzsanna üzlethálózat-vezetővel ültünk le egy beszélgetésre. Munkafolyamatokról, technológiai fejlesztésekről és a Harmopan-családról beszélgettünk.
Kovács Éva még 1996-ban csatlakozott a csíkszeredai pékipari vállalathoz, és jelenleg termelésvezetői beosztásban a megyében üzemelő termelőegységek tevékenységét koordinálja. „Ez hat pékséget, három malmot és egy nápolyisütödét jelent” – mondta könnyed természetességgel, mi viszont elég nagyot nyeltünk a túloldalon, hiszen ez nem kis felelősséggel és figyelemmel járó munkakör. Elővigyázatosság márpedig kell, mivel bármikor becsúszhat egy baki, olyankor pedig a folyamatokat azonnal újra kell gondolni. „Ez nem csavargyár, ez kenyérgyár.
– vallja a tapasztalt termelési felelős, akinek egy-egy finom kenyér vagy sütemény elkészítése igazi szakmai elégtételt jelent. Kovács Évától azt is megtudtuk, hogy az elmúlt 25 évben sokat fejlődött a pékipar, az automatizálásnak hála pedig a pékek munkája is könnyebbé vált.
– méltatta az önvezérelt eszközök jelenlétét a csíkszeredai szakember. A Harmopannál több mint 200 pékipari terméket készítenek, a legkelendőbb pedig mind a mai napig a kenyér.
– avatott be a fogyasztási titkokba a termelési vezető. Kovács Éva visszaemlékezett arra is, hogy a rendszerváltás utáni években a Harmopan csillagának a nápolyi szeletet tartották, amelyet jelenleg is csúcstechnológiás gyártósoron állítanak elő különböző ízesítésben és csomagolásban.
A Harmopannál ugyanakkor fontosnak tartják a jövő pékmestereinek kinevelését, hogy az immár 60 éves hagyománynak legyen folytatása is. „A csíki termelőegységbe a Venczel József Szakközépiskolából fogadunk gyakornokokat, akik a mostani pékmesterektől és a régi, immár nyugdíjas szakemberektől leshetik el a szakma alapjait. Ugyanilyen kapcsolat áll fenn a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi szakiskolákkal a diákok szakmai képzése terén” – mondta el beszélgetőpartnerünk, aki állítja, hogy
„Ezt végeztem, szeretem a kenyeret és a vele járó teendőket, na meg az itt kialakult családias, összetartó környezet is arra sarkallt, hogy ennyi év után is itt tevékenykedjek” – válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért is jó Hargita megye legnépszerűbb pékipari vállalatánál dolgozni.
Második interjúalanyunk 2011 óta dolgozik a Harmopannál – igaz, volt egy másfél éves megszakítás pályafutásában, de csakis szakmai okokból, hiszen Nyugat-Európában képezte magát. Péter Orsolya jelenleg a látványpékségekért, minőségellenőrzésért, valamint az innovációért felel, de besegít mindenhol, ahol éppen szükség van szakértelmére.
– árulta el már az interjú legelején munkahelyválasztásának történetét az élelmiszeripari végzettséggel rendelkező beszélgetőpartnerünk. Feladatának lényege az, hogy az igények felmérése után megálmodja az új pékipari termékeket, követve az új fogyasztási trendeket (pl.: chiamag, zabpehely, narancsos csoki bevezetése), ugyanakkor a hagyományos házi receptek, nagymamáink süteményeinek újratervezése is rá van bízva. „A termékskála optimalizálása során azt is figyelembe vesszük, ha valamely készítményeink iránt csökken az igény. Ilyen esetekben azt kivonjuk a piacról” – mondta el a Székelyhonnak Péter Orsolya, aki szerint
Az interjú során a szakember nyugat-európai tapasztalatairól is mesélt. „Svájcban a pék büszke a munkájára. Úton-útfélen hangoztatja, hogy ő kenyeret süt, amiért a társadalom felnéz rá és hálás érte. Nálunk ez másképp van. Itt mintha a pékszakmára lekicsinylően tekintenének” – mondta el aggályait a szakember, aki szerint ezért is nehéz a fiatal generációt arra ösztönözni, hogy felvegye a fehér ruhát és beálljon a sütő mellé. A pékipari feltaláló legújabb megvalósítása a cukrászsütemények piacra dobása volt, amely december elején lett egy hónapos – az eddigi tapasztalatok szerint pedig
„Nekem gyakorlatilag ez az első munkahelyem, ahol hamar lehetőségem nyílt belelátni a folyamatokba, és teljes támogatást kaptam úgy az ötleteim megvalósításában, mint saját magam fejlesztésére. Élvezem emellett azt is, hogy kiállításokra és pékipari versenyekre járunk, valamint a cégen belüli hangulat is nagyon kellemes.
– zárta mosolyogva gondolatait Péter Orsolya.
A Harmopan tökéletes példa arra, hogy valaki kitartó munkával, folyamatosan lépkedve a ranglétrán akár vezetői pozícióig is eljuthat. Erre tökéletes példa András Zsuzsanna, aki 1997-ben könyvelősegédként kezdte pályafutását Székelyudvarhelyen, később marketinges lett Csíkszeredában, majd az értékesítési csapat vezetőjévé avanzsált. Jelenleg pedig a Harmopan üzlethálózatának vezetője, ahol az operatív feladatok megoldása mellett a termékskála bővítése és az eladások felügyelete képezi a feladatkörét.
„Jelenleg 34 saját boltunk van, nagy részük Hargita megyében, de nyitottunk üzleteket Szovátán, Marosvásárhelyen és Brassóban is.
– mutatta be a boltok koncepcióját az üzlethálózatok koordinátora.
A saját üzletek mellett még négy mozgóboltban, valamint további 750 partner boltban vásárolhatók meg a Harmopan által készített termékek, amelyek zöme Hargita megyében található.
„A küldetésemet a cégen belül nagyon egyszerűen meg tudom fogalmazni: finom és friss péktermékeket biztosítani a vásárlóknak, és időnként újdonságokkal lepni meg őket. Rajtunk múlik, hogy az egészségesebb vagy más ízvilággal is megismertessük vásárlóinkat, rávezessük őket ezen termékek fogyasztására.
– véli az amúgy kétgyermekes családanya, aki szerint a Harmopan boltokban mindenki megtalálhatja a maga szája ízének megfelelő terméket. András Zsuzsanna természetesen nagy sikernek tartja a Kenyérházat, a bisztróprojekteket, valamint a látványpékségeket – ezek létrejötte a Harmopan-csapat sikere, akikkel imád dolgozni, és akikre nagyon büszke.
„Számunkra a helyi termelők nagyon fontosak, nyersanyagokban nagyrészt rájuk építünk. Tőlük szerezzük be az összes olyan alapanyagot, ami vidékünkön fellelhető és elérhető” – árulta el a termékek intenzív és kellemes ízének egyik fontos titkát a vezető, aki amúgy nyíltan vallja, hogy a cégen belül mindenbe szeret belelátni és véleményt is formálni, legyen szó bármiről. „A cégen belül mindenről van véleményem, amit nem is rejtek véka alá, de mindez mindig az építő jelleg jó szándékával történik, hiszen a cél közös, vagyis a Harmopan fejlődése. És igen, szeretek tyúkanyóskodni is sokszor, főleg a fiatalokkal vagy az új munkatársakkal” – mondta nevetve András Zsuzsanna.
„A Harmopan nekem is első munkahelyem, akárcsak Orsinak. Imádok emberekkel dolgozni, sok jó emlék, élmény és siker köt ide, ugyanakkor szeretek hangulatfelelős lenni. Hála Istennek most már lassan elfogadta mindenki azt, hogy mi, vezetők is emberek vagyunk, akik nem tökéletesek, és a munkánk cseppet sem könnyű, hiszen folyamatosan azon kattog az agyunk, hogy mit lehetne még jobban csinálni. Ezek mellett a pékség jövőképe is folyamatosan a szemünk előtt lebeg. Nálunk a cégen belül mindenki igyekszik meghallgatni a másikat, hiszen mind a közös célokért dolgozunk. Ugyanakkor hatalmasat tudunk alakítani a munkán kívül is, hiszen emlékezetes molnár- és pékbálokat szervezünk minden évben, aminek csapatépítő szerepe van.
– osztotta meg gondolatait az olvasókkal András Zsuzsanna arról, hogy mi is a Harmopan küldetése.
(X – fizetett hirdetés)
A Médiatér csoport és a Székelyhon ezúton is sok sikert, kitartó munkát és minél több erőt kíván a finomabbnál finomabb pékipari termékek elkészítéséhez. Isten éltesse sokáig a Harmopant!
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!