Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:57

Lenullázták az autók pótadóját Székelyudvarhelyen

11:29

Nemzetközi csalási ügy: európai elfogatóparancs alapján kaptak el két férfit Maros megyében

11:28

Az FK Csíkszereda meccsével rajtol a Szuperliga alsóházi rájátszása

11:14

Napi menü: könnyed és finom

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Facebookon hagyott búcsúüzenetet, majd végett vetett az életének egy csíkszeredai nő

Autókat ellenőriznek, az erdőt is átfésülik – nagy erőkkel keresik az ismeretlen férfit Háromszéken

Holtan került elő a szentegyházi férfi, aki szombaton tűnt el

Rejtélyes férfit keresnek az Olt mentén Sepsibükszádnál, egyes hírek szerint Emil Gânj lehet

Nem tudták elkerülni a tömeges elbocsátást

Visszatáncolt a miniszter, mégis lehetségesnek tartja a 10 lejes üzemanyagárat

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugságok a 10 lejes benzinnel és gázolajjal kapcsolatos spekulációk

Dubaj a tűzvonalban – helyszíni beszámoló egy ott élő székelytől

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől

Megdolgoztatja a rendszert a viselkedészavarral küzdő diák, de ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint társainak

Jövőre a világörökség részévé válhat az énlaki castellum

Az idei feltárások. Számos érdekes tényt állapítottak meg a régészek

Fotó: László Ildikó

A harmadik kapuját is feltárták idén az énlaki római kori határerődnek, amely Dacia tartományt védte. A Románia által benyújtott pályázatnak köszönhetően a világörökség részévé válhat Dacia provincia határvonala, ami új lehetőségeket nyitna meg a castellum bemutatására.

Fülöp-Székely Botond

2023. július 15., 18:592023. július 15., 18:59

2016 óta ötödik alkalommal végeznek feltárásokat az Énlaka határában található, kőből épült római kori határerődnél. A munka során Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa néhai Molnár István székelykeresztúri néprajzkutató kutatásait, valamint egy németországi szakemberekből álló csapat geofizikai méréseit vette alapul.

A Római Birodalomhoz tartozó Dacia tartomány egyébként nagyjából 150 évig létezett, körülbelül a 250-es évek végéig, de csak 271-ben kezdték el a polgári lakosság áttelepítését. Ezt a tartományt védte az énlaki castellum.

Értékes leletre bukkantak

A feltárást vezető Visy Zsolt emlékeztetett, az elmúlt években a vár két kapuját, utakat, várfalakat, várárkokat, tornyokat, valamint a központi részen elhelyezkedő főépület (principia) egyik szárnyát is feltárták.

Fotó: László Ildikó

Utóbbit egyébként nem találták meg azok, akik korábban végeztek ásatásokat a helyszínen. Rendszerint ott tárolták fegyvereiket a katonák – ez esetben egy kő alapú faépületről van szó.

Véletlenül bukkantak két éve az egyik legfontosabb leletre, amely egy írásos kőtábla része volt.

A fennmaradt szövegből kikövetkeztethető, hogy ezt a falépítési feliratot Antoninus Pius császár tiszteletére készítették. A tábla a 149-es évszámot is tartalmazza, ami a fal építésére utal.

Amit idén találtak

A harmadik kapu feltárása zajlott idén a helyszínen, amiben két magyarországi egyetemi hallgató volt a szakember segítségére, továbbá az etédi polgármesteri hivatal által odavezényelt szociális segélyből élők is kivették a részüket az ásásból.

Fotó: László Ildikó

Visy elárulta, bízott benne, hogy idén sikerül megtalálni a már korábban említett kőtábla másik felét is, de ez nem sikerült. A munka során ugyanakkor elkülönítettek egy lerombolt várfalat, illetve a közelében lévő újjáépítettet.

Korábban senki sem különítette el a két, egymás mellett lévő falat

– magyarázta a szakember.

Az is kiderült, hogy kőfallal zárták le a kaput a rómaiak, akik így védekeztek a támadó germánok ellen. A 230-as években történt falazáskor jó eséllyel hagytak kisebb kijárati ajtót a katonák, ám ezt egyelőre nem sikerült igazolni. A szakember közölte, ha lesz rá lehetősége, jövőre is szeretne visszatérni a helyszínre, hogy feltárást végezzen, ám azt egyelőre még nem döntötte el, hogy pontosan hol legyen az ásatás.

A világörökség részévé válhat

Visy Zsolt rámutatott, Románia januárban pályázatot adott le, hogy a világörökség részévé válhasson Dacia tartomány külső határvonala.

Fotó: László Ildikó

Ez jövő nyáron meg is történhet, amennyiben az elképzelést elfogadja a döntéssel felruházott bizottság. Nagyon örülne a szakember, ha ez megtörténhetne, hiszen munkájuk során

nemcsak a tudományos értékek felderítése a céljuk, hanem elő szeretnék segíteni a műemlék bemutatását, vagyis a castellum egy részének láthatóvá tételét.

Ez egyébként turisztikai szempontból is fontos lenne az énlakiaknak, illetve a falut magába foglaló Etéd községnek. Arra is kitért, hogy korábban nehézkesen ment ez ügyben a kommunikáció a község vezetőségével, mostanra azonban pozitív irányt vettek a beszélgetések. Az önkormányzat is igyekszik segíteni a munkát például azzal, hogy szállást biztosít a Magyarországról érkezett hallgatóknak.

Fotó: László Ildikó

Konferenciára készülnek

A szakember kezdeményezésére idén kilencedik alkalommal szervez konferenciát a Pécsi Tudományegyetem, a Pro Énlaka Alapítvány, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A téma a székelyföldi műemlékvédelem kérdései. A szeptember 15–16-án elhangzó mintegy 20 tudományos előadásban neves erdélyi és magyarországi szakemberek fognak beszélni a székely műemlékvédelem aktuális kérdéseiről. A konferencia tudományos terméke jövőre jelenik meg, és csatlakozik a 2007-ben kezdett konferenciasorozat már megjelent nyolc kötetéhez.

A visy Zsolt által szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény szerint említésre méltó még, hogy 2012-2019 között a Pécsi Tudományegyetem régész-, néprajzos és építész hallgatói, valamint oktatói által nyaranta végzett munka eredményei egy tekintélyes, 400 oldalas tanulmánykötetben jelentek meg. Az első részben Énlaka történetéről és kultúrájáról lehet olvasni, a második rész a régészhallgatók munkájával összegyűjtött majdnem 400 régi sírkő katalógusa és tudományos feldolgozása. A harmadik részben az építész- és néprajz-hallgatók munkájának eredménye olvasható Kondor Tamás egyetemi docens tollából: 36 énlaki porta szabatos műemléki felmérése követhető nyomon. A reprezentatív kötetet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet adta ki. Ezen munkák során készült el – pécsi egyetemisták fáradozásainak köszönhetően – a Castellum Kilátó és a Székely Iránytű.

Udvarhelyszék Etéd