Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:41

Kovásznai siker Csíkszentsimonban, de még nyílt maradt a párharc

20:59

Úgy írták meg a felekezeti vallástantervet, hogy mérhető ismeretanyag legyen

20:52

A vezetést megszerezte az Academica Transilvania, utána csak a vendégek találtak be

20:02

Medve jelenlétére figyelmeztetnek Csíkszentléleken

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Hét év után újra teljes pompájában fogadja híveit a madéfalvi templom

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Szavazást indítanak a tervezett Drakula Park új nevére

Ismét a Békás-szorosért perelnek: újabb bírósági eljárást kezdeményezett Hargita megye

A Békás-szoros hovatartozásának kérdése újabb per tárgya

Fotó: Gergely Imre

Noha korábban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamț megyéhez, Almásmezőhöz tartozik, és a rendkívüli jogorvoslati kérelmet is elutasították, újabb pert indított a Hargita megyei tanács a határkiigazítás érdekében. A cél érvényteleníteni az 1998-ban aláírt jegyzőkönyvet, amely a korábbi döntés alapját képezte.

Kovács Attila

2022. október 25., 17:052022. október 25., 17:05

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az újabb per kezdeményezéséről már idén februárban döntés született, a keresetet októberben iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, amely kérésünkre rendelkezésünkre bocsátotta ennek másolatát. A keresetlevél kitér arra, hogy 1998 októberében jegyzőkönyvet írtak alá Gyergyószentmiklós, és egyben Hargita megye és a Neamț megyei Almásmező község közigazgatási területeinek határairól, miután a Hargita megyei prefektus rendelete nyomán megalakult az erre hivatott bizottság.

A dokumentum megjegyzi, a jegyzőkönyvben megállapított határ nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény a mai napig az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén.

A keresetlevél szerint a törvény és az említett jegyzőkönyv által megállapított határok közötti különbség és a nézeteltérés eredete egy 1987-es levélváltás a Hargita és Neamț megyei kataszteri hivatalok között, amelyben jelzik, hogy a határt két mérnök megváltoztatta, mindenféle jogi alap nélkül, a kommunista időszakra jellemző visszaéléssel. Ez a levél tartalmazza annak a 700 hektáros területnek is a rajzát, amellyel megkárosították Gyergyószentmiklóst, és amely Almásmezőhöz került.

Ennek alapján készült el az a jegyzőkönyvben megjelent helyrajz is, amelyet a megbízott cég készített, minden törvényes alapot nélkülözve, a kataszteri nyilvántartás alapján. Mivel a két település közötti határ egyúttal megyehatár is, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna adni a törvény szerint – mutat rá a dokumentum, amelynek megállapítása szerint ennek hiányában az így elkészült jegyzőkönyv érvénytelenítésére alapos indok van.

Hargita megye nem képviselhette érdekeit, megfosztották tulajdona megvédésének jogától, holott ezt a törvény biztosítja, ugyanakkor a jegyzőkönyv aláírásával módosult az 1968. évi 2-es számú törvény is, amely az ország közigazgatási felosztásáról rendelkezik

– olvasható a keresetlevélben. Azt is megjegyzik, hogy a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós részéről az alpolgármester írta alá, holott a törvény szerint ez a polgármester hatásköre. Mindezen okokból kérik a bíróságtól a határmegállapításról 1998-ban készült jegyzőkönyv semmisnek nyilvánítását.

Egymásnak ellentmondó ítéletek

2019-ben, tíz évnyi pereskedés után első fokon Hargita megye és Gyergyószentmiklós önkormányzata javára ítélt a Prahova Megyei Törvényszék abban a perben, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát hivatott megállapítani.

Az alapfokú ítélet szerint a közigazgatási határ Gyergyószentmiklós és Almásmező között a 32-es kilométernél húzódik, ahogy az 2000. évi 540-es számú kormányhatározat is rögzíti. Ezzel érvénytelenné vált az 1998-ban kiállított, megyehatárt megállapító jegyzőkönyv.

A Neamț megyeiek – Almásmező, a megyei önkormányzat, a prefektusi hivatal és a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal – fellebbeztek, a folyamodványt a Ploiești-i Ítélőtábla tárgyalta, amely elfogadva a moldvaiak indokait, érvénytelenítette az elsőfokú döntést, és elutasították a határmegállapítás érdekében történt per kezdeményezését. 2021 januárjában a Ploiesti-i Ítélőtábla elutasította a Hargita Megye Tanácsa által benyújtott perújítási kérelmet is, amelyben a jogerős ítélet érvénytelenítését kérték, mert az intézmény számára nem tették lehetővé a perbe történő beavatkozást.

korábban írtuk

Neamț megyéé a Békás-szoros

Jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamț megyéhez tartozik. A Ploiești-i Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Prahova Megyei Törvényszék elsőfokú döntését, amely Hargita megyének kedvezett.