Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:45

Szondy-Adorján György: Alapszín

19:14

Csíkszeredában fényfestés emlékeztet a madéfalvi veszedelemre

18:00

A vidéki háztartások is nehéz év elé néznek, de legalább helyben marad a befizetett adójuk

17:58

Túlméretes szállítmányok lassítják a forgalmat az ország több közútján

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Háromnapos havazás következik

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Ezt művelte Románia nyugati szomszédjában az extrém tél, ami ide érkezik: négy megye narancssárga kód alatt

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Január közepétől törleszthetők a helyi adók és illetékek Csíkszeredában

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Donald Trump: sikeres amerikai támadásban elfogták a venezuelai elnököt

Arany ékszereket is találtak a Székelyföldön feltárt háromezer éves sírokban

Az edények díszítése nem hasonlít az Erdély területén található wietenbergi kultúra tárgyi emlékeiről ismerthez

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

Gazdag és egyedi régészeti leletanyag került elő Sepsiszentgyörgyön a Sapientia egyetem leendő kampuszának területén végzett ásatásoknál. A leleteket a szélesebb nyilvánosság elé fogják tárni a muzeológusok.

Bodor Tünde

2025. február 02., 21:022025. február 02., 21:02

Puskás József, a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Múzeumának munkatársa a világhálón is bemutatta azokat a bronzkori leleteket, amelyeket az Árkos-Hosszú nevű lelőhelyen talált sírokban tártak fel még 2019–2020 folyamán. Miért csak most szerezhetünk tudomást róluk? – kérdeztük a szakembert.

„Mostanra lezajlott a leletek (csontok) korának radiokarbonos kormeghatározása, antropológiai vizsgálata, az edények és aranytárgyak tisztítása, restaurálása” – világosított fel a régész kutató.

A négy lovas temetkezési sírhelyen kívül

tíz emberi sírhelyet is azonosítottak a kutatók, amelyek a bronzkor különböző korszakaiból származnak.

Fontos megemlíteni, hogy ebben a történelmi korszakban Erdély területén az elhunytakat elhamvasztották és a hamvaikat tartalmazó edényeket egy erre a célra szolgáló gödörbe tették. A most feltárt sírok, amelyek körülbelül 3500 évesek (Kr. e. 1700–1400), a Kárpátokon kívülről (a Dél-Moldva területén található ún. Monteoru-kultúrából) érkezett népek temetkezési szokásaira utalnak, egyúttal arra is, hogy jelentős népmozgások voltak abban az időben.

A földbe temetkezés háromezer éve idegen szokásnak számított

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

„A leletek nagyon egyediek abból a szempontból, hogy csontvázas sírhelyekről van szó.

Ebből a korból nincsenek csontvázas temetkezések a környéken, és ezért gondoljuk azt, hogy a Kárpátokon kívülről érkezett népességről van szó,

mert az edények formája és díszítése nem mutat helyi jellegzetességeket, illetve ékszereket sem találtunk az ebből a korból származó, korábban feltárt sírokban.”

Amik a régészeknek is különleges örömöt jelentenek

A sírokban több arany hajkarikát és bronz hajtűt is találtak a régészek, amelyekhez hasonlók egész Európa területén felbukkantak. Akkoriban nehezen hozzáférhető és megszerezhető fémnek számított az ólom, amelyhez rezet talán könnyebb volt beszerezni, de ónt legközelebb a mai Csehország területén bányásztak. Tehát feltételezhetően tehetős urakról lehet szó, akiknek olyan kapcsolatrendszert kellett akkor kiépíteni, amely által meg lehetett oldani a fém vagy a kész tárgy beszerzését, és ezek a kapcsolatok nem egy generáció alatt épültek ki, hanem akár évszázadokig működhettek, mutatott rá Puskás József.

A bekarikázott területen, a Sepsi Arénával szembeni telken találták a leleteket

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

Egyelőre nem tudni, hogy milyen népességhez tartozhattak az itt eltemetett vezetők, illetve a szellemi örökségükről sem tudni semmit,

ebből a korszakból ugyanis nincsenek írásos emlékek, csak az anyagi kultúra maradt hátra.

Egyes leletek, amelyekhez hasonlóra az Ural-hegység környékén is rábukkantak, utalhatnak arra, hogy jöttek onnan Európába mesterek, vagy volt egy onnan érkező hatás – éppúgy működhetett annak idején is, mint ma, amikor utánozzuk például az amerikai trendeket, magyarázta a szakértő.

Sepsiszentgyörgy Történelem