Alternatív menü húsvétra

Húsvétra még magasabbak lesznek az élelmiszer árak – mondják a sepsiszentgyörgyi húsfeldolgozók tulajdonosai, és a bárányhús is jóval többe kerül mint tavaly. Emellett a tojás ára nemrég duplázódott meg, és a piaci árusok is borsos áron kínálják termékeiket: zöldséget, gyümölcsöt. A bárányhúst tavaly kilogrammonként 19 lejért adták, idén azonban akár 30 lejre is emelkedhet az ára, aminek a tenyésztők szerint a hideg időjárás az oka, a nagy hidegben az állat tartásának költségei is megemelkednek.

Mi kerüljön húsvétkor az asztalra?

Gerendi Éva étteremvezető, akinek a hobbija a gasztronómia, így őt kérdeztük meg, mi kerüljön húsvétkor az ünnepi asztalra. Elmondása szerint, a húsvéti ünnepi menü a húsvéti ételek, szimbólumok és motívumok felhasználására épül, a tavasz új ízeinek felhasználásával, hiszen ilyenkor már kapni lehet piros retket és zöldhagymát is. „Piros tojás, mákos-diós kalács, báránysült, sonka – ezek elmaradhatatlan kellékei az ünnepi menünek, mindeniknek jelentősége van, és vallási szimbolikája. Sokan azonban nem tudják előteremteni ezeket az ételeket, ilyenkor úgymond csalni is lehet kicsit és úgyis ízletes ételek kerülnek az asztalra” – mondta a hobbiszakács.

Fazakas Éva, 72 éves és kereken ötven éve háziasszony, éppen virágvasárnap volt az esküvője. Éva néni évről évre ugyanazokat az étkeket főzi az ünnepen, igyekszik tartani a hagyományokat, főleg most, hogy már négy unokája is van. Az idős asszony elmesélte: faluhelyen mindig nagyon sokat számított, hogy mi kerül az ünnepi asztalra és a kosárba az éteszenteléskor. „Sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bárányhúst, kenyeret és bort szoktunk vinni a reggeli misére, ahol a pap megszenteli az ünnepi ételeket. Az én családom katolikus hite szerint a tojás Krisztus keresztfáját, a pedig torma a keserűséget jelképezi. A szentmise utáni reggelinél, a család először a tormából eszik, mert Krisztus is szenvedett és nélkülözött a feltámadás előtt. Utána a piros tojást esszük meg, mivel Jézus vére piros volt és a végén a bárányt, ami az áldozatra emlékeztet” –  mondta Éva néni, aki szerint ezek az ételek nélkül nincs is igazi húsvét.

Nem így látja azonban a dolgokat V. Katalin, aki nemrég házasodott és ez az első közösen töltött húsvét a férjével. Szerinte túl nehezek a hagyományos húsvéti ételek, és igen sokba is kerülnek, így inkább újítani szeretne: bevezetni valami könnyedebb finomságot a nehéz, zsíros menüsorba. „Könnyű tavaszi levest főzök majd, mandulával és mentával ízesítve, ezt követően pedig birsalmasajtos-sonkás falatkákat sütök ki sajtba forgatva, desszertnek pedig mákos guba lesz, amit könnyű elkészíteni, nem nehéz sütemény és mindketten szeretjük. A vendégeknek, locsolóknak készítek gyümölcskosárkákat és vásárolok néhány csokitojást és nyuszit is. Számomra nem az ételek és a külsőségek jelentik a húsvétot, hanem az, hogy végre egy hosszú hétvéget tölthetek a férjemmel, éppen ezért nem szeretném annak felét a konyhában eltölteni” – mondta a fiatalasszony.

Balázs Erzsébet nyugdíjas, havi hatszáz lejből él és kérdésünkre, hogy mi kerül az ünnepi asztalra majdnem elsírta magát. „Régen, míg élt a férjem volt húsleves, mákos kalács, bárány vagy sült sonka és piros tojás, töltött tojás is. Sajnos néhány éve már nem tudom ezeket megengedni magamnak, a gyerekeim messze élnek, én pedig egyedül maradtam. A fiam küld az ünnepekre Olaszországból kalácsot és gyümölcsleveket, de az íze nem ugyanaz, mint amit én sütöttem régen. Nem, nem tudom megengedni magamnak az ünnepi ételeket, örülök ha kenyérre és zöldséglevesre telik, hiszen ha kifizetem a gázszámlát és kiváltom a gyógyszereimet nem marad csak alig kétszáz lejem. Ebből pedig nem lehet főzni, hiszen be kell osztanom egész hónapra” – panaszolta a nyugdíjas hölgy.

Az bizonyos, hogy bármilyen ételt is választunk elkészítésre, az alapanyagok igencsak megdrágultak az elmúlt hónapokban: a tojás ára drasztikusan a kétszeresére ugrott, a bárányt is drágán mérik majd, a piacon pedig szintén árdrágítást vezettek be az árusok, így a zöldség és gyümölcs akár a kétszeresébe is kerülhet. A  sepsiszentgyörgyi piacon a krumpli kilója két lej, a fehér hagyma 2,50, a piros 4 lej. A húslevesbe való zöldségek ára is megugrott: a  murok kilója 4 lej, a zelleré pedig hat lej. Az árusok  hordós savanyú káposztát is kínálnak hat-hét lejért, egy fél kiló dióbél ára pedig 25-30 lej között változik. Egy gyors számolás szerint, egy kétnapos húsvéti ebéd elkészítéséhez körülbelül ötszáz lejre van szüksége egy családnak: hiszen bárányt csak felet vagy egészet lehet venni, a dióbelet sem mérik el mindenütt, a hordós káposztából is sokat húz három fej, valamint a tojás ára is a kétszeresére ugrott.

A piacosok és kisüzletek elárusítói szerint, a sepsiszentgyörgyi háziasszonyok inkább a nagyüzletek, szupermarketek kínálatát keresik, bár ott a minőség nem a legjobb, a zöldségek íztelenek és a liszt vagy cukor sem elég finom, de az ár jóval alacsonyabb. Manapság pedig minden háziasszonynak az számít elsősorban.