Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:49

Nem altatókkal kell szabályozni a belső óránkat

10:23

A finnek nyerték az olimpiai jégkorongtorna bronzmeccsét

10:04

Képernyőn a Marosvásárhelyi ASA és az FK Csíkszereda női csapatának idegenbeli bajnokija

09:30

Tavasszal újra nyílt napok lesznek a Sapientián

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Juhait próbálta menteni a medvétől, a gazdát sebesítette meg a nagyvad

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Helikopterrel szállították a szerveket, ötórás volt a transzplantáció

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

A csíkszeredaiak egy része szeret szabálytalanul parkolni gyalogátkelőkön, zöldövezeteken

Csökkenő átoltottság, növekvő halálozás – az álhíreket okolja az egészségügyi miniszter

Letörték a sorompót, akadálytalan a behajtás a sétálóutcába

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Ha munkaidőben nem mehet borkóstolóra, íme, egynek a hangulata

Fotó: Boda L. Gergely

A Vásárhelyi Forgatag részeként borkóstolókkal, jó zenével, hagyományos ízű felvágottakkal és kézműves sajtkülönlegességekkel, szakmai jellegű kerekasztal-beszélgetésekkel, borkaszinóval várja az érdeklődőket a Borudvar, a Szentgyörgy (Forradalom) utca 8. szám alatti helyszínen, a Maros Művészegyüttes egykori székhelyén.

Antal Erika

2017. augusztus 23., 15:422017. augusztus 23., 15:42

2017. augusztus 23., 15:452017. augusztus 23., 15:45

A bejáratnál megvásárolható tízlejes pohárjeggyel lehet bemenni a Borudvarba, amelyért cserébe egy karcsú, gravírozott üvegpoharat kap a látogató, amelyet távozáskor, ha visszaad, visszakapja az árát. A borkóstolókra a belépő húsz lej, ha valaki bérletet vásárol, akkor száz lejt fizet, és azzal az összes borkóstolón részt vehet. Idén a Lechburg-, a Fort Silvan-, a Dúzsi Tamás-, a Crama Delta Dunării-, a Kolonics- és a Liliac-pincészet tart borkóstolót, alkalmanként 5–6 borfajtát mutatva be.

Milyen a jó bor?

A marosvásárhelyiek hajlandók a minőségi borokért a zsebükbe nyúlni, és üvegpohárból fogyasztani azokat – hívta fel a figyelmet Vass Levente, a Borudvar fővédnöke, aki a rendezvény támogatóinak és az újságíróknak tartott borkóstolón elmondta, mekkora öröm számára, hogy a Vásárhelyi Forgatag keretében szervezett rendezvényt a tavaly is nagy népszerűség övezte, aki azon részt vett, jól érezte magát. Ez az idén sem lesz másképp, hiszen a körülmények adottak, a jó hangulathoz jó borok, minőségi falatkák és jó zene társul.

Fotó: Boda L. Gergely

A Borudvar első borkóstolóját Dénes Mihály, a Villa Vinea pincészet vezetője tartotta, aki arról beszélt többek közt, hogy

a jó bor szépen mutatja be a szőlőfajtát, a termőhelyet, és egyensúly jellemzi, „nem lóg ki belőle túl erős sav, vagy bármilyen kellemetlen íz”.

A bor fogyasztásakor fontos annak hőmérséklete, például a fehér és édes borokat behűtés után 10–12 Celsius-fokon, a könnyebb vörös borokat 14–15 fokon, a testes vöröseket a szobahőmérséklethez közeli, 16–18 fokon kell fogyasztani, ezeken a hőmérsékleteken jön ki ugyanis a legtöbb aroma. Fontos ugyanakkor az is, hogy

ne legyenek zavaró tényezők: túl erős ételillat, parfümök, túl csípős, túl sós, túl édes vagy túl savas ételek,

mert ezek mindig elnyomják a bor aromáit. Legjobb, ha oda tudunk figyelni a borra, akkor tudjuk felfedezni igazából az értékeit. Érdemes a palackot már fél, egy órával a fogyasztás előtt kinyitni, de két-három napnál tovább nem ajánlott a hűtőszekrényben sem tárolni, mert a levegő nem tesz jót neki, inkább meg kell inni.

Fotó: Boda L. Gergely

Erdély, a fehér borok hazája

Hat bort, négy fehéret és két vöröset kóstoltatott végig a Kis-Küküllő menti szőlészet szakembere. A Királyleánykával kezdte a sort, amely a Fehérleánykához és Feketeleánykához hasonlóan őshonos ezen a vidéken. A 2016-os évjáratú nedű szép, friss, száraz bor, amely minden alkalommal első a kóstolásokon. A második a Kerner volt, amelyre a szalmasárga szín, a diszkrét könnyű aromák jellemzők. A bukéja gyümölcsös, friss alma, kajszi- és sárgabarack illatú, amit a szerecsendió egészít ki. Az élményt a szájban az enyhén sós, lédús, friss összkép egészíti ki – magyarázta a szakértő, aki a továbbiakban bemutatta még a Fűszeres Traminit, ami egy nagyon aromás, száraz fehér bor. A negyedik a Pinot noir volt.

Attól szép a borászat, hogy évről évre változik, mindig más és más

– mutatott rá Dénes Mihály, ismertetve a Kis-Küküllő menti bortermelést. Elmondta, Erdély és azon belül is a Kis-Küküllő vidéke a fehér borok hazája. Az igazán szép vörös borokhoz megfelelő időjárás, hosszú meleg szükséges, ezért nem is készít a pincészet minden évben ebből a típusból.

Fotó: Boda L. Gergely

Az ötödik bor a Feketeleányka volt: ez szintén olyan szőlőből készül, amely nagyon igényli meleg időjárást. A klíma miatt a tőkéje keveset terem, a fagy miatt nem ritka, hogy „megvakulnak” a szemek. Azt is megtudták a résztvevők, hogy a vörös bor préselése eltér a fehértől, a bor a szőlő héjában érlelődik, és csak később préselik ki. Végül a záróbor egy muskotály aszúbor volt, amelynek előállításáról is érdekességeket mondott a szakember. Például a teljes érési állapot előtt szüretelik le az édes muskotály szőlőt, öt kilogrammos ládákba. Egy nagy, huzatos helyen tartják hónapokig, ahol megfagy, majd kienged, ez többször ismétlődik, és majd csak februárban préselik ki a szőlőt. Igazi desszertbor, leginkább kékpenészes-sajthoz illik, de kacsamáj mellé is fogyasztható – adott ötletet a pincészetvezető.

A jelenlévők érdeklődésére még arról is beszélt Dénes Mihály, hogy Romániában milyenek a borfogyasztási szokások. Például a rozé bort más országoktól eltérően itt egész világosan kedvelik, és nemcsak nyáron, de télen is fogyasztják. A szőlőtermesztés nagy odafigyelést igényel, szakavatott munkaerőt, amelyet egyre nehezebb találni. Vannak olyan munkálatok, amelyeket nem lehet gépesíteni, mint például a metszés – magyarázta a szakember, aki azt is elmondta, hogy szüretkor sokan összegyűlnek a vidéken, az elszármazottak hazajönnek, olyankor nincs gond a munkaerővel.