A Borudvar első borkóstolóját Dénes Mihály, a Villa Vinea pincészet vezetője tartotta, aki arról beszélt többek közt, hogy

Erdély, a fehér borok hazája 

Hat bort, négy fehéret és két vöröset kóstoltatott végig a Kis-Küküllő menti szőlészet szakembere. A Királyleánykával kezdte a sort, amely a Fehérleánykához és Feketeleánykához hasonlóan őshonos ezen a vidéken. A 2016-os évjáratú nedű szép, friss, száraz bor, amely minden alkalommal első a kóstolásokon. A második a Kerner volt, amelyre a szalmasárga szín, a diszkrét könnyű aromák jellemzők. A bukéja gyümölcsös, friss alma, kajszi- és sárgabarack illatú, amit a szerecsendió egészít ki. Az élményt a szájban az enyhén sós, lédús, friss összkép egészíti ki – magyarázta a szakértő, aki a továbbiakban bemutatta még a Fűszeres Traminit, ami egy nagyon aromás, száraz fehér bor. A negyedik a Pinot noir volt.

Az ötödik bor a Feketeleányka volt: ez szintén olyan szőlőből készül, amely nagyon igényli meleg időjárást. A klíma miatt a tőkéje keveset terem, a fagy miatt nem ritka, hogy „megvakulnak” a szemek. Azt is megtudták a résztvevők, hogy a vörös bor préselése eltér a fehértől, a bor a szőlő héjában érlelődik, és csak később préselik ki. Végül a záróbor egy muskotály aszúbor volt, amelynek előállításáról is érdekességeket mondott a szakember. Például a teljes érési állapot előtt szüretelik le az édes muskotály szőlőt, öt kilogrammos ládákba. Egy nagy, huzatos helyen tartják hónapokig, ahol megfagy, majd kienged, ez többször ismétlődik, és majd csak februárban préselik ki a szőlőt. Igazi desszertbor, leginkább kékpenészes-sajthoz illik, de kacsamáj mellé is fogyasztható – adott ötletet a pincészetvezető.

A jelenlévők érdeklődésére még arról is beszélt Dénes Mihály, hogy Romániában milyenek a borfogyasztási szokások. Például a rozé bort más országoktól eltérően itt egész világosan kedvelik, és nemcsak nyáron, de télen is fogyasztják. A szőlőtermesztés nagy odafigyelést igényel, szakavatott munkaerőt, amelyet egyre nehezebb találni. Vannak olyan munkálatok, amelyeket nem lehet gépesíteni, mint például a metszés – magyarázta a szakember, aki azt is elmondta, hogy szüretkor sokan összegyűlnek a vidéken, az elszármazottak hazajönnek, olyankor nincs gond a munkaerővel.