Tizenöt juhot öltek meg a farkasok hétfőn reggel Újfaluban. A gazda megélhetése veszélybe került ezzel. Súlyosabb, hogy ez nem egyedi eset, csak ebben a községben 50 felett van az elmúlt hetekben elpusztított háziállatok száma, de hasonlók történtek Remetén és Vaslábon is.
2017. március 07., 14:022017. március 07., 14:02
A hétfői az utóbbi két hétben a harmadik eset, hogy farkasok pusztítottak el háziállatokat Újfaluban. Előbb 24, majd pénteken 3, most pedig 15 juh vált a fenevadak áldozatává. A gazdák egyáltalán nem érzik biztonságban állataikat, az eddigi károkat tetézi, hogy kilátást sem látnak arra, hogy a farkastámadások megszűnjenek.
Az istállóból reggel nyolckor engedte ki a juhait Egyed András a kertjébe, és tízkor, mire visszatért, már csak a pusztítás nyomait láthatta. Egy tucatnyi juh élettelenül feküdt a földön átharapott torokkal és kitépett belső szervekkel. Néhány pedig véresen, sebzetten ugyan, de még élve szédelgett az udvaron. Azokat is le kellett vágni, különben úgy is elpusztultak volna – mondta keserűen a gazda. Az Újfalu alszegi részén történt farkastámadás már a második, ami Egyed András állományát sújtja. A korábbi eset során 25 juhát ölték meg a farkasok.
A kár jóval nagyobb, mint ami az állatok piaci értéke lenne. Az állam ugyan valamikor (a tapasztalatok szerint több év múlva) kifizeti a juhok árát, de a gazda sokkal többet veszít. APIA támogatást igényelne, de a lecsökkent létszám miatt most már ezt sem teheti meg. Úgy tudja, legkevesebb 50 juh tartása esetén járna a támogatás. Neki 65 volt a támadást megelőzően. A mostani pusztítás után kevesebb, mint 50 juha marad. „Ez megbuktatott teljesen” – fogalmaz a gazda. Nem használhatja fel azon állatok húsát sem, amelyeket csak megsebzett a farkas, hiszen nem lehet tudni, milyen betegségeket hordozhat a vad, ami a hús elfogyasztásával az emberre is veszélyes lenne.
Két hét leforgása alatt a hétfői volt a harmadik farkastámadás Újfaluban, de ez csak egy része a történetnek. Egyed András sorolja: Jánosinál, Lukácsnál is ölte az állatokat, Simon Ernő gazdaságába kétszer is bejárt. Felszegben egy borjút fogott meg. Molnár Laci bácsinál az istálló ablakán mászott be a vadállat és rendezett vérfürdőt. Van, ahol 3, de van, ahol 24 juh pusztult el. Összesen az ötvennél is jóval nagyobb a megölt állatok száma. „Ezt így nem lehet tovább bírni” – teszi hozzá.
Nem csak a háziállatokat támadják. Még egy évvel ezelőtt és a nyáron is húszasával lehetett őzeket látni a határban, mostanra egy sem maradt, és míg korábban rendszeresen riadtak fel a nyulak az autók fényeire, most azokat sem lehet látni. A farkasok kiirtották. Egyed András a faluhoz közelebb eső erdőrészben legalább tíz szarvas szétmarcangolt tetemét is látta. Fogynak a vadak, így egyre vonzóbb prédának számítanak a háziállatok.
A gazda szerint Újfalu közelében körülbelül harminc farkas tanyázik, több falkában, egyre bátrabbak. Azonban úgy véli, a juhokat egy vagy két öregebb állat pusztítja, amelyek az erdőben már nehezebben tudnának vadat elejteni. A lábnyomok számából is erre lehet következtetni. Meggyőződése, hogy ezt a pár támadót könnyen ki lehetne lőni, és ezzel a többieket is el lehetne riasztani a falu közeléből. De senki nem tehet semmit. Kilövési engedélyt nem ad az illetékes környezetvédelmi hatóság. Az emberek tanácstalanok, tehetetlenek, és nem látják, mitől javulna a helyzet. Azzal is tisztában vannak, hogy ha továbbra is bántatlanok maradnak a farkasok, akkor vissza fognak térni.
Soha nem volt annyi farkas Újfalu közelében, mint amennyi mostanában. 10-15 fős falkákban járnak, épp egy nappal korábban számolt össze 14-et Egyed József polgármester, aki maga is vadász. Számításai szerint felborult az egyensúly, ezen a vidéken sokkal több most a ragadozó, mint amennyit ez a terület nyugodtan el tudna tartani úgy, hogy ezek az embereket és háziállatokat ne zavarják. Most éppen a farkasok garázdálkodnak, de medvéből is sokkal több van, mint amennyi a normális lenne. Nincsenek kilövési engedélyek és emiatt az állatok hozzászoktak, hogy nem kell félniük, félelem nélkül törnek be a gazdaságokba, amelyeket eddig elkerültek. A napokban a falu közepén, a templom közvetlen közelében pusztítottak. A farkasösztön pedig vérengzéssel jár, mindent öl, ami csak mozog, tehát nem csak egy-egy juhot ejt el, ami a táplálkozásához elég lenne. Nem is lakik jól egy-egy ilyen támadáskor, a legtöbb állatot megöli, de alig táplálkozik a húsukból.
A helyzeten csakis az tudna segíteni, ha megfelelő számú kilövési engedély lenne, hogy az egyensúly visszaállhasson. „Rendszeresen jelentjük a támadásokat, és kérjük a jóváhagyást a veszélyes példányok kilövésére, de hiába. Azt várják talán, hogy embert is megtámadjanak, megöljenek? Emberéletet kell követeljen a helyzet, hogy a vadakat minden áron védők észre térjenek” – veti fel a polgármester.
„Mi már hónapokkal előre tudtuk, hogy ez lesz, de a környezetvédőket ez nem érdekli. Azzal, hogy teljesen betiltották a ragadozók vadászatát, azt érték el, hogy az állatok egyre bátrabbak, már nem félnek az embertől, egyre gyakrabban törnek be a gazdaságokba” – állapítja meg a Gergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület vezetője, Birtalan István. Egyedüli megoldásnak ő is azt látná, ha ismét engedélyeznék a farkas és medve vadászatát.
Ugyanígy vélekedik egy általunk megkérdezett erdészeti szakember is: a farkas nagyon ravasz állat, normális esetben kerüli az ember közelségét, nem kockáztat ok nélkül. Most azonban megtapasztalták, hogy nincs veszély, senki nem riasztja el őket, így vadászterületnek vélik az udvarokat, karámokat is. Nem csak Újfaluban, Remetén és Vaslábon is volt hasonló farkastámadás az elmúlt hetekben. Most, tavasszal Gyergyószéken a medvék még nem okoztak bajt, de a megyében erre is van példa. Etéden amellett, hogy juhokat ölt meg, a lakóház ablakát is betörte a medve. Nemcsak a pajták körül kereste az élelmet, de a háztól sem tartotta távol magát.
Főleg ingatlanok jogi helyzetéről szóló határozattervezetek kerültek a gyergyószentmiklósi képviselő-testület áprilisi rendes ülésének napirendjére. Emellett új projektekkel kapcsolatban is előreléptek, másokról azonban lemondtak.
Gyergyószék egyik legmélyebb gyökerű húsvéti hagyománya a határkerülés. Ezt idén is megszervezik húsvét vasárnapján. Elsősorban lovas rendezvény ez, de szívesen látnak bárkit, érkezzen bármilyen közlekedési eszközzel is a határkeresztekhez.
Kigyulladt egy tömbház tetőzete vasárnap délután Maroshévízen. A tűzoltók időben kimenekítették a lakókat, és sikerült megakadályozniuk a lángok továbbterjedését.
Folyamatosan gyarapodó hagyomány, hogy húsvét közeledtével tojásfa díszíti Gyergyószentmiklós főterét. Idén már 2642 darabot akasztottak az ágakra.
Gyergyóalfaluban és Borzonton a víz- és szennyvízhálózat bővítését és korszerűsítését kezdték el, egyidőben több helyszínen zajlik a munka. Az üdülőövezetben legalább 250 ingatlanhoz jut el a közművesítés, de Alfalu csatornarendszere is korszerűbb lesz.
Gyergyószentmiklóson több utcában is felszólítást kaptak a lakók, hogy legkésőbb június 30-ig csatlakozzanak az új vízhálózatra. A szolgáltató ugyanis fokozatosan lezárja a régi, nagy veszteséggel működő rendszert.
Több teherautó is vesztegel a Libánon, a havazás következtében ugyanis nehezen járható az ott átvezető 138-as megyei út.
Visszavonták a múlt héten elfogadott költségvetést Gyergyószentmiklóson, ezért szerdán ismét szavaztak a büdzséről. A nem mindennapi lépés oka technikai jellegű volt.
Egy 87 éves idős néni került bajba hétfőn, aki lakásában lett rosszul, ahol egyedül él. A gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltók gyors beavatkozásukkal megmentették.
Félsávos, illetve a teljes útlezárások is lesznek az elkövetkező napokban a Gyergyóremetén található vasútátkelőknél – közli a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!