
Fotó: Balázs Katalin
A gyermekkorban kedvelt ízek örökre megmaradnak. Az 1980-as években az „öthatvanas” remetei házicsokoládé, a „baton lapte” volt az édességek királynője. Gyergyóremetén készült, nem volt alakra mindegyik egyforma, ettől is házi jellegű volt, de nagyon rákattant akkoriban a gyermeksereg.
2015. június 24., 12:412015. június 24., 12:41
Nem is lehetett mindig kapni a cukrászdákban, ha hoztak, hamar elfogyott. Aztán a tejporgyár megfosztotta a környékbeli gyermekeket mind a fagyijától, mind az „öthatvanastól”. Kezdődhetett az otthoni házicsoki-készítés a szomszéd néni receptje alapján. De valami mindig hibázott: vagy túl folyósra sikeredett, vagy a fogtündér varázsolta olyan keményre, hogy csak úgy pattantak ki a tejfogaink, amikor beleharaptunk. Az íze is olyan volt, amilyen tejport épp kaptunk.
Évtizedes házicsoki-elvonás, „éheztetés” után egyszer csak néhány üzletben megjelent az egyszerű csomagolású, ránézésre nagyon hasonló állagú-színű házicsoki. Néhai Laczkó Endre és felesége Ibolya indította el 2000-ben a vállalkozást, innen a csoki neve is: End-Ibo. Jelenleg 46 embernek ad munkát a gyergyóremetei gyár, a termékskála folyamatosan bővül. Románia valamennyi városában viszik a cég autói a csokit, magyarországi megrendelői is vannak az End-Ibo-termékeknek, sőt, Németországban és Spanyolországban is rákaptak a remetei házicsokira. A tejporgyár közelében van a házicsokigyár, a helyiek úgy igazítják útba a keresőt, hogy nem kell a tejporgyárig menni, az az épület, amelynek a teteje tele van napelemmel.
Laczkó Ibolya cégtulajdonos élelmiszeripar szakon tanult, a családja és ő is a tejporgyárban kezdte a munkát. A részleg bezárása után kereskedelemmel foglalkoztak egy ideig, aztán úgy döntöttek, a termelésben kellene gondolkodniuk. „Édesanyám vezette éveken át a tejporgyár fagylalt- és csokoládérészlegét, tudta, hogyan kell készíteni, és nem volt nehéz kialakítani a jelenlegi receptet.”
Kedves-Tamás Gyopár
A teljes írás az Erdélyi Napló június 25-én megjelenő 25. lapszámában olvasható.
Az Ekhós szekér nyomában című rendezvénysorozat immár huszonhetedik alkalommal gyűjti össze Hargita megye felnőtt műkedvelő színjátszóit – ezúttal Borszék lesz a házigazda.
Ismét a hagyományos ízek otthona lesz Gyergyószentmiklós. A Szent Miklós-napok részeként megrendezik a 14. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivált és Süteménymustrát, ahol közösségek, barátok és cégek mérhetik össze főzőtudásukat.
Tűzeset történt Maroshévízen, egy tömbház földszinti lakásában, szerdán délelőtt. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók, több lakásból is ki kellett hozniuk a lakókat.
A korábbiaknál jóval nagyobb mértékben végeztek útkarbantartást Gyergyószentmiklóson az idei évben. Néhány kisebb munkálatot még a hideg beköszönte előtt le szeretnének zárni, de a város már felkészült a télre is.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
szóljon hozzá!