
Fotó: Balázs Katalin
A gyermekkorban kedvelt ízek örökre megmaradnak. Az 1980-as években az „öthatvanas” remetei házicsokoládé, a „baton lapte” volt az édességek királynője. Gyergyóremetén készült, nem volt alakra mindegyik egyforma, ettől is házi jellegű volt, de nagyon rákattant akkoriban a gyermeksereg.
2015. június 24., 12:412015. június 24., 12:41
Nem is lehetett mindig kapni a cukrászdákban, ha hoztak, hamar elfogyott. Aztán a tejporgyár megfosztotta a környékbeli gyermekeket mind a fagyijától, mind az „öthatvanastól”. Kezdődhetett az otthoni házicsoki-készítés a szomszéd néni receptje alapján. De valami mindig hibázott: vagy túl folyósra sikeredett, vagy a fogtündér varázsolta olyan keményre, hogy csak úgy pattantak ki a tejfogaink, amikor beleharaptunk. Az íze is olyan volt, amilyen tejport épp kaptunk.
Évtizedes házicsoki-elvonás, „éheztetés” után egyszer csak néhány üzletben megjelent az egyszerű csomagolású, ránézésre nagyon hasonló állagú-színű házicsoki. Néhai Laczkó Endre és felesége Ibolya indította el 2000-ben a vállalkozást, innen a csoki neve is: End-Ibo. Jelenleg 46 embernek ad munkát a gyergyóremetei gyár, a termékskála folyamatosan bővül. Románia valamennyi városában viszik a cég autói a csokit, magyarországi megrendelői is vannak az End-Ibo-termékeknek, sőt, Németországban és Spanyolországban is rákaptak a remetei házicsokira. A tejporgyár közelében van a házicsokigyár, a helyiek úgy igazítják útba a keresőt, hogy nem kell a tejporgyárig menni, az az épület, amelynek a teteje tele van napelemmel.
Laczkó Ibolya cégtulajdonos élelmiszeripar szakon tanult, a családja és ő is a tejporgyárban kezdte a munkát. A részleg bezárása után kereskedelemmel foglalkoztak egy ideig, aztán úgy döntöttek, a termelésben kellene gondolkodniuk. „Édesanyám vezette éveken át a tejporgyár fagylalt- és csokoládérészlegét, tudta, hogyan kell készíteni, és nem volt nehéz kialakítani a jelenlegi receptet.”
Kedves-Tamás Gyopár
A teljes írás az Erdélyi Napló június 25-én megjelenő 25. lapszámában olvasható.
Eltelt egy hónap, amióta újra bevezették a fizetéses parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson. A tapasztalat szerint a kezdeti félreértéseket leszámítva az emberek többsége betartja a szabályokat. A bérletet váltók száma meghaladta a 300-at.
Többen kimenekültek egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó épületéből, amint a létesítményben tűz keletkezett kedden este. Egy ember égési sérüléseket szenvedett a karjain. Jelenleg is zajlik az oltás.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
szóljon hozzá!