
Fotó: Balázs Katalin
A gyermekkorban kedvelt ízek örökre megmaradnak. Az 1980-as években az „öthatvanas” remetei házicsokoládé, a „baton lapte” volt az édességek királynője. Gyergyóremetén készült, nem volt alakra mindegyik egyforma, ettől is házi jellegű volt, de nagyon rákattant akkoriban a gyermeksereg.
2015. június 24., 12:412015. június 24., 12:41
Nem is lehetett mindig kapni a cukrászdákban, ha hoztak, hamar elfogyott. Aztán a tejporgyár megfosztotta a környékbeli gyermekeket mind a fagyijától, mind az „öthatvanastól”. Kezdődhetett az otthoni házicsoki-készítés a szomszéd néni receptje alapján. De valami mindig hibázott: vagy túl folyósra sikeredett, vagy a fogtündér varázsolta olyan keményre, hogy csak úgy pattantak ki a tejfogaink, amikor beleharaptunk. Az íze is olyan volt, amilyen tejport épp kaptunk.
Évtizedes házicsoki-elvonás, „éheztetés” után egyszer csak néhány üzletben megjelent az egyszerű csomagolású, ránézésre nagyon hasonló állagú-színű házicsoki. Néhai Laczkó Endre és felesége Ibolya indította el 2000-ben a vállalkozást, innen a csoki neve is: End-Ibo. Jelenleg 46 embernek ad munkát a gyergyóremetei gyár, a termékskála folyamatosan bővül. Románia valamennyi városában viszik a cég autói a csokit, magyarországi megrendelői is vannak az End-Ibo-termékeknek, sőt, Németországban és Spanyolországban is rákaptak a remetei házicsokira. A tejporgyár közelében van a házicsokigyár, a helyiek úgy igazítják útba a keresőt, hogy nem kell a tejporgyárig menni, az az épület, amelynek a teteje tele van napelemmel.
Laczkó Ibolya cégtulajdonos élelmiszeripar szakon tanult, a családja és ő is a tejporgyárban kezdte a munkát. A részleg bezárása után kereskedelemmel foglalkoztak egy ideig, aztán úgy döntöttek, a termelésben kellene gondolkodniuk. „Édesanyám vezette éveken át a tejporgyár fagylalt- és csokoládérészlegét, tudta, hogyan kell készíteni, és nem volt nehéz kialakítani a jelenlegi receptet.”
Kedves-Tamás Gyopár
A teljes írás az Erdélyi Napló június 25-én megjelenő 25. lapszámában olvasható.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
szóljon hozzá!